Gyenesdiás egyik legrégebbi épületéről van szó. Első írásos említése 1551-ből datálódik, de az ezt követő évtizedekben is jó néhány alkalommal és több helyen megjegyezték, hogy létezik és működik. Idősebb, mint a csodálatos Darnay-Dornyai-pince, melynek hatalmas mestergerendájába az 1644-es évszámot vésték a pince építésekor.
A leírások alapján mintegy 30 kilométeres körzetből oda hordták őröltetni a gabonát, vagyis közismert létesítmény volt. A 18. század környékén már nemcsak malomként, hanem vadkertként és fűszerkertként is emlegették.
A kommunizmus alatt viszont megpecsételődött a sorsa. Ekkor már nem működött, mert eredeti funkciója fölöslegessé vált, ezért az épületet társasházzá alakították. Egyfajta kockaház lett, amin semmi nem utalt arra, hogy egykor malomként működött – legfeljebb a vadregényes környezet.
Hosszú hányattatást követően egykori tulajdonosai felajánlották a lepusztult épületet az önkormányzatnak. Az önkormányzat azonnal tervezgetni kezdte, hogy milyen funkciót tudnának adni az épületnek.
Pályázati anyagokat készítettek, amelyek eredményesnek bizonyultak: a vidékfejlesztést és turisztikai célokat szolgáló Magyar Turisztikai Ügynökségen kívül LEADER- és EFOP-pályázatokon is támogatásra érdemesnek találták a terveket, és mintegy 60 millió forintot sikerült szerezni a 20 millió forint saját erő mellé.
– Elmondhatjuk, hogy Gyenesdiás újabb gyöngyszemmel gazdagodott, hiszen az egykori diási vízimalom teljesen új köntöst kapott a komplex rekonstrukciós pályázat segítségével. Próbáltuk rekonstruálni, milyen lehetett az 5 méter átmérőjű malomkerék és a hozzá tartozó zsiliprendszer, illetve a malom környezete – fogalmazott Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, aki elárulta: nagy örömére szolgál, hogy a malom mellett feltörő János-forrást is sikerült megmenteni a rekonstrukció során.
A pályázatnak köszönhetően megújult tehát az épület. Pékmúzeumot alakítottak ki benne, ahol a liszttől a kenyérig végigkövethetik az érdeklődők a búza útját. Tablókon ismerkedhetnek meg a környéken egykor működő malmok típusaival, a lisztkészítés folyamatával és eszközeivel, és a kenyérsütéssel is. Azonkívül helyet kapott az épületben egy 17 tonnás, négy füstjáratos pékkemence, amiben „szeretetsütést” terveznek tartani, helyieknek és a településre érkező turistáknak egyaránt. Az épület azonban nemcsak múzeumként, hanem közösségi térként is funkcionál majd.
Az új gyenesdiási attrakciónak része egy herbárium, aminek a kialakítására 19 millió forintot nyert el az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán. A herbárium egy fűszerkertet jelent, egy kis „boszorkánykonyhát” is berendeztek mellé, ahol a gyógynövények felhasználási lehetőségeibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők.
Az ilyen kiváló fejlesztés – amely hazai vagy akár európai uniós forrásból valósul meg – azt a célt szolgálja, hogy a térségbe látogató turista kicsivel több időt töltsön el, s valóban egy négy évszakos desztináció legyen a Balaton. Cél az is, hogy az attrakció a család valamennyi körét képes legyen lefedni.
A herbáriumban számos egészségre ható gyógy- és fűszernövény, élelmiszer és tárgy megtalálható. Az ízlésesen kialakított térben és a fűszerkertben lehetőség van ismeretterjesztő foglalkozásokra is. A létesítmény egyébként már bemutatkozott a Magyar Tájházak Napján, melynek keretében kertbejárást tartottak. Nem csak a gyógyító füveket ismerhették meg az érdeklődők, hanem azok hatásait és elkészítésük módját is. Megtudhatták, hogy a gyógynövényeket már több száz éve használják az emberek a különféle nyavalyák kezelésére.
A gyógyszeripar is számos gyógynövényt használ, de az élelmiszer- és a kozmetikai ipar is támaszkodik a különféle füvekre. Emellett az állatorvoslásban is előszeretettel használják a gyógynövényeket. Ma egyre népszerűbb a gyűjtésük és felhasználásuk. Amint fogalmaztak, manapság egyre inkább érdeklődnek az emberek a természetesség és a gyógynövények iránt is. A herbáriumban egyébként legalább negyvenfajta gyógynövény található, és a malom környezetében további több száz fűféle nő vadon. A fűszerkert igazi pihenőhelyet nyújt a családoknak, baráti társaságoknak. A herbáriumot Ambrus Mária Zsófia táj- és kertépítészmérnök tervezte, aki azt a megbízást kapta a gyenesdiási önkormányzattól, hogy olyan korszerű fűszerkertet hozzon létre, amely egész évben látványosságot biztosít a látogatók számára. Eszerint a hátsó részen, a déli oldalon napsütötte ágyásban termesztett lágyszárú fűszernövényeket és gyógynövényeket találnak a vendégek, az előtérben pedig a testrészeknek és szerveknek megfelelően ültetett növényekből kialakított „gyógyító óriás” várja őket.
Gál Lajos polgármester úgy fogalmazott: ahogy az a Festeticsek korában is történt, a malom mellett különböző gyógy- és fűszernövényeket is termelnek. Magaságyásokat alakítottak ki, amelyeknek gondozását is láthatja a közönség. Szerencsére a környéken nemcsak hagyománya van e növények termesztésének, hanem jelenleg is sokan foglalkoznak velük. Szeretnék, hogy a rövid ellátási lánc divatossá vált eszméje jegyében a gyenesdiási termelői piacra is jusson a termékekből. Úgy látják, egyre többen keresik az ilyen termékeket, és a kínálattal az érdeklődők dolgát szeretnék megkönnyíteni. A múlt értékeinek megmentésén túl természetesen az a lényeg, hogy Gyenesdiás mindig valamilyen újdonságot kínáljon a település vendégeinek. A malomlátogatás, illetve az oda szervezett programokon való részvétel kellemes kikapcsolódásnak ígérkezik, biztosan közkedvelt lesz a turisták körében.