0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Jakabházy Miklós: Muflonóvoda

„Sopronban végeztem erdőmérnökként 1996-ban, de az egyetemen annyira megszerettem a műszaki tantárgyakat, hogy az útépítési ágazatban helyezkedtem el. Közutak tervezésével foglalkozom 25 éve. Jelenleg egy közutakat tervező mérnöki irodát vezetek Tatabányán. Szóval elég messze kerültem az erdőtől, de ami mégis összeköt vele, az sokáig a vadászat és a terepfutás volt."

Később a terepfutásokra fényképezőgépet is vittem magammal, hogy megörökítsem a vadat, amivel gyakorta összeakadtam.

A végén akkora géppel és objektívvel futottam, ami már hátráltatott sportolás közben.

Így kezdtem el természetfotózni, amely manapság a szabadidőm nagy részét kitölti. Vértesszőlősön lakom, így elsősorban a Gerecsét járom. A másik nagy kedvenc Gemenc, ami természetfotózás szempontjából maga a Kánaán.

Van egy hegytető Vértestolna és Vértesszőlős között, ahol minden tavasszal sok muflon gyűlik össze, és ott hozzák világra a bárányokat. Abban az időszakban olyan ez a terület, mint az óvoda. Szeretek felsétálni oda hajnalonként, szinte biztos, hogy látok muflont. Ha belefut az ember egy nagyobb nyájba, bégetéstől hangos az erdő. Így volt ez kép készítésekor is, mentem a hang után, szerencsére pont egy púp mögött voltak.

Felkúsztam a tetőre, nem vettek észre. Tőlem 30-40 méterre voltak teljesen gyanútlanul.

A bárányok játszottak, ugrándoztak előttem, majd megpihentek. Fél óráig néztem őket, majd szépen csendben visszahúzódtam.”

Forrás: A Mi Erdőnk