Back to top

"Lejöttek" a veresegyházi medvék a mézről

A Veresegyházon működő medveotthon mentett állatoknak nyújt természetes környezetükhöz hasonló békés életet. A látogatók eddig mézzel is etethették a macikat, ám az édességet a jövőben gyümölcsökre cserélik

Illusztráció
Illusztráció
Veresegyházon működik Magyarország és Közép-Európa egyetlen medveotthona, ahol mára már többféle állatot is lehet látni - írja a szeretlekmagyarorszag.hu. A húsz éve létrehozott intézmény akkor nemes célt vállalt: a világban található, mentett állatok egy részének igyekszik végső otthont nyújtani. Több hazai állatkertből is kerülnek már ide lakók.

Fontosnak tartják, hogy az eredeti élőhelyükhöz hasonló körülményeket tudjanak biztosítani számukra.

A medveparkban lehet etetni a macikat, a kicsiknek van játéklehetőség és egy kiváló éttermet is találtok. A medvékkel és a farkasokkal is tartanak zoopedagógiai előadásokat, látványetetéseket, csoportvezetéseket.

A medveotthon most hírlevelében arról számolt be, hogy a medvék érdekében megszűnik a mézzel etetés lehetősége. Mint írják: "Az újranyitást követően több látogatói jelzés és a szakemberekkel történő egyeztetés után megszüntettük a medvék mézzel történő etetését.

Sajnos a járvány előtt a medvék a látogatóktól nagy mennyiségben fogyasztották a mézeket, amitől több medvénél úgynevezett cukorsokk alakult ki.

Ami a több hónapos látogató stoppal minden macinál normalizálodott, és közös döntést követően nem a mézre hanem az egészségesebb gyümölcsökre szeretnénk átszoktatni a macikat.

Ami eddig be is vált. Jelenleg a pénztárnál vagy a MaciZoo házban lehet 300-500-600 ft/db áron zöldség-gyümölcs poharakat vásárolni az etetéshez".

Forrás: 
szeretlekmagyarorszag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord mennyiségű tengeri tehén pusztult el

Július óta minden héten rekordokat döntöget a vadgazdálkodási hatóságok által közreadott elpusztult tengeri tehenekről szóló jelentés. November közepére pedig átlépte az 1000 példányt az elhullott egyedek száma.

Zöldebb települések

Lassan a végéhez ér az idei őszi településfásítási program, melyben az EGERERDŐ Zrt. illetékességi területén összesen 25 település vett részt. Ennek megvalósításában az EGERERDŐ Zrt. dolgozói és egyben az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, mint szakmai koordinátorok vettek részt.

Klímaváltozás: felismerés és cselekvés

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága „Klímaváltozás az agráriumban – kihívások és megoldások” címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az eseményen Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója a klímaváltozás erdőket érintő és erdőgazdálkodási hatásairól, a lehetséges védekezési módokról tartott előadást.

Hamarosan vége a berregésnek

A muflon a domb- és hegyvidék erdősült területeinek lakója. Nem számít hazánkban őshonosnak, Forgách gróf a XIX. század végén telepítette be ghymesi birtokára. A sikeres telepítés eredményeként további telepítések következtek, így mára az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúlon, a Vértesben, Gerecsében, Pilisben is élnek kisebb-nagyobb állományai.

Fontos pontokon módosítana az állatvédelmi törvényjavaslaton az MME

Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz – széleskörű szakmai egyeztetés céljából – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország a természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslattal kapcsolatban.

Papíron nem létező fákat találtak a Szaharában

Nem is keveset, majdnem kétmilliót. A kulcs az volt, hogy kételkedni kezdtek a korábbi műholdképekben. Az eredmény a Föld egyes folyamatainak jobb megértését is segítheti.

Tigrisek, oroszlánok vagy medvék sem szerepelhetnek többé élő cirkuszi műsorban Franciaországban

A francia parlament megszavazta, hogy az élő cirkuszi műsorokban nem léphetnek többé porondra vadállatok, köztük tigrisek, oroszlánok vagy medvék. A széles körű állatjogi törvény értelmében két éven belül tilos lesz a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetése, hét éven belül pedig a tartásuk is.

Fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder János államfő is részt vett annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nomprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.

A háziasított lovak eredete

A modern ló háziasítása nagyjából i.e. 2200 körül kezdődött el a Kaukázus északi részén. A következő évszázadokban pedig Ázsiába és Európába is eljutottak ezek az állatok. Egy 162 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport 273 ősi lótól származó minta genetikáját fedte fel és elemezte azokat. Ezek a jószágok Eurázsia különböző pontjairól származtak.

A történelmi Szöul falain belül élő leopárdok adhatnak segítséget a faj túléléséhez

Az amuri leopárdok a 19. században hosszú éveken át éltek együtt az emberekkel Szöul falain belül Dél-Koreában. Ezek a történelmi beszámolókon alapuló megállapítások segítségünkre lehet abban, hogy a jövőben jobban megvédhessük a veszélyeztetett nagyragadozókat és megtanuljunk együtt élni velük.