Back to top

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
A tervezésnek és fedeztetésnek köszönhetően ideális időszakban, tavasszal születnek a kiscsikók, mert így az életük első legfontosabb néhány hónapját megfelelő környezetben, az anyjuk mellett, jó feltételekkel kezdhetik meg – mondta Boros Sándor, a Mátai Ménes új vezetője.

A szakember régebben néhány évig dolgozott a bábolnai arab ménesnél, az elmúlt évtizedekben pedig a Debreceni Egyetem Lovas Akadémiájánál tevékenykedett.

Ezt a munkakört váltotta át idén januárban a Mátai Ménesre, ahol az őshonos nóniusz fajta génmegőrzése az alapvető cél. Emellett arra is gondot fordítanak, hogy a sportlótenyésztést sikeresen működtessék, a pusztai látogatóprogramok lovas részét magas színvonalon tudják bemutatni, de a versenyek, rendezvények szervezése is a feladataik közé tartozik.

A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikókat általában féléves korukban választják le, s onnantól nemenként és korosztályonként kisebb csoportokban nevelik őket. Rácsfokon a méncsikók, az Erdő-mögötti istállóban a kancacsikók fejlődnek három éves korukig. Ezt követően történik a központi istállóba bekerülve a válogatás, ahol a fiatal csikók kiképzése elkezdődik. Fontos, hogy ne csak küllemben legyenek szépek, hanem megállják a helyüket fogatban, de akár nyereg alatt is.

A nóniuszok esetében a fedeztetés természetes módon zajlik, a sportlovaknál, amelyeknek nemzetközi piacuk van, s nagy rájuk a kereslet, a termékenyítés mesterségesen, fagyasztott örökí­tő­anyaggal történik.

Az idén a tenyésztőegyesület határozata alapján a nóniusz csikók neve „H” betűvel kezdődik. A hagyományoknak megfelelően a mátaiak a közösségi oldalukon várták a szavazatokat az elsőként világra jött kiscsikóra, aki így a Holdfény nevet kapta, de született később Hórusz, Hologram, sőt Haramia is. A névadás rendszerint úgy történik, hogy igyekeznek figyelembe venni a ló küllemét, jellemét, vagy azt a napszakot, amikor éppen világra jött.

A nóniusz az egyik legrégebbi, immár több száz éve létező magyar fajta, amelynek céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a Hortobágyon, s ekkor lett a lótenyésztés központja Máta. A második világháborút követően főként az Alföld igáslovaként vált kedveltté, s az itteni környezet befolyásolta az eredetileg Mezőhegyesen kite­nyész­tett fajta jellem­zőit.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Már októberben megkezdődik a tejtermelést segítő támogatások kifizetése

A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetése érdekében – közölte Nagy István tárcavezető.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.