Back to top

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke osztotta meg a betakarítás tapasztalatait a sajtóval augusztus 2-án az Agrárminisztériumban.

A legnagyobb őszi vetésű növénykultúrák tekintetében gyakorlatilag befejeződött az aratás – mondta Feldman Zsolt. Összesen másfél millió hektáron mintegy 8 millió tonna terményt takarítottak be a gazdálkodók.

Bár a nehézségek visszaköszönnek a megművelt terület nagyságában és a termés mennyiségében is, az őszi búza és az őszi árpa hozama is rekordot döntött.

Bár a búza termésterülete mindössze 846 ezer hektár volt, amely csak 83 százaléka az elmúlt öt év átlagának, a hozam több mint 12 százalékkal haladta meg az öt éves átlagot, és az 5 millió tonnás termés megfelel a tavalyinak.

Az őszi árpa tekintetében az előző évhez képest 16,9, az elmúlt öt év átlagához viszonyítva pedig 22,2 százalékos hozamnövekedést sikerült elérni, az 1, 56 millió tonna feletti termés pedig 28,6 százalékkal haladja meg az öt éves átlagot.

Fotó: pixabay
A nagyobb szántóföldi növénykultúrák közül

egyedül a repce szenvedte meg a gazdálkodási évet. Az őszi csapadékos vetési időszak következtében 258 hektáron, az előző évinél 15 százalékkal kevesebb területen vetették, és 705 ezer tonna termést sikerült vele elérni, amely 18-19 százalékkal marad el az elmúlt évektől.

Az év folyamán 180 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók természeti kárt, 88 ezer hektáron aszályt és 21 ezer hektáron belvizet.

Az őszi csapadékos vetések és a hűvös tavasz miatt két-három hetes csúszással indult el a betakarítási időszak.

A klimatikus viszonyok változása komoly felkészültséget és nagyon tudatos gazdálkodást kíván a termelőktől

– hangsúlyozta a szakállamtitkár.

Petőházi Tamás a gazdálkodók nevében is megköszönte a minisztériumnak az egész éves együttműködést. Mint mondta, az idei volt az elmúlt húsz-huszonöt év legnehezebb szezonja a szántóföldi növénytermesztésben.

A rendkívül csapadékos október miatt sok helyen csak november második felében-december elején lehetett vetni az őszi búzát, ezért lett rekord alacsony, mindössze 846 ezer hektár a termőterülete. Mintegy 200 ezer hektár vetése télre maradt, ami komoly terméskiesést vetített előre.

A tavaszi munkákat időben el lehetett kezdeni, de ezt rettentő hideg, rekordcsapadékos május követte, amely 2-3 hetes fenofáziskésést okozva borította a mezőgazdasági munkák ütemezését. A tíz napos-kéthetes késésben levő aratást háromhetes hőhullám előzte meg, aminek következtében összesült, kényszerérett a termés, ráadásul négy-öt záporhullám is elérte az országot az aratás időszakában, amely lassította a betakarítást. A munkát július végére sikerült befejezni, mindössze a zab aratásából maradt egy kevés augusztus első napjaira.

A nemzetközi piacon ősz óta tart a drágulás. Élénk a kereslet magyar gabona iránt, amely 65 ezer forint fölötti árakat indikál.

A földeken a betakarítás utáni tarlómunkák, a vetés előkészítése zajlik, augusztus utolsó hetében pedig a repce vetésével elkezdődik az új szezon.

A gabonatermesztők képviselője kiemelte:

a rekordtermések és a magas árak ellenére nincs okuk „pezsgőt bontani” a gazdálkodóknak, mivel az inputárak az építőiparihoz hasonló mértékben nőttek.

Több helyen egy év alatt száz százalékkal emelkedett műtrágya ára, amit elsősorban az ipari földgáz drágulása okozott, de a növényvédőszerek és a vetőmagok is jelentősen többe kerültek a megelőző évhez képest.

Kérdésekre válaszolva az elmúlt évek tudatos fejlesztéseinek tulajdonította, hogy az időjárási nehézségek ellenére is kiemelkedően jó lett a termés.

A precíziós technológiákban élen jár a szántóföldi ágazat, bátrabban nyúlnak a gazdálkodók az inputanyagokhoz, és az időjárás sem volt végig és mindenhol kedvezőtlen.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy komolyan küzdenek a munkaerőhiánnyal, ezért a fejlesztési folyamatokat gyorsítani kell. Ebben nagy segítséget jelentenek a pályázati lehetőségek.

Fotó: MTI - Sóki Tamás

Nagy kihívás az ágazat számára a nyugat-európai gazdálkodók hektáronkénti 3-500 euróval magasabb árbevétele.

Növelni kell a termelés intenzitását, amiben számítani lehet a kormányzat segítségére, és ha az uniós „farm to fork”, illetve biodiverzitási programok sem fogják akadályozni folyamatot, akkor 2025 után versenyképesebb lehet az ország.

Feldman Zsolt szerint

a szántóföldi növénytermesztők itthon és globálisan is keresleti piacra rendezkedhetnek be, amely a mezőgazdaságunk több mint negyven százalékát kitevő ágazat számára kiszámítható, stabil hátteret jelent. Ez pedig a többi ágazatot is „húzni fogja”.

A kormányzat egyebek mellett 50 milliárd forinttal emelte meg a vízgazdálkodás fejlesztését segítő pályázat keretösszegét, július végén 100 milliárd forintos precíziós pályázatot nyitott meg, és hamarosan a terménytároló-kapacitás bővítésére, korszerűsítésére is pályázni lehet, amely kulcsfontosságú a gabona minőségének megőrzésében.

Az állattenyésztésre egyértelműen negatívan hatnak a magas gabonaárak. Nem véletlen, hogy a kormányzat a napokban a napokban az ágazat 4,4 milliárdos többlettámogatását jelentette be, amely véleménye szerint érdemi segítség lehet.

Hasonlóan az idén indított krízisbiztosítási rendszerhez, ahonnan a kiesett jövedelem 70 százalékát pótolhatják a gazdálkodók, ha a kiesés mértéke meghaladja az előző három év jövedelmének 30 százalékát. Az alap a gazdálkodók befizetéseiből és vidékfejlesztési forrásokból teremt védőhálót.

A kenyér árát firtató kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

az a jó, ha a termékpálya valamennyi szereplője méltányos jövedelemhez jut, hogy folytatni tudja tevékenységét.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

A francia elnök teljes tiltást tervez

Emanuel Macron bejelentette, hogy fel akarja gyorsítani a növényvédő szerek beszüntetését. A francia köztársasági elnök a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Marseille-i kongresszusán tartott beszédében azt mondta, hogy amikor Franciaország tölti be az EU elnökségét - azaz 2022. január 1. és 2022. június 30. között - kezdeményezni fogja a peszticidek használatának tiltását.

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Betakarításra alkalmas idő várható a hétvégén

Előző héten többször, többfelé zavarta csapadék a mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a napraforgó betakarítását, ugyanakkor az ország jelentős részén összességében sem esett 10 mm, így csak kis mértékben csökkent a csapadékhiány. A repcének többfelé jól jönne még az eső a korai fejlődéshez, amire a jövő hét elejétől az északkeleti országrész kivételével, ismét sokfelé számítani lehet.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.