Back to top

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Mateusz Rawski, a projekt egyik kutatója szerint a takarmányozásra széles körben használt halliszt minden egyes kilogrammjának előállításához 4 kilogramm halra van szükség.

A környezet kímélése és a vadon élő halak megőrzése érdekében új fehérjeforrásokat kell találni a az emberi táplálkozásra szánt halak takarmányozására.

Muchocintól két órás útra keletre, egy másik halgazdaságban is a HiProMine laboratóriumaiból származó rovarfehérjével etetik a tokhalakat, egy szintén a régióban található baromfitelepen pedig a lárvafehérjének a baromfi izomfejlesztésére, illetve tömeggyarapodására gyakorolt hatását vizsgálják. Bartosz Kieronczyk, a poznani egyetem kutatója szerint

a takarmányokban zsiradékként használt szója- és pálmaolajat ipari méretben is tökéletesen pótolni lehetne az Európában elterjedt katonalégy lárváinak használatával.

A katonalégy lárvái két-nyolc hét alatt fejlődnek ki, és ezalatt szerves hulladékkal táplálkoznak. Nagyon kevés vízre van szükségük, az ürülékük pedig trágyaként hasznosítható.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Megmentették a kihalástól az ausztrál sávos bandikutot

A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot. Ez az első eset, hogy Ausztráliában az állat védettségi besorolása vadonban kihaltról veszélyeztetettre változott.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Csaknem kilenc tonna hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán

Csaknem kilenc tonna, összesen 1256 zsák hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán, a rekord mennyiségű hulladékot a programon részt vevő csapatok a folyó Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán négy nap alatt gyűjtötték össze - tudatta az eseményt szervező Termeszetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.