Back to top

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

MMG - Brahma díszbaromfi - eredete és tartása

A brahma kialakítása az Egyesült Államok északkeleti államához, Új-Angliához kötődik, ahol egy

olyan fajtát akartak kitenyészteni, amely megfelel a bostoni piac igényeinek; sárgásbarna tojásaival és nagy vágósúlyával. 

 Az irodalomban úgy említik, hogy őseik az Indiából 1846-ban az Egyesült Államokba importált óriástyúkok lehettek. A korabeli beszámolók szerint, igen drágák és kelendőek voltak a tenyészállatok. 1847-ben egy pár brahmáért akár 5 dollárt is elkértek. A leírások szerint „A kakas fehér volt, a farka és a szárnyai feketék; a lábai sárgák és tollatlanok, dupla taraja volt és mintegy 4,5 kilogrammot nyomott". A tyúk állítólag 3,5 kg súlyú volt és fekete rajzolatú nyaktollazatot viselt.

Fotó: BNE
Napjaikban a díszállatartók körében  igen kedveltek a brahmák, de sokan a baromfiudvar díszeként is tarták. A klasszikus színváltozata a világos és a sötét, újabb a fogolyszínű és a sárga-fekete-columbiai. 

A baromfi-kiállításokon nagy népszerűségnek örvendenek. A cochint meghaladó testmagasságuk, tömörebb megjelenésük, a comb- és lábszártollazatuk feltűnővé teszi őket. Tarajuk ugyan nem gigantikus, ám igen formás, arányos, élénkpiros színű. Természetük nyugodt.

A tenyésztők egy-egy díjazott kakasért akár 500 eurót is elkérhetnek.

brahmák
brahmák
Fotó: BNE

A brahmákat jó szellőző ólban ajánlott tartani, óvni kell a hőstressztől és a hideg esőtől is.

Fontos a kalciumban gazdag táppal történő takarmányozása, hiszen nagytestű, hosszú lábú baromfiról van szó, amelynek ennek okán erős csontozatot kell kifejleszteni. A D-vitamin adagolása is előnyös lehet. A brahmák igénylik a zöldtakarmányt, szeretnek legelni.  S ugyan elsősorban nem a tojáshozamra kitenyésztett fajták, ám tojásprodukciójuk kielégítő, különösen jó tojók - más fajtákhoz viszonyítva - a téli időszakban.  Éves tojáshozama 140 darab körül van. Húsuk jó minőségű, omlós, nem száraz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.