A pillangók ökoszisztémában betöltött szerepe nagyon lényeges, a legjobb bioindikátorok közé tartoznak.
Egy adott területen élő pillangópopuláció jól tükrözi a természeti környezet minőségét. Ezenkívül fontos feladat hárul rájuk a táplálékláncban is a madarak, kétéltűek táplálékaként, miként beporzóként is jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás és az ökoszisztéma egyensúlyában.
Ebben nekünk, kerttulajdonosoknak hatványozott felelősségünk van, hogy kertünkben menedékre találjanak a pillangók. Fontos a szemléletformálás: tudjuk megkülönböztetni a pillangók hernyóit más hernyóktól, és őrizzük meg a kertekben kisszámú jelenlétüket, kerülve a vegyszerek használatát. Alakítsunk ki kertünkben olyan közeget, ahová a számukra kedvelt növényeket ültetünk. Az őshonos növényeket előnybe részesítik, de az egzotikus virágokat is kedvelik.
Magyarországon a kis apollólepke pete alakban telel át.
Tavasszal kikelnek, majd miután eleget lakmároztak a keltikékből, bebábozódnak. A kifejlett pillangók a tavasz második felében kezdenek repülni, majd az elszáradó keltikéken – vagy azok közelében – rakják le petéiket.
A farkasalmalepke báb alakban telel át, és húsvét táján kezd el kirepülni.
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy fő tápnövénye a farkasalmafélék.
Talán a legismertebb pillangónk a fecskefarkú lepke.
Hazánkban két nemzedéke is van: az elsőt rendszerint a bábként áttelelő egyedek alkotják, kifejlett pillangói április-májusban repülnek és nagyjából egy hónapot élnek. Petéiket ernyősvirágzatú növényekre rakják, zöldségeskertek környékén gyakran előfordulnak. Második nemzedékük nyár végén repül.
Nagyon hasonlít a fecskefarkú lepkéhez a kardoslepke, azonban szárnyának eltérő mintázatáról könnyen megkülönböztethető.
Tápnövényei rózsafélék (pl. galagonya, kökény), évente szintén két nemzedéke van.
Ne felejtsük el, hogy ezek a gyönyörű pillangók is hernyóként fejlődnek életük egy szakaszában, és a növényvédő szerek használata súlyos kárt tehet állományaikban!