Back to top

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kukorica sok helyütt még 1,5 méter magasra se nőjön, és máris virágozzék. A megtermékenyüléshez azonban hiányzott a földből a nedvesség.

Július 13-án így festett a kukoricavetés Csantavér határában
A napraforgó sem tudott mindenütt tökéletesen megnőni. Sokfelé szemmagasság alatt képződött a feje, és alig nőtt nagyobbra az ember tenyerénél. Már-már minden veszni látszott, amikor a július 16-át követő három napban 80–110 liter eső áztatta a délvidéki termőföldeket. Ettől felpezsdültek a haszonnövények.

Örültek is a termelők, hiszen a kiadós esőnek köszönhetően a kukorica, a szója és a napraforgó megtermékenyüléséhez és a szemek feltöltődésének első szakaszához végre biztosítottnak látszott a nedvességtartalék.

Csak ne jött volna július utolsó hetében az újabb trópusi hőhullám! Ez már a harmadik volt az idei nyáron ezen a vidéken. Nagy gondot jelent, hogy a szárazságot viszonylag jól tűrő szóján július közepéig egyetlen hüvely sem képződött, amire nagyon rég nem volt példa. A körülményekhez képest viszonylag buja volt a növényzet, de terméskezdeményt nagyítóval sem lehetett találni, mert víz hiányában az összes virágát elhullajtotta a növény. Ahogy a termelők fogalmaztak: „a balta elveszett, de a nyele megmaradt”. Július közepén sokan azt fontolgatták, hogy leszántják zöldtrágyának a vetéseket, mert már úgysem lesznek képesek értékelhető termés kinevelésére. Csakhogy az utolsó pillanatban érkezett esőnek köszönhetően erre mégsem került sor. Igaz, a kukorica, a szója és a cukorrépa termése még a legderűlátóbb jóslatok szerint is jelentősen elmarad a megszokottól.

Szerbiában június végén jól kezdődött a termények idei betakarítása, ugyanis a búzatermelők országszerte rekordhozamot jegyeztek, és külön örvendetes, hogy a termés minősége is kiváló lett.

Az elmúlt év őszén 595 ezer hektárt vetettek be búzával Szerbiában, és az elmúlt hetekben nem kevesebb, mint 3,4 millió tonna kiváló minőségű búza került a toronytárolókba. Ebből 1,5 millió tonna fedezi a belföldi szükségleteket, tehát az idei termésnek több mint a fele, 1,9 millió tonna kiszállítható. Még a tavalyi termésből is van raktáron, tehát a búza ügyében most nagyon jól áll az ország.

Átlátni a virágzó napraforgótábla felett

Az országban 5,7 tized tonna körül alakult a hektáronkénti átlagtermés, ami az utóbbi néhány év legjobb eredményének számít. Az előző 8 évben 2016–2017-ben könyvelhették el a legjobb eredményt, akkor 610 ezer hektárról 3,11 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be. Az átlagtermés 5, 1 tonna volt hektáronként. 2008–2009-ben 650 ezer hektárról 3,19 millió tonna búzát arattak. A hektáronként átlagtermés akkor is elérte a 4,9 tonnát.

Ami a kenyérgabona árát illeti, az aratást követő napokban áfa nélkül 19,3–20,6 dinárt (1 RSD = 3,08 HUF), tehát 61–62 forintnak megfelelő összeget kínáltak kilójáért a felvásárlók.

Ezzel, mi sem természetesebb, elégedetlenek a termelők. Nehezményezik, hogy a termelési alapanyagok árának növekedését a kenyérgabona ára nem követi – de ez már régi történet.

Ennek tudható be, hogy a múlt század ’70–’80-as éveihez képest jelentősen csökkent a búza vetésterülete, ellenben a szójáé növekedett. Még szerencse, hogy idén, a meleg nyárnak köszönhetően, szárítási költségek nem terhelték a gabonater­mesztést. Az utóbbi években egyébként egyre gyakrabban hangzik el az agrárszakértők szájából, hogy a klímaváltozás miatt csökkenteni kell a kapás növények vetésterületét, és a téli csapadékot jobban hasznosító őszi kalászosok és az őszi vetésű repce vetésterületét kellene növelni helyette.

Az olajrepce is jól hasznosította a téli-tavaszi csapadékot.

Az elmúlt 20 évben egyre nagyobb területen termesztett növényből 3,5–3,8 tonna közötti termést takarítottak be a termelők, azonban a statisztika még nem készült el.

Magyarok Kenyere Program: Adománygyűjtés Zentán

A 73 gazdaszervezetet tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) idén is megszervezte Vajdaságban a búzaadományok átvételét a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében. A gyűjtésre a lapzárta előtti órákban került sor a szövetség zentai székházánál. Szinte egész nap folyamatosan érkeztek a felajánlások, több termelő pedig jelezte, hogy elfoglaltsága miatt egy-két napos késéssel, de hozza a búzáját. Ez az oka annak, hogy egyelőre nem tudni pontosan, mennyi kenyérnekvalót gyűjtöttek össze adakozásból a délvidéki gazdálkodók.

Nagy Miklós, a VASZ elnöke elmondta, hogy a szövetség a kezdetek óta részt vesz az anyaországban kezdeményezett akcióban, idén már tizenegyedik alkalommal gyűjtötték be a vajdasági termelők felajánlásait. Emlékeztetett rá, hogy az első évben 400 kilót sikerült összegyűjteniük, és akkor még a teljes mennyiséget Magyarországra szállították, a belőle készített lisztet pedig a dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta meg. Később megnőtt az akció népszerűsége, évről évre duplázódott a felajánlott búzamennyiség. Ezért azt a döntést hozták, hogy az adományokból készülő liszt Vajdaságban marad, és gyerekekkel foglalkozó egyesületek között osztják szét. Ilyen például a Nagycsaládosok Egyesülete, vagy vannak sérült gyerekekkel foglalkozó civil szervezetek. Nagy Miklós elmondta, hogy ezt a törekvést a mottójuk is tükrözi. Eszerint „egy gyermek mosolya többet ér minden pénznél”. Az elnök a nap folyamán még nem tudott pontos adattal szolgálni, hogy pontosan mennyi búza gyűlt össze a magyarlakta vajdasági településekről, mert még javában érkeztek a szállítmányok. Ennek ellenére már biztos volt benne, hogy idén több búza gyűlik össze, mint az előző években.

A begyűjtés alkalmával minden zsákból kivesznek egy keveset, amit külön dézsába öntenek és összekevernek. Ezt fogják Magyarországra szállítani, a központi Összeöntés Ünnepére. Ily módon a délvidéki gazdák idén is hozzájárulnak a Kárpát-medencei magyarok kenyerének az elkészítéséhez. Az összeöntésre augusztus 6-án kerül sor Ópusztaszeren.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.