Back to top

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
A tervezésnek és fedeztetésnek köszönhetően ideális időszakban, tavasszal születnek a kiscsikók, mert így az életük első legfontosabb néhány hónapját megfelelő környezetben, az anyjuk mellett, jó feltételekkel kezdhetik meg – mondta Boros Sándor, a Mátai Ménes új vezetője.

A szakember régebben néhány évig dolgozott a bábolnai arab ménesnél, az elmúlt évtizedekben pedig a Debreceni Egyetem Lovas Akadémiájánál tevékenykedett.

Ezt a munkakört váltotta át idén januárban a Mátai Ménesre, ahol az őshonos nóniusz fajta génmegőrzése az alapvető cél. Emellett arra is gondot fordítanak, hogy a sportlótenyésztést sikeresen működtessék, a pusztai látogatóprogramok lovas részét magas színvonalon tudják bemutatni, de a versenyek, rendezvények szervezése is a feladataik közé tartozik.

A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikókat általában féléves korukban választják le, s onnantól nemenként és korosztályonként kisebb csoportokban nevelik őket. Rácsfokon a méncsikók, az Erdő-mögötti istállóban a kancacsikók fejlődnek három éves korukig. Ezt követően történik a központi istállóba bekerülve a válogatás, ahol a fiatal csikók kiképzése elkezdődik. Fontos, hogy ne csak küllemben legyenek szépek, hanem megállják a helyüket fogatban, de akár nyereg alatt is.

A nóniuszok esetében a fedeztetés természetes módon zajlik, a sportlovaknál, amelyeknek nemzetközi piacuk van, s nagy rájuk a kereslet, a termékenyítés mesterségesen, fagyasztott örökí­tő­anyaggal történik.

Az idén a tenyésztőegyesület határozata alapján a nóniusz csikók neve „H” betűvel kezdődik. A hagyományoknak megfelelően a mátaiak a közösségi oldalukon várták a szavazatokat az elsőként világra jött kiscsikóra, aki így a Holdfény nevet kapta, de született később Hórusz, Hologram, sőt Haramia is. A névadás rendszerint úgy történik, hogy igyekeznek figyelembe venni a ló küllemét, jellemét, vagy azt a napszakot, amikor éppen világra jött.

A nóniusz az egyik legrégebbi, immár több száz éve létező magyar fajta, amelynek céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a Hortobágyon, s ekkor lett a lótenyésztés központja Máta. A második világháborút követően főként az Alföld igáslovaként vált kedveltté, s az itteni környezet befolyásolta az eredetileg Mezőhegyesen kite­nyész­tett fajta jellem­zőit.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.