0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Az őszibarack levélfodrosodása (Ta­phrina deformans) az őszibarackfák gyakori betegsége. Amint a kórokozó tudományos nevéből is kiolvasható, az őszibarackfának a gomba által megtámadott részei, a levelek, hajtások torzulnak. Ez önmagában még nem lenne nagy baj, de a betegség súlyos lombhullással járhat, ami a fák legyengüléséhez vezet.

Rügypattanáskor a főerek mentén a még összecsukott leveleken apró, vörös foltok jelennek meg.

A levél növekedésével a foltok nőnek, a levél sárgára vagy vörösre színeződik, megvastagszik, fodrosodik. A beteg levelek mérete sokszor kétszerese a fajtára jellemző természetes levélméretnek, állományuk pedig húsos és törékeny. A beteg levelek akár 30%-kal több nitrogént vesznek fel, mint az egészségesek. A kórokozó megtámadja a hajtást, a virágokat és a termést is, felületükön ripacsos, sűrű szemölcsök, dudorok alakulnak ki.

Gyengébb fertőzéskor a fákon csupán néhány levél fodrosodik, súlyosabb esetben a hajtás és a levélnyél is deformálódik, elpusztul. A fajták különböző mértékben károsodhatnak. A levelek csúcsuk felől vagy a főerek mentén megvastagodnak, összeráncosodnak, a fonákjuk felé görbülnek.

A betegség akkor a leggyakoribb, ha a virágzás előtt és alatt hűvös, csapadékos az időjárás, a fagy, az eső és a harmatképződés is segíti a kórokozó fertőzését.

Május közepétől a beteg levelek deres bevonatúak lesznek, majd elszáradnak és leesnek a fáról. A gomba a beteg leveleken a talajban áttelel, fertőzőképessége több évig fennmaradhat. A levélhullást erős fertőzéskor gyümölcshullás követi, előfordulhat 20-60%-os termésveszteség is.

A száraz levelek már júniusban lehul­lanak, a fában igen nagymértékű tápanyagzavar következik be, erősen legyengül, a gondozatlan fa el is pusztul. A beteg hajtás a nyár folyamán vagy télen elszárad. Ezt a veszteséget a fa gyakran kinövi, és a fertőzésveszély megszűntével egészséges hajtásokat, leveleket fejleszt.

A fák ágain, a törzsön sárgás, később barnás színű kocsonyás, majd megkeményedő anyagot láthatunk. Ezt a méz­gásodást a levélsodródást okozó gomba is előidézheti.

Idén mézgásodást tapasztaltunk éretlen és érőfélben lévő terméseken is, és ezeket a tüneteket nemcsak őszibarackon, hanem nektarinon is észleltük.

A betegség kialakulásának feltétele a legkevesebb 24 órás összefüggő levélnedvesség-borítás, de ez az időtartam változhat a hőmérséklet függvényében. E betegségre rövid előrejelzés adható. Figyelembe kell venni a rügypattanás utáni első, 2-4 napos esővel párosuló lehűlést és az utána következő 7 °C alatti napi átlaghőmérsékletet. Az alacsony hőmérsékleten a gomba jól szaporodik és fertőz, az őszibarack fejlődési üteme megszakad vagy lelassul, a levél felületén a kutikula elvékonyodik, a növény ellenállósága csökken.

A megbetegedés a völgyek alján, a sokáig harmatos táblarészeken alakul ki először. A vizsgálatot ott kell kezdeni. A még kicsi, 2-3 centiméteres összecsukott levelek eredményesen megvédhetők a főér mentén kialakult első vörös, gombostűfej nagyságú foltok megjelenése után 4-5 napig.

Védekezésként metszéskor a beteg részeket el kell távolítani és elégetni.

A megbetegedett fákról a beteg leveleket, hajtásokat le kell szedni és elégetni, mielőtt megjelenik rajtuk a lisztszerű bevonat. Rügypattanáskor, zöld-, illetve pi­ros­bimbós állapotban réz-hidroxidot, réz-szulfátot tartalmazó szerekkel (pl. Cham­pion 50 WP, Bordómix DG) végzett le­mosópermetezéssel védekezhetünk. Ezután még három alkalommal (rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén és terméskötődéskor) Score 250 EC, Folicur Solo vagy Luna Experience készítménnyel javasolt permetezni. Legkésőbb május első dekádjában befejezhetjük a védekezést.

Forrás: Kertészet és Szőlészet