0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A spanyol ló maga a csoda

Az andalúz, vagyis a tisztavérű spanyol ló az egyik legrégibb fajta, amelyet őseink a több mint 20 ezer évvel ezelőtti barlangfestményeken is megörökítettek. Mások mellett a görögök és rómaiak is tenyésztették, mert tudták, hogy ez a könnyen tanuló fajta jól használható a csatákban.

Őshazája az Ibériai-félsziget, Andalúzia tartomány, később pedig eljutott Németországba, Belgiumba, Olaszországba és Angliába, ahol a saját fajták kialakításához használták. Kolumbusz jóvoltából az Újvilágban is elterjedt a spanyol ló, amely így számos amerikai fajta őse lett. Középnagy termetű, nemes megjelenésű, nem gyors, de mozgékony fajta.

A sörénye és a farka dús, hosszú és hullámos.

Erős csontozata, szabályos patái, rövid, izmos, jól ívelt nyaka, és erős, széles lapockája van. A Verőcén élő Szigeti Béla hármat is tart ebből a nemes állatból, akikre nemcsak a sporttársaiként, hanem a legjobb barátaiként tekint. Arra kértük, hogy miközben bemutatja a lovait, meséljen erről a több évtizedes szenvedélyről, szerelemről.

Ha egy szóval kellene a spanyol lovat jellemezni, akkor mi lenne az?

– Az andalúzt nem lehet egy szóval bemutatni. Gyönyörűség, munkabírás, munkaszeretet, emberszeretet, figyelem egyszerre jellemzi, de ha tényleg egy szót akar, akkor azt mondom, csoda.

Hogyan kezdődött ez a szerelem?

– Már 22 éve foglalkozom lovakkal. Berbert, az elsőt 1999-ben vettem, és ő ismertetett meg ezzel a sporttal, remek tanítómester volt.

Akkoriban munka után hazajöttem, átöltöztem, és az egyik barátommal kimentem az erdőbe.

Azt képzeltük, hogy úgy száguldozunk, mint a honfoglalók. Aztán 2013-ban megismerkedtem az akkor ötéves Admirálissal, és rájöttem, hogy az, amit eddig csináltam, csak hobbi, időtöltés volt. Ez a gyönyörű állat megmutatta, hogy valójában semmi közöm a lovagláshoz, úgyhogy azóta intenzíven tanulom. Most már tudom, hogy milyen egy igazi mén, és mennyit kell dolgoznom azért, hogy a hátára ülhessek.

Ez mit jelent? Ledobta?

– Nem, ilyet soha nem csinált, de nem indult el. Az Epona tenyészetéből vettem, és később visszamentük hozzájuk egy kurzusra. Na, ott mindent normálisan csinált, piaffe-t és spanyol lépést is. Amikor hazajöttünk, kihoztam ide a rétre, hogy megmutatjuk Verőcének, mekkora ászok vagyunk, de a ló meg sem mozdult.

Hiába noszogattam, csak nézett rám, hogy nem az Eponában vagyunk, hanem itthon, és most pihenünk.

Az volt a baj, hogy megszokta azt a környezetet, és máshol nem akart dolgozni?

– Nem, egyszerűen nem tudtam hatni rá. Az Eponában a vezetőedzőnek, Borsó Dorottyának olyan erős a kisugárzása, hogy csak jelen kell lennie, és a lovak már ettől dolgozni kezdenek. Ezt kellett nekem is megtanulnom Admirális mellett.

Drága a spanyol ló?

– Akkor jól vettem az ötéves Admirálist. A ló értékét egyrészt a genetika határozza meg, másrészt a tudása, és az, hogy mennyi munkát fektettek addig bele. Egy díjló ára 5 millió forinttól elmehet akár a csillagos égig. De Admirálisért nem tudnának annyit adni, amennyiért megválnék tőle, mert az ember nem adja el a barátját.

„Átálltunk egy új almozási technológiára, és egy ideje már szalmapelletet használunk, ami azért jó, mert meg tudunk spórolni egy lovászt. Annyira kevés a ballaszt, hogy egy-egy boxot akár a négyéves kislányom is percek alatt ki tud trágyázni. A pellet tárolásához kevés hely kell, hiszen 3 lóhoz 10 hétre veszünk 900 kilogrammot belőle. Szénából vagy szalmából sokkal többet kellett hozatni. Ezekben az ínséges időkben senki nem akarja elvinni a hagyományos trágyát, viszont így, hogy nincs benne száraz szalma, sokkal kevesebb helyet foglal, és annak a vevőnek, akinek van legelője, egyből ki tudja vinni oda. Nem kell várnia, amíg a szalma lebomlik, mert a pellet belekeveredik a trágyába, és növeli a hatásfokát. A lovak megszokták és megszerették, de eleinte nagyon oda kell figyelni, hogy ne egyék tele magukat. Egyébként minden második etetéskor dobunk egy villa szalmát is, mert jót tesz az emésztésnek.”

Admirális pár perce körbe-körbe sétál és üget, nem messze a házától és az istállóktól. Látszik, hogy nyugodt állat, semmi meglepőt nem tesz, pedig néhány méterre több kanca legelészik.

– Igen, ő egy tizennégy éves állat, nyugodt és kiegyensúlyozott, és nagyon sok munka van benne. Elmegy a kancák mellett, és úgy tesz, mintha észre sem venné őket.

Tudja, hogy dolgozunk, ilyenkor tilos a leszagolás és az odanézés.

Csak a lovasára figyel, és nem foglalkozik a külvilággal. Nézze meg, a fülei hátraállnak, mert a lovasára koncentrál, várja az instrukciókat. Ugye, hogy egy csoda?

Olyan Admirális mozgása, mintha úszna a levegőben, akárha lassított filmet néznénk.

– Mindegyik lovat arra kell használni, amire tenyésztették. A spanyol ló multifunkcionális, lehet vele ugrani, állatot terelni, fogatba fogni. Higgadt, nyugodt, és bárkit rá szabad ültetni. Állandóan tanulni akar, ami azt jelenti, hogy nem elég megvenni a spanyol lovat, hanem minden nap foglalkozni kell vele, és mindig valami újat kell mutatni neki, mert a semmittevés és a monotonitás tönkreteszi a lelkét.

Miért nem szokták herélni az andalúz lovakat?

– A spanyolok szerint nem férfias dolog kancára felülni és azon lovagolni, és ugyanezt gondolják a heréltekről is. De az is kérdés, hogy a herélés mit hoz ki egy lóból.

Van olyan állat, akinél semmi változás nem történik, mert ugyanolyan bolond marad, mint volt, de az is előfordulhat, hogy ijedős lesz az állat, kukkolós, folyton nézeget jobbra, balra.

Mi történik akkor, ha valami miatt nem tud velük foglalkozni? Idegesek lesznek?

– Inkább szomorúak. Egyébként ők háznál élnek, családi lovak, és minden rezdülést megéreznek. Ha valami hülyeség miatt felhúzom magam, akkor Admirális elkezd piszkálni, viccelődik velem, ha vezetem, akkor gáncsolgat közben, vagyis ki akar zökkenteni a rossz lelkiállapotból. Lehet, hogy túlmisztifikálom a dolgot, de az biztos, hogy Admirális hatalmas egyéniség, és mi igaz barátok vagyunk.

Mennyire kényes ló az andalúziai?

– Egyáltalán nem az, de oda kell figyelni rá, és arra is, hogy mit eszik. Nem szabad túlságosan félteni, de meg kell válogatni, hogy mi szerepelhet az étrendjében. Pesti gyerek vagyok, úgyhogy a verőcei emberektől lestem el, hogy mi kell a lónak. Zabot adok nekik, lenmagot főzök, lenmagolajat is kapnak, vagyis helyesen és egészségesen kell táplálni őket, és ez kétszeresen igaz, ha sportolunk az állattal.

Szőrváltáskor, tehát októbertől de­cem­berig kúrán vannak, a versenyek előtt pedig be van állítva, hogy melyik ló mennyi zabot, tápot, müzlit és vitamint kaphat.

Állatorvos csak azért jön hozzánk, hogy beadja a kötelező oltásokat. Ha mindenre odafigyelünk, akkor jócskán meg lehet nyújtani a ló használati idejét, például Almirante apjával, Imi­ta­dorral még 25 éves korában is lelovagoltak egy nagydíjat.

Mindez azt jelenti, hogy kezdőnek is ajánlja az andalúz lovat?

– Tudni kell vele bánni, mert még egy nem kezdő lovas fejére is képes pillanatok alatt ránőni, úgyhogy kezdőnek mént semmiképpen nem ajánlanék, egy kancával viszont elboldogulhat. Egyébként gyerek mellé is jó a spanyol ló, mert családcentrikus, sőt, még terápiás célokra is lehet használni. Admirális autista gyerekek társaságában szinte elolvad, átszellemül, de azt is megérezte, hogy terhes a feleségem.

Mi még semmit nem tudtunk, de a ló odatette a fejét a hasához, nézte, szagolta, aztán elmentünk orvoshoz, és kiderült, hogy babát várunk.

A kislányomért azóta is rajong, és határozottan látom, hogy különleges kapcsolat van közöttük.

Milyen hosszú egy edzés?

– A bemelegítéssel együtt általában 60 perc, utána pedig kimennek a karámba pihenni. Most éppen a kis tanítványom, Gabriella ül Admirális hátán, évek óta lovagol már, de nemrég kezdett el intenzíven tanulni. Versenyre készítjük fel, és nagyon szépen fejlődik.

Amikor Gabriella rosszul csinál valamit, akkor ön közbeszól. Ezek az utasítások kinek szólnak, a lovasnak vagy a lónak?

– Mind a kettő hallja, de ha a lónak szólok, akkor az megáll, a lovastól függetlenül. Az andalúznál oda kell figyelni arra, hogy állandóan kombinál, összerakja a hallott szavakat, mert tanulni akar.

Érzik a lovak, hogy verseny következik? Izgatottak lesznek ilyenkor?

– Ez attól függ, hogy milyen az egyéniségük. Almirante például kimondottan szeret utazni. Az indulás előtti pár órában megvizsgálja őket az állatorvos, hogy nem lázasak-e, vagy nincs-e valami más bajuk.

Ön még versenyez?

– Igen, de az utóbbi időben a járvány miatt nem járhattunk külföldre, és az is folyamatosan változik, hogy a hazai versenyekre milyen feltételekkel lehet nevezni.

Meglátjuk, hogy milyen ütemben zajlik a nyitás. Közeledek a nagydíj felé, és nincs mese, ennek meg kell lennie, nagyjából egy év múlva.

De a lovaglást sosem fogom abbahagyni, amíg mozgok, és ki tudom trágyázni őket, addig biztosan felülök rájuk.

A huszárkodással viszont felhagyott. Miért?

– Nem teljes mértékben, mert tartom a kapcsolatot a szervezettel, és eljárok a bemutatókra, a díszelgésekre. Olyan ez, mint valami szenvedély, nem lehet abbahagyni, hiszen én huszárként élek, huszárként gondolkodom. Ez az egész egyébként úgy kezdődött, hogy március 15-én születtem.

Akkor önt egy egész ország ünnepli a születésnapján.

– Ez azért így túlzás, de mindig éppen a születésnapomon láttam díszelegni a huszárokat, és hamar elhatároztam, hogy én is lovas katona leszek. Először a börzsönyi betyár, Sisa Pista emlékét akartuk ápolni, és később, a hagyományőrzés jegyében itt, a verőcei réten rendeztük a váci huszárok kiképzését.

Néhány méterrel arrébb, a patak mögött állomásoztak 1848 őszén, telén azok a huszárok, akik elfoglalták Vácot.

A kicsit távolabb álló öreg fa tövében pedig II. Rákóczi Ferenc szalonnázott.

Mit jelent az, hogy valaki huszárként él a XXI. században?

– Az ember próbál tisztességesen élni, és ezt a köszönésünk is kifejezi. Erőt, tisztességet! A hálószobában, a szekrény tetején van a csákóm, és amikor reggel ránézek, tudom, hogy ki vagyok. A szívemben érzem, hogy első a ló, második a ló, harmadik a ló, utána jönnek a bajtársak, meg minden más. Engem a huszárdolmányomban, a szablyámmal temetnek majd el.

A család csak a negyedik helyen van?

– Nehezen viselik, de már hozzászoktak. Tudják, hogy ha az lenne a kérdés, hogy kenyeret vegyünk-e, vagy egy bála szénát, akkor mindig az utóbbit választanám. De most már a családtagjaim számára is minden a ló körül forog, és amikor az állatok rendben vannak, akkor lesz nyugalom és békesség itthon.

Forrás: Kistermelők Lapja