Back to top

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
A tervezésnek és fedeztetésnek köszönhetően ideális időszakban, tavasszal születnek a kiscsikók, mert így az életük első legfontosabb néhány hónapját megfelelő környezetben, az anyjuk mellett, jó feltételekkel kezdhetik meg – mondta Boros Sándor, a Mátai Ménes új vezetője.

A szakember régebben néhány évig dolgozott a bábolnai arab ménesnél, az elmúlt évtizedekben pedig a Debreceni Egyetem Lovas Akadémiájánál tevékenykedett.

Ezt a munkakört váltotta át idén januárban a Mátai Ménesre, ahol az őshonos nóniusz fajta génmegőrzése az alapvető cél. Emellett arra is gondot fordítanak, hogy a sportlótenyésztést sikeresen működtessék, a pusztai látogatóprogramok lovas részét magas színvonalon tudják bemutatni, de a versenyek, rendezvények szervezése is a feladataik közé tartozik.

A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikókat általában féléves korukban választják le, s onnantól nemenként és korosztályonként kisebb csoportokban nevelik őket. Rácsfokon a méncsikók, az Erdő-mögötti istállóban a kancacsikók fejlődnek három éves korukig. Ezt követően történik a központi istállóba bekerülve a válogatás, ahol a fiatal csikók kiképzése elkezdődik. Fontos, hogy ne csak küllemben legyenek szépek, hanem megállják a helyüket fogatban, de akár nyereg alatt is.

A nóniuszok esetében a fedeztetés természetes módon zajlik, a sportlovaknál, amelyeknek nemzetközi piacuk van, s nagy rájuk a kereslet, a termékenyítés mesterségesen, fagyasztott örökí­tő­anyaggal történik.

Az idén a tenyésztőegyesület határozata alapján a nóniusz csikók neve „H” betűvel kezdődik. A hagyományoknak megfelelően a mátaiak a közösségi oldalukon várták a szavazatokat az elsőként világra jött kiscsikóra, aki így a Holdfény nevet kapta, de született később Hórusz, Hologram, sőt Haramia is. A névadás rendszerint úgy történik, hogy igyekeznek figyelembe venni a ló küllemét, jellemét, vagy azt a napszakot, amikor éppen világra jött.

A nóniusz az egyik legrégebbi, immár több száz éve létező magyar fajta, amelynek céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a Hortobágyon, s ekkor lett a lótenyésztés központja Máta. A második világháborút követően főként az Alföld igáslovaként vált kedveltté, s az itteni környezet befolyásolta az eredetileg Mezőhegyesen kite­nyész­tett fajta jellem­zőit.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „csikócsapat” jól teljesített

Juhász Péter bronzérmes, Jámbor Blanka negyedik, Görög Gábor hatodik lett, és csapatban is hatodikak a fiatalok – ez a magyar mérlege a korosztályos fogathajtók Franciaországban rendezett Európa-bajnokságának.

A számiknak adott igazat a norvég bíróság

Két szélerőműparkkal szemben is pert nyertek Nyugat-Norvégia őslakosai, adta hírül az MTI. A norvég legfelső bíróság október 11-i ítélete szerint a szélerőműpark építésére és üzemeltetésére kiadott engedélyek érvénytelenek, mert sértik a számi, azaz lapp nép tagjait.

Juhok őrzik a napenergia-farmokat

Az, hogy mely terület megfelelő az állattartás és mely a napenergia-farmok számára, gyakran átfedésben van. Közös bennük, hogy nagyok, meglehetősen sík terepen vannak, és jó minőségű napfényt kapnak, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz.

Novemberben is bővül a LABOR rendszer

2021. november 1-jétől újabb hasznos funkciókat ad át a felhasználóknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszerben. Ismét bővül az online megrendelhető szolgáltatások köre, emellett az állattartók számára is lehetővé válik az elektronikus eredményközlő dokumentumok megtekintése a rendszerben.

Vége az agrárium békeéveinek

A Takarékbank Agrár Üzletágának negyedéves elemzői háttérbeszélgetésén kiderült, jelentős eltérések mutatkoznak a különböző agrárágazatok jövőbeni kilátásaiban. Ezt jól mutatta az is, hogy megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje 2021 harmadik negyedévében. A kérdés továbbra is adott, hogyan lehetséges a drasztikus alapanyagárak érvényesítése az értékesítési árakban.

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád

Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési és szaporodási paramétereit vizsgálta házityúkban Dr. Drobnyák Árpád, aminek eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója a Magyar Tudományos Akadémián vette át a díjat.

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Ugrásszerűen megnőtt a fészekrakó tengeri teknősök száma a Zöld-foki-szigeteken

Ugrásszerűen megnőtt a fészekrakó tengeri teknősfélék száma a Zöld-foki-szigeteken: 2020-ban mintegy 200 ezer fészket számoltak meg a tíz szigetből álló szigetcsoporton szemben a 2015-ös 10 725-tel - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.