A Pálinkatörvény alapján csak olyan gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is hazánkban végezték – hívja fel a figyelmet a Nébih.
Magyarországon a legtöbb pálinka barackból készül, illetve ez fogy a legnagyobb mennyiségben, ami nem meglepő, hiszen gazdag íz- és illatvilága miatt ez az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. A hazai termés mintegy 70 százalékát az ipar használja fel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a tavaszi lehűlés és fagyok miatt idén a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható.
Szakértők szerint az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a június-júliusi hőség miatt az optimális hektáronkénti 10-12 tonna hozam helyett, csak 2-4 tonna málna terem, így az idei termés 1000 tonna alatt várható.
A feldolgozópiacon jelentkező gyümölcshiány ismeretében a Nébih szakemberei az elkövetkező időszakban kiemelten ellenőrzik a pálinkaalapanyagként felhasznált barack és málna származását, valamint a késztermékek alkoholeredetét.
A nyomonkövetés szempontjából fontos, hogy – az üzembe érkezett gyümölcs mennyiségi és minőségi átvételét bizonyító dokumentumok mellett – számlával, felvásárlójeggyel vagy saját termelés esetén az adott területre vonatkozó tulajdoni lappal, bérleti szerződéssel kell rendelkezniük, amely iratoknak nem csupán a meglétét, de a megfelelőségét is vizsgálják a szakemberek. Az ellenőrzés kiegészül a pálinkák alkoholeredetének legkorszerűbb laboratóriumi stabil izotóp vizsgálatával is, mellyel kiszűrhető a nem engedélyezett alkoholeredet és annak mértéke.
Az akció elsősorban a kockázatelemzéssel kiválasztott előállítókat érinti, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre a forgalmazók, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek is számíthatnak.
