0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Az innováció a vérükben van

A magyar mezőgazdasági gépgyártás és -tervezés meghatározó szereplője a számos szabadalmat jegyző Horváth Benedek, aki hozzá hasonlóan gépészmérnök fiaival, ifj. Horváth Benedekkel és Horváth Bencével közösen dolgozik a Busa Bt termékeinek folyamatos fejlesztésén. Bence szerint annyira nem veszélyesen kockák, hogy a vasárnapi ebédnél is a gépészetről beszélnének, de 80 százalékban igen.

youtube://v/TLprPYZkmxo

Manapság, ha innovációról beszélünk, általában valamiféle mobiltelefonra letölthető applikációra gondolunk, pedig az innováció, sokszor nem más, mint már meglévő dolgok, technológiák új szemléletű összerakása, vagy esetünkben a már meglévő gépek működése közben felmerülő problémák megoldása.

Ahogy Horváth Bence magyarázza, az édesapjának vannak földjei, így a saját gazdálkodási tapasztalataikból merítenek inspirációt, másrészt kiterjedt partnerhálózatukból érkeznek visszajelzések a gépeik működéséről. E visszacsatolásokban felmerült problémákra keresnek megoldásokat, illetve keresik azokat a piaci réseket, ahol egyedi megoldásokra lehet szükség. Ő maga épp ezért lett gépészmérnök.

„Mi olyan dolgokat fejlesztünk, amit, ha a vevő megvásárol, azzal megoldjuk valamely problémáját.

Mivel egy üzleti tevékenységben oldottunk meg egy gondot, a vevőnek többletbevétele keletkezik és abból a többletbevételből hajlandó kifizetni a mi innovációnkat, ami nem olcsó.”

Horváth Benedek nevéhez fűződik a szabadalmaztatott forgókapa, amit a cég folyamatosan a különböző igényekhez igazít. Példaként említik azt, hogy sokáig a Tiszántúlon nem használták ezt a berendezést, mert minden gépen eldugult a lezáró egység, a törőhenger. Erre a problémára ma már egy letisztult, elegáns innovatív megoldásuk van. Sokan azt mondják, szinte primitív.

Erre a mérnökök válasza az, hogy az azt megelőző tíz változat, amivel „elmókáztak” nem volt ilyen elegáns – ez tehát az innováció lénye. Megtalálni az egyszerű, magától értetődőnek látszó megoldást.

Azt a folyamatot, amíg az ötletből kész, a gyakorlatban használható gép lesz, Horváth Benedek ahhoz hasonlította, mint amikor az ember céltáblára lő. Ha jól céloz, elsőre eltalálja a közepét, de általában végig kell járni a kutatás-fejlesztés fázisait: modell, kísérleti fázis, prototípus, nullszéria, szériagyártás. Ezen fázisokban először egy-egy gépet építenek, a prototípusból már három-négy is készül, attól függ mennyit kell az ötleten javítani, a null széria arra szolgál, hogy a gyártó szerszámokat próbálják ki, és csak ezután kezdődhet a gyártás, ahol azonban még további idő, amíg az összes vevőt bosszantó, illetve az üzembiztonságot veszélyeztető tényezőt kiküszöbölik. Ekkor lesz kész tradicionális értelemben egy termék.

A már említett forgókapa jelentőségét mutatja, hogy megpróbálták már lemásolni – sikertelenül.

Ahogy azt a feltalálója mondja ez annak is köszönhető, hogy akármennyire is stabil konstrukció, amióta a piacon van, folyamatosan találnak hiányosságokat és ezért fejlesztik. Üzembiztosnak is kell lennie – mondja Horváth Benedek – hisz például egy Oroszországba eladott géphez nem tudnak pár órán belül pótalkatrészt szállítani.

A gépek, alkatrészek anyagválasztása kapcsán elmesélt egy történetet, hogy kultivátort úgy készítettek, hogy ne lehessen tönkretenni. Vagyis bizonyos alkatrészeket tudatosan úgy méreteztek, hogy túl nagy terhelés esetén elgörbüljenek, de ne törjenek el. Így a TSZ gépműhelyében kikalapálhatták, és nem lett törött kapákból „vetemény”, ami a későbbi szántóföldi munkák során kilyukaszthatta a traktorok kerekét, ezzel súlyos pluszköltségeket okozva a termelőknek.

A közös munka kapcsán Bence kifejtette, hogy édesapja zseniális tervezőmérnök nagy tapasztalattal, az édesapa pedig büszkén jelentette ki, hogy fiának vannak saját konstrukciói és saját tapasztalatai is.

Ugyanarra a problémára különböző megoldásokat találnak, de megtanultak kommunikálni egymással, kérdezni egymástól.

Ahogy Bence fogalmaz, próbálja édesapja tudását használni és beépíteni a saját tervezői tudásába is. A családon belül nem ritka a versengés sem, ahol az apuka egy rajztáblán megveri a fiait, ám bevallottan nem ért a számítógéphez. Ez pedig sok ugratás, tréfa forrása is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu