Back to top

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

A nagyszabású, kontinenseken átívelő tanulmányban nagyjából 50 tudós vett részt Észak-Amerikából, Európából, Afrikából és a Közel-Keletről. Ennek köszönhetően 30 patás legelési szokásairól érkeztek adatok. Olyan fajok szerepeltek a tanulmányban, mint a vapiti, öszvérszarvas, gazella, impala, rénszarvas, gnú, vadszamár vagy épp a zebra.

Saeideh Esmaeili, a Wyoming Egyetem azóta végzett hallgatója által vezetett kutatásban a GPS-es helymeghatározást kombinálták a legelő minőségéről valamint a felszíni vizek elhelyezkedéséről szóló távérzékelési adatokkal. Ehhez kalkulálták hozzá a testtömegről és az emésztőrendszerről szóló számszerűsített adatokat, aminek eredményeképpen 30 patás populációjának mozgását és legelési szokásait tudták kiértékelni.

A tanulmány konklúziója árnyalja kicsit azt a régóta fennálló hipotézist, mely szerint a patások köztes növekedési stádiumban lévő fűféléket legelnek, ezzel maximalizálva az energiabevitelüket.

A feltételezés lényege, hogy a frissen kihajtott növények a vegetációs időszak elején könnyebben emészthetők, de méretüknél fogva kevesebb biomasszát - és ezzel energiát - szolgáltatnak. A vegetációs időszak előrehaladtával nő a méretük, azonban egyre nehezebben is emészthetővé válnak. Így a legoptimálisabb időszak a fogyasztásukra egy köztes fejlődési szakaszban van, amikor még viszonylag könnyen emészthetők, és magasabb az energiatartalmuk.

A kutatásban megjelenő patások közt egyrészt vannak kérődzők, mint a szarvasfélék, melyek összetett gyomruk segítségével fermentálják az elfogyasztott növényi részeket, így jutnak értékes tápanyagokhoz. Másrészt képviseltetik magukat a lófélék is, mint például a zebrák és a vadszamarak, ezek a fajok azonban nem rendelkeznek összetett gyomorral.

A kutatás egyik legérdemlegesebb felfedezése, hogy

a kisebb testű kérődzők elsősorban a nagy energiatartalmú növényeket fogyasztják. Ezzel szemben a lófélék - melyek általában nagyobb méretűek is - inkább a vízhez közel eső legelőterületeket részesítik előnyben, és kevésbé válogatnak a táplálékban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a lófélék kevésbé hatékonyan tartják vissza a vizet, és méretarányosan többet ürítenek ki belőle. Azt is megerősítették a kutatók, hogy a kérődzők a testméret növekedésével jóval nagyobb biomasszájú takarmányt képesek "feldolgozni".

Tehát a kutatás elsődleges konklúziója, hogy ugyan a fent említett hipotézis a patások legelési szokásaival kapcsolatban nagyjából helytálló, azonban vannak eltérések az egyes fajok testmérete és emésztőrendszere tekintetében.

A legelési szokások, melyek meghatározzák egy szabadon élő patás populáció ellenálló képességét aszerint változnak, hogy milyen méretű és emésztőrendszerű az adott faj. Ahhoz, hogy megőrizzük a vadonélő patások populációinak diverzitását, kulcsfontosságú, hogy különböző állapotban lévő, változatos legelőterületekhez férjenek hozzá az állatok.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Ismét lehengerlő formában

Alagon nemcsak a legnagyobb, hanem a legtöbb jó lovat készítő istálló is Stanislav Georgievé. A sampion zsoké és idomár másodszor nyert Magyar Derbyt az idén. A győztes President felkészítése azonban számos kihívást rejtett magában, és a verseny után meg is kellett műteni a lovat.