Back to top

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Összesen 85 hektáron termeszt szőlőt Mikóczy István és lánya, Nárcisz, családi gazdaság formájában.

Apa és lánya együtt gazdálkodnak, Nárcisz foglalkozik az új beruházásokkal, fejlesztéssel
Apa és lánya együtt gazdálkodnak, Nárcisz foglalkozik az új beruházásokkal, fejlesztéssel

A szőlőt eladják, ezért a lehető legegyöntetűbb gyakorlatra törekszenek, és a hozamokban sem szeretnének nagy ingadozást.

Mindenben a leghatékonyabb megoldásokat keresik, gépesítenek, amit lehet. A teljes terület átlagában 14 tonnás hektáronkénti termést értek el, melyet 100 százalékban szőlőként értékesítenek a Vinodus termelői csoporton keresztül. Saját feldolgozáson is gondolkodtak, el is nyerték a 2016-ban kiírt pályázatot, de az áremelkedés és a jelentős önerő-növekmény miatt a lehetőséget átadták másnak. Az idén megjelenő lehetőséggel nem biztos, hogy élnek, éppen a bizonytalan építőipari árképzések miatt.

Mindenütt az AKG előírásainak megfelelően művelik a szőlőt, sőt a tápanyag-utánpótlás tervezéséhez az előírtnál gyakrabban végeznek levél- és talajvizsgálatot.

Hamarosan beszerzik azokat az eszközöket, amikkel saját maguk tudják ellenőrizni a tápanyagszinteket. Vetett füves sorközöket alakítottak ki, ahol a traktor keréknyomában évente egyszer vagy kétszer lazítják a talajt. Ősszel mindenképp elvégzik a lazítást, és akkor adagolják a következő évre a műtrágyákat is. Törekednek rá, hogy mindent mérjenek, amit csak lehet, sokfelé telepítettek meteorológiai állomást és talajszondákat.

A Mikóczy-ültetvényekben egységes a térállás és a művelésmód
A Mikóczy-ültetvényekben egységes a térállás és a művelésmód
Az ültetvények Tata, Dunaszentmiklós, Neszmély és Szomód környékén vannak, legnagyobb részükön egyformán 3 × 0,8 méter a térállás, amihez ugyanolyan traktorokat és gépeket lehet használni. Mikóczy István nagyon fontosnak tartja, hogy egységes gépparkot tartson fenn, és közel legyen az alkatrész-utánpótlás, illetve a szerviz, mert csak így lehet megfelelő időben elvégezni a munkákat. Tervei közt szőlőkombájn beszerzése is szerepel, miután eddig is bérmunkában, géppel szüretelték a szőlőt. A művelésmód egységesen egy vagy két szálvesszős ernyő, a Hárslevelű és az Ezerjó kordonművelésen van.

Az ernyő művelés és a szaporítóanyag-szedés miatt a legnehezebb munka a metszés, mert egyelőre nem tudnak előmetsző gépeket használni,

de már tanulmányoznak többféle vesszőlehúzó berendezést, amivel gyorsítani lehetne a folyamatot. Fém támrendszert használnak, és mindenütt huzalkivetővel könnyítik meg a hajtásigazítást. Attól függően, hogy mennyire zárják össze a huzalpárt, háromféle lombfalvastagságot tudnak tartani a szőlőkben.

Elsősorban fehér fajtákat termesztenek, Királyleánykát, Irsai Olivért, Cserszegi fűszerest, Hárslevelűt, Ezerjót, Traminit, Chardonnayt és Sauvignon blanc-t. Az ültetvényeket lehetőség szerint certifikált oltványokból telepítik, már csak azért is, mert jó részük törzsültetvény. Ahonnan szaporítóanyagot is tudnak értékesíteni, a metszés költségét tudják fedezni. Például az öthektáros Királyleányka-törzsültetvényről minden egyes rügyet el tudnak adni, olyan nagy az érdeklődés a fajta iránt, elsősorban Romániában. Szomódon 2000-ben ültettek kékszőlőt, Kékfrankost, Pinot noirt és Cabernet sauvignont.

Fiatal szőlőben mutatkozott be a két hazai fejlesztésű szélgép
Fiatal szőlőben mutatkozott be a két hazai fejlesztésű szélgép
A tatai 28 hektáros ültetvényt 2016–2017-ben már Nárcisz telepítette az édesapja tulajdonában lévő földekre, ezért tudott öntözésfejlesztésre pályázni.

Céljuk, hogy a lehető legjobb minőségben és viszonylagos biztonságban tudjanak szőlőt termelni, függetlenül a csapadékviszonyoktól.

Tavaly készült el a teljes rendszer, 180 méter mély karsztkúttal, 2200 köbméteres víztározóval és a talajban 50 centiméter mélyen futó, nyomásszabályozott csöpögtetőcsövekkel. A területet 3,5 hektáros zónákra osztva lehet öntözni, egy nap alatt 15 milliméter vizet tudnak pótolni. Az a cél, hogy a szőlő gyökeréhez juttassák ki a vizet, és később tápoldatozással a tápanyagokat is. Ennek két nagy előnye van: gyorsan hasznosul a víz és a tápanyagok, de nem adnak ki semmit fölöslegesen, és kedvező marad az ültetvény mikroklímája, elkerülve ezzel a növényvédelmi és gyomosodási problémákat. Hazai mérések, kísérletek nincsenek a szőlő öntözéséről – illetve a régi kutatások eredményeit nehéz adaptálni az új technológiákra –, pedig Nárcisz a lehető legtöbb mérési adatra támaszkodva szeretné irányítani a rendszert.

Egyelőre a Netafim és a vele kapcsolatba léptethető Davis meteorológiai állomás ad tanácsot az öntözés beindításához.

A Netafim rendszere figyelembe veszi a szőlőfajtát (sajnos a hazaiak nincsenek benne), a termelési célt, a hőmérsékletet, a párologtatást, a talajnedvességet, a csapadékot és egy sor egyéb jellemzőt. Ezeket finomítani kell még, például megtalálni, hogy melyik nemzetközileg elterjedt szőlőfajtával lehet párhuzamba állítani a hazai fajtákat.

A tározóra a magas vastartalmú víz miatt is szükség van
A tározóra a magas vastartalmú víz miatt is szükség van

A legjobb az lenne, ha a növény vizsgálata alapján lehetne öntözni, amire az USA-ban már találtak megoldást: egy jellemző levél nyelében méri meg a nyomást egy készülék, és az alapján lehet következtetni a vízellátásra.

Ha már szemmel láthatóan lankadnak a levelek, a szőlő súlyos szárazságstressznek van kitéve, meg kell előzni ezt az állapotot.

Tavaly összesen 35 ezer köbméter vizet adtak ki március végétől június 10-ig. Tavasszal mindössze 9 milliméter eső volt Tatán. Korábban is volt már szárazság, 2018-ra és 2019-re is vízhiányos évként emlékeznek. Az idén márciusig szintén aszály volt, a májusban lehullott 80 milliméter eső hozta ki az átlagos csapadékot. Tavasszal, a virágzásig használja fel a szőlő a teljes vízigénye felét, és mivel a tőke tartalékaiból fejlődik, későn lehet észrevenni, hogy nincs elég víz a számára.

Az öntözés ellenzői szerint a minőség rovására megy a vízpótlás – gyakran hallani, hogy „az a jó, ha a szőlő szenved” –, de nem így van, célzott öntözéssel lehet javítani a minőséget is úgy, hogy közben a mennyiség nem lesz több.

Az idén két héttel lemaradt a szőlő fejlődése
Az idén két héttel lemaradt a szőlő fejlődése
A moderált stressz – mely valóban hozhat pozitív változásokat a minőségben – és a súlyos károkat okozó aszály állapota között vékony a határ, mondja Mikóczy Nárcisz. Egy zónában kísérleti parcellát alakítottak ki a MATE Szőlészeti Tanszékével, ahol szerteágazó méréseket végeznek az öntözéssel kapcsolatban.

Az öntözőrendszer kiépítése nyolc év alatt térül meg Mikóczy Nárcisz számításai szerint a támogatással együtt (mely nála 38 százalék volt), ha évente 20 százalék termést lehet megmenteni vele, és az átlagos szőlőár 100 forint. Ebben a számításban nem szerepel, hogy több termést is el lehet érni az öntözéssel és tápoldatozással. Fontos lenne az összefogás, az öntözés terén is, a beruházás költségeinek kétharmad része (kút, tározó, épület, gépészet) közösségi célt szolgálhatna. És ha messzebbre megyünk,

térségi szinten lenne a leghatékonyabb az öntözés szervezése – akár itt, a Tatai-medencében is.

Problémát jelentenek a hirtelen lezúduló esőzések a városban. Önkormányzatok, ipari parkok, szántóföldön és ültetvényben gazdálkodók teljes összhangja mellett közös tározókat építve a csapadékot hasznosíthatnák. Az öntözésnél az áramfogyasztás jelentősebb összeg, 1 m3 vizet 1 kW energiával tudnak a föld mélyéről a felszínre hozni és az ültetvénybe csepegtetni. A vízért nem kellett fizetni, mert ha aszályosnak nyilvánítanak egy évet, 400 ezer köbméterig díjmentesen lehet öntözési céllal használni.

Tatán két új fagyvédő gép is bemutatkozott, mindkettőről írtunk már: Hibrid fagyvédő berendezés (Kertészet és Szőlészet 2021/11. szám) és Összetett fagyvédelem (Kertészet és Szőlészet 2021/17. szám) címmel. Az első cikkben Faragó Endre mobil szélgépét mutattuk be, a másodikban Weppert Sándor 11 méter magas berendezését.

Faragó Endre liszttel demonstrálja, hogy fúj a vontatható szélgépe
Faragó Endre liszttel demonstrálja, hogy fúj a vontatható szélgépe

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a légmozgás nemcsak mérhető hőmérséklet-emelkedéshez vezet, hanem más módszerek (fűtés, korona alatti öntözés) hatékonyságát is javítja.

A gyümölcskezdemények felszíne gyorsabban hűl, mint a levegő, ezért ha lefújjuk róluk a hideget, már kevésbé károsodnak, mint álló levegő esetén.

A hőmérsékletet 1-3 °C-kal lehet emelni szélgépes védekezéssel, mert az inverziós légrétegben elhelyezkedő meleg és a talajszinti hőmérséklet különbségének egyharmadát tudjuk „lekeverni”. Ezek a gépek a kisugárzási fagyok ellen védenek, a legfagyveszélyesebb területeket lehet velük megvédeni, és jól alkalmazkodnak a szabálytalan vagy hosszan elnyúló ültetvényekhez.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Átfogó szüreti mustfok ellenőrzés a szőlőtermesztők védelmében

A hatóságok 2021-ben, a szőlőszüret folyamán – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét ellenőrzést végeznek a borászati üzemekben. Ennek alapvető célja a helyes szüreti gyakorlat kialakítása: az ellenőrök a szőlőfelvásárlások során a tisztességes piaci gyakorlatot vizsgálják - jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.