Hulladékból érték
Komposztálással védjük a környezetünket, mert a még felhasználható szerves hulladék mennyiségével nem terheljük a szeméttárolókat. Ezzel jót teszünk kertünknek is, hiszen a betakarításkor, fűnyíráskor a területről lehordott zöld tömeg miatt csökkentjük a talaj szerves anyag, és tápanyag tartalmát is, amit szerves-, műtrágyákkal kell visszapótolni a következő évi megfelelő termésmennyiség, illetve dísznövényeink jó fejlődése érdekében. A megfelelően érett komposzttal, ezt a hiányt részben, vagy egészben visszapótolhatjuk a talajba.
A komposztálás egy természetes folyamat kerti megfelelője: hiszen az elpusztult növényi részek e folyamat során bomlanak le és válnak a növények számára újra hasznosítható anyagokká. A komposztálás során ennek a lebontási folyamatnak igyekszünk minél optimálisabb körülményeket biztosítani.
Érdekünk, hogy ez minél hamarabb menjen végbe, hiszen annál előbb lesz kerti felhasználásra alkalmas komposztunk. És a helyre is mindig szükség van: a folyamat gyorsítása az újonnan keletkező szerves hulladékok elhelyezése miatt fontos.
Géppel is apríthatunk
A komposztaprító, vagy nyesedékaprító egy elektromos gép, mely a keletkezett darabos, szerves hulladékot: vesszőket, gallyakat, vékonyabb ágakat apróbb darabokra őrli.
A szárazabb és nedvesebb hulladékokat felváltva adagoljuk a gépbe, azaz ha száraz gallyakat aprítunk, tegyünk közé nedves avart is, hiszen a biológiai folyamatok beindulásához szükség lesz a nedvességre is.
Az aprítógépet mindig üresen kapcsoljuk be, hogy a kések akadály nélkül felpöröghessenek üzemi sebességükre. A munka végeztével pedig gondoskodjunk róla, hogy a gépben ne maradjanak növényi részek. Az aprítás végére még hagyjunk száraz gallyakat így a gép gyakorlatilag kitisztítja önmagát.
Fontos a teljesítmény
Nyesedékaprító gép vásárlásakor vegyünk figyelembe néhány lényeges szempontot a döntés előtt. Egyik a gép teljesítménye, másik fontos tulajdonsága pedig, hogy mekkora átmérőjű gallyakat képes aprítani. Ha már rendelkezünk ilyen berendezéssel, akkor érdemes még a nagyon vékony vesszőket, gallyakat is átengedni rajta, hiszen a komposzt alapanyag aprításával akár 20 százaléknyi térfogatot is megtakaríthatunk ahhoz képest, mintha aprítatlanul komposztálnánk a szerves anyagot. Így helytakarékosabb lesz a komposzthalmunk, és a már említett felületnövekedés miatt a lebomlási folyamat is gyorsabb lesz.
Lényeges, hogy a gép stabilan álljon, és könnyen lehessen helyet változtatni vele: így nem a komposztálandó hulladékot kell a géphez hordani, hanem a gépet visszük a munkavégzés helyére. A gépek tömege 20 kilogramm körüli, így kerekein tolva könnyedén változtathatjuk a munkavégzés helyét.
A 40-45 mm-es átmérőjű ágak aprítására alkalmas készülékek ideálisak házikerti alkalmazásra. Azt azonban be kell kalkulálni, hogy a metszés rendszerességére oda kell figyelni a továbbiakban. Ha ugyanis nem évente végezzük el fáink, cserjéink alakító metszését, hanem akár csak egy év is kimarad, akkor jelentősén megnő azoknak a gallyaknak, ágaknak a száma, melyeket átmérőjük miatt már nem tudunk e géppel felaprítani. Ha a rendszerességre odafigyelünk, akkor a komposztaprító szinte minden keletkező zöldhulladékot elő tud készíteni a komposztáláshoz.
Gyomokat ne szaporítsunk
A konyhában, kertben keletkező zöldhulladékok többsége alkalmas a komposztálásra, ám nem árt odafigyelni pár dologra, ami ronthatja annak hatásfokát, vagy a kész komposzt minőségét.
A köztudattal ellentétben a gesztenye, dió, nyárfák lombja is komposztálható, csak ezekben a széntartalom magasabb a nitrogénhez viszonyítva, emiatt magasabb nitrogéntartalmú növényi részekkel, például fűkaszálékkal keverten kell a komposzt- halomra juttatni ezeket. A diólevélben találhatók ugyan növekedést gátló anyagok, ezért van az, hogy a diófák alatt nem marad meg a növények többsége. E vegyületek azonban a diólevél komposztálódása során elbomlanak. Így a diólevél csak akkor okozhat gondot, ha nem megfelelően komposztált állapotában juttatjuk vissza a kertbe. Ha a komposztunkban diólevél is van, akkor azt szigorúan csak akkor használjuk fel, amikor már teljesen érett a komposzt, nincsenek benne külön felismerhető növényi részek.
Problémát okozhatnak még a gyommagok. A gyomok magvai különösen életképesek. Ha a gyommentesítés akkor történik, amikor a gyomnövényeken már zöld magok vannak, az késő, mert ezek a magok képesek utóérni, és így is fertőzik majd a területet. A komposzt-halomban a hőmérséklet 60-70 °C körül van, ami nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a magokat elpusztítsa.Így a komposztba csak olyan gyomnövények maradványait tegyük, melyekről teljesen biztosak vagyunk, hogy nem tartalmaznak magot, még éretlen állapotban sem!
A komposztálásban résztvevő talajbaktériumoknak levegőre is szükségük van. Ha nincs elegendő levegő, akkor a szerves anyagok nem lebomlani kezdenek, hanem rothadni, és ennek a végeredménye sem lesz alkalmas kerti felhasználásra.
Ezért jók a műanyag komposztládák, melyek falaik kialakításának köszönhetően átengednek némi levegőt. Ugyanez a feladata az oldalsó szellőzőnyílásoknak. Figyeljünk a megfelelő levegőzöttség mellett arra is, hogy a komposzt nedvességtartalma 40-60 százalékos legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapanyag nyirkos, de nem áll a vízben. Markunkba fogva csak erős szorítással tudunk belőle pár csepp nedvességet kiszorítani.
