Back to top

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

A nagyszabású, kontinenseken átívelő tanulmányban nagyjából 50 tudós vett részt Észak-Amerikából, Európából, Afrikából és a Közel-Keletről. Ennek köszönhetően 30 patás legelési szokásairól érkeztek adatok. Olyan fajok szerepeltek a tanulmányban, mint a vapiti, öszvérszarvas, gazella, impala, rénszarvas, gnú, vadszamár vagy épp a zebra.

Saeideh Esmaeili, a Wyoming Egyetem azóta végzett hallgatója által vezetett kutatásban a GPS-es helymeghatározást kombinálták a legelő minőségéről valamint a felszíni vizek elhelyezkedéséről szóló távérzékelési adatokkal. Ehhez kalkulálták hozzá a testtömegről és az emésztőrendszerről szóló számszerűsített adatokat, aminek eredményeképpen 30 patás populációjának mozgását és legelési szokásait tudták kiértékelni.

A tanulmány konklúziója árnyalja kicsit azt a régóta fennálló hipotézist, mely szerint a patások köztes növekedési stádiumban lévő fűféléket legelnek, ezzel maximalizálva az energiabevitelüket.

A feltételezés lényege, hogy a frissen kihajtott növények a vegetációs időszak elején könnyebben emészthetők, de méretüknél fogva kevesebb biomasszát - és ezzel energiát - szolgáltatnak. A vegetációs időszak előrehaladtával nő a méretük, azonban egyre nehezebben is emészthetővé válnak. Így a legoptimálisabb időszak a fogyasztásukra egy köztes fejlődési szakaszban van, amikor még viszonylag könnyen emészthetők, és magasabb az energiatartalmuk.

A kutatásban megjelenő patások közt egyrészt vannak kérődzők, mint a szarvasfélék, melyek összetett gyomruk segítségével fermentálják az elfogyasztott növényi részeket, így jutnak értékes tápanyagokhoz. Másrészt képviseltetik magukat a lófélék is, mint például a zebrák és a vadszamarak, ezek a fajok azonban nem rendelkeznek összetett gyomorral.

A kutatás egyik legérdemlegesebb felfedezése, hogy

a kisebb testű kérődzők elsősorban a nagy energiatartalmú növényeket fogyasztják. Ezzel szemben a lófélék - melyek általában nagyobb méretűek is - inkább a vízhez közel eső legelőterületeket részesítik előnyben, és kevésbé válogatnak a táplálékban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a lófélék kevésbé hatékonyan tartják vissza a vizet, és méretarányosan többet ürítenek ki belőle. Azt is megerősítették a kutatók, hogy a kérődzők a testméret növekedésével jóval nagyobb biomasszájú takarmányt képesek "feldolgozni".

Tehát a kutatás elsődleges konklúziója, hogy ugyan a fent említett hipotézis a patások legelési szokásaival kapcsolatban nagyjából helytálló, azonban vannak eltérések az egyes fajok testmérete és emésztőrendszere tekintetében.

A legelési szokások, melyek meghatározzák egy szabadon élő patás populáció ellenálló képességét aszerint változnak, hogy milyen méretű és emésztőrendszerű az adott faj. Ahhoz, hogy megőrizzük a vadonélő patások populációinak diverzitását, kulcsfontosságú, hogy különböző állapotban lévő, változatos legelőterületekhez férjenek hozzá az állatok.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.