Back to top

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

MMG - Brahma díszbaromfi - eredete és tartása

A brahma kialakítása az Egyesült Államok északkeleti államához, Új-Angliához kötődik, ahol egy

olyan fajtát akartak kitenyészteni, amely megfelel a bostoni piac igényeinek; sárgásbarna tojásaival és nagy vágósúlyával. 

 Az irodalomban úgy említik, hogy őseik az Indiából 1846-ban az Egyesült Államokba importált óriástyúkok lehettek. A korabeli beszámolók szerint, igen drágák és kelendőek voltak a tenyészállatok. 1847-ben egy pár brahmáért akár 5 dollárt is elkértek. A leírások szerint „A kakas fehér volt, a farka és a szárnyai feketék; a lábai sárgák és tollatlanok, dupla taraja volt és mintegy 4,5 kilogrammot nyomott". A tyúk állítólag 3,5 kg súlyú volt és fekete rajzolatú nyaktollazatot viselt.

Fotó: BNE
Napjaikban a díszállatartók körében  igen kedveltek a brahmák, de sokan a baromfiudvar díszeként is tarták. A klasszikus színváltozata a világos és a sötét, újabb a fogolyszínű és a sárga-fekete-columbiai. 

A baromfi-kiállításokon nagy népszerűségnek örvendenek. A cochint meghaladó testmagasságuk, tömörebb megjelenésük, a comb- és lábszártollazatuk feltűnővé teszi őket. Tarajuk ugyan nem gigantikus, ám igen formás, arányos, élénkpiros színű. Természetük nyugodt.

A tenyésztők egy-egy díjazott kakasért akár 500 eurót is elkérhetnek.

brahmák
Fotó: BNE

A brahmákat jó szellőző ólban ajánlott tartani, óvni kell a hőstressztől és a hideg esőtől is.

Fontos a kalciumban gazdag táppal történő takarmányozása, hiszen nagytestű, hosszú lábú baromfiról van szó, amelynek ennek okán erős csontozatot kell kifejleszteni. A D-vitamin adagolása is előnyös lehet. A brahmák igénylik a zöldtakarmányt, szeretnek legelni.  S ugyan elsősorban nem a tojáshozamra kitenyésztett fajták, ám tojásprodukciójuk kielégítő, különösen jó tojók - más fajtákhoz viszonyítva - a téli időszakban.  Éves tojáshozama 140 darab körül van. Húsuk jó minőségű, omlós, nem száraz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Elismert tenyésztők Hódmezővásárhelyen

„Az állattenyésztés a világ legszebb és legkreatívabb foglalkozása”– nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.