Back to top

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

A nagyszabású, kontinenseken átívelő tanulmányban nagyjából 50 tudós vett részt Észak-Amerikából, Európából, Afrikából és a Közel-Keletről. Ennek köszönhetően 30 patás legelési szokásairól érkeztek adatok. Olyan fajok szerepeltek a tanulmányban, mint a vapiti, öszvérszarvas, gazella, impala, rénszarvas, gnú, vadszamár vagy épp a zebra.

Saeideh Esmaeili, a Wyoming Egyetem azóta végzett hallgatója által vezetett kutatásban a GPS-es helymeghatározást kombinálták a legelő minőségéről valamint a felszíni vizek elhelyezkedéséről szóló távérzékelési adatokkal. Ehhez kalkulálták hozzá a testtömegről és az emésztőrendszerről szóló számszerűsített adatokat, aminek eredményeképpen 30 patás populációjának mozgását és legelési szokásait tudták kiértékelni.

A tanulmány konklúziója árnyalja kicsit azt a régóta fennálló hipotézist, mely szerint a patások köztes növekedési stádiumban lévő fűféléket legelnek, ezzel maximalizálva az energiabevitelüket.

A feltételezés lényege, hogy a frissen kihajtott növények a vegetációs időszak elején könnyebben emészthetők, de méretüknél fogva kevesebb biomasszát - és ezzel energiát - szolgáltatnak. A vegetációs időszak előrehaladtával nő a méretük, azonban egyre nehezebben is emészthetővé válnak. Így a legoptimálisabb időszak a fogyasztásukra egy köztes fejlődési szakaszban van, amikor még viszonylag könnyen emészthetők, és magasabb az energiatartalmuk.

A kutatásban megjelenő patások közt egyrészt vannak kérődzők, mint a szarvasfélék, melyek összetett gyomruk segítségével fermentálják az elfogyasztott növényi részeket, így jutnak értékes tápanyagokhoz. Másrészt képviseltetik magukat a lófélék is, mint például a zebrák és a vadszamarak, ezek a fajok azonban nem rendelkeznek összetett gyomorral.

A kutatás egyik legérdemlegesebb felfedezése, hogy

a kisebb testű kérődzők elsősorban a nagy energiatartalmú növényeket fogyasztják. Ezzel szemben a lófélék - melyek általában nagyobb méretűek is - inkább a vízhez közel eső legelőterületeket részesítik előnyben, és kevésbé válogatnak a táplálékban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a lófélék kevésbé hatékonyan tartják vissza a vizet, és méretarányosan többet ürítenek ki belőle. Azt is megerősítették a kutatók, hogy a kérődzők a testméret növekedésével jóval nagyobb biomasszájú takarmányt képesek "feldolgozni".

Tehát a kutatás elsődleges konklúziója, hogy ugyan a fent említett hipotézis a patások legelési szokásaival kapcsolatban nagyjából helytálló, azonban vannak eltérések az egyes fajok testmérete és emésztőrendszere tekintetében.

A legelési szokások, melyek meghatározzák egy szabadon élő patás populáció ellenálló képességét aszerint változnak, hogy milyen méretű és emésztőrendszerű az adott faj. Ahhoz, hogy megőrizzük a vadonélő patások populációinak diverzitását, kulcsfontosságú, hogy különböző állapotban lévő, változatos legelőterületekhez férjenek hozzá az állatok.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Erről pletykáltak a patások Bábolnán

A Bábolnai Gazdanapok idején nagy volt a nyüzsgés a bábolnai ménesbirtokon és ezt az ott élő lovak is észrevettek. A rájuk is szegeződő nagy figyelem kapcsán arról beszélnek egymás között, milyen lovakkal kapcsolatos rekordok vannak a világban… Kihallgattunk néhány lovakkal kapcsolatos sztárhírt...