Back to top

Mit iszunk a járvány után?

A koronavírus-járvány harmadik hulláma után minden ágazat mérleget készít, és azt figyelembe véve hozzáfog a jövő tervezéséhez. Persze az igazi nagy kérdésekre még senki sem tudja a választ: mi vár ránk a közeljövőben, lesznek-e újabb, esetleg még tragikusabb járványhullámok, vagy a tömeges oltásoknak köszönhetően a vírus végre megszelídül, és az influenzához hasonlóan élhetünk vele együtt.

Elképzelésünk persze már van, hiszen másfél éve robbant az életünkbe a járvány. Most a bor- és alkoholfogyasztás helyzetéről fogalmaztunk meg néhány gondolatot ebben a gondterhes helyzetben.

Az első járványhullám 2020 tavaszán a későbbiekhez képest sokkal kevesebb fertőzöttet és áldozatot követelt, kissé paradox módon a gazdaság számára mégis ez okozta a legnagyobb visszaesést.

A kormányok többsége abban az időszakban a gazdaságot próbálta hibernálni, az iskolák bezártak, a gyárak leálltak, s az embereket arra biztatták, hogy ki se lépjenek az utcára. A járvány ennek hatására nyár elejére jelentősen enyhült, de az is kiderült, hogy a gazdaság és az emberek többsége nem tud elviselni még egy ilyen helyzetet.

Számos tanulmány, elemzés készült, melyben a vásárlói magatartást vizsgálták a járvány kitörésének időszakában. Csak a háborús helyzethez hasonlítható, ami akkor történt, szinte valamennyi országban hasonló módon. Az emberek megrohanták az élelmiszerüzleteket, valóságos vásárlási láz tört ki, a pánikhangulatban elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránt sokszorozódott meg a kereslet. A statisztikák szerint a képzeletbeli dobogóra a WC papír, az élesztő és az alkoholos italok kerültek. Néhány hét alatt lecsillapodtak a kedélyek, a fogyasztók bizalma visszatért, meggyőződtek róla, hogy a jóléti országokban történhet bármi, a létszükségleti árukból egyelőre nincs hiány.

Így a második, majd harmadik hullámban nem került sor hasonló rohamra a boltok ellen.

Az élelmiszer-kereskedelem forgalma mindenhol nőtt, hiszen az otthoni fogyasztás vált meghatározóvá. A termelés és a kereskedelem korlátozottan ugyan, de működhetett, az iskolák szabályozása országonként és időszakonként változott. Továbbra is szigorúan tiltott maradt a turizmus és a vendéglátás, s ehhez kapcsolódóan az éjszakai élet lehetősége. Utóbbi korlátozás nem sok jóval kecsegtetett az alkoholforgalmazókra nézve.

Forgalmi visszaesés

A gazdaságra vonatkozó borúlátó forgatókönyvek az élelmiszer-forgalmazásban szerencsére nem teljesültek, 2020-ban az alkoholforgalom szerkezete megváltozott, de a mennyisége nem nagyon.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint a világ borfogyasztása 2020-ban 234 millió hektoliter volt, ami csupán 3%-kal maradt el a 2019-estől. Ez a visszaesés hasonló a 2008-as válság idején tapasztalthoz.

Hozzátehetjük, hogy a bor e szempontból tavaly jól teljesített, ugyanis az összes alkoholfogyasztás 6,2%-kal csökkent.

A mennyiségi visszaesésnél vélhetően sokkal nagyobb gondot okozott, hogy az árbevételek lényegesen nagyobb arányban csökkentek: világjelenség, hogy a drága minőségi borok és pezsgők forgalma kisebb lett, ugyanakkor az olcsó dobozos borok eladása nőtt. A másik figyelmeztető jel, hogy a legnagyobb borimportőr országok közül az Egyesült Királyság borvásárlása 2,2, Kínáé pedig 17,4%-kal esett vissza. Ebből következik, hogy a nagy bortermelő országokat a belföldi fogyasztók óvták meg a nagymértékű forgalomcsökkenéstől.

Érdemes a fogyasztási adatokat összehasonlítani a termelési adatokkal. Az OIV a 2020-as évre a világ bortermését óvatos előzetes becsléssel áprilisban még 260 millió hektoliterre tette, ám mai tudásuk szerint 293 millió hektoliter bort készítettek a világon tavaly. Ez az előző évitől 11%-kal marad el, s így 2020, ha nem is kiemelkedő, de jó évjáratnak mondható.

Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a termelést nem befolyásolta a járvány, változatlanul az évjárathatás a meghatározó.

Ezt támasztja alá az is, hogy a szőlőültetvények nagysága 2017 óta gyakorlatilag változatlan, 7,3 millió hektár. Ugyanakkor érdemes rá figyelni, hogy ha a termelés nő és a fogyasztás ezzel együtt csökken, akkor pillanatok alatt túltermelés léphet föl – függetlenül a járványtól.

A világadatok teljes egészében tükrözik a hazai viszonyokat is. Nálunk is kedvező 2020-as évjáratról és enyhén csökkenő belföldi forgalomról beszélhetünk, s ugyancsak a legnagyobb gondot a gasztronómia és a rendezvények kiesése, a külföldi turisták távolmaradása, s ezek következtében a minőségi borok forgalmának szűkülése jelentette. A sajátos magyar vonást a belföldi turizmus fellendülése okozta, ami igencsak kétarcú volt: a Balaton és a vidék helyszínek 2020 nyarán zsúfolásig megteltek, egyedül a főváros sínylette meg a külföldi turisták távolmaradását.

Az idei nyár sokat segíthet az ágazatnak, de a fenyegető negyedik hullám óriási veszélyeket rejt, nemcsak az egészségünkre, hanem a hazai turizmusra és ezzel együtt a bor belföldi forgalmára is.

E mellett nem szabad elfelejteni, hogy már a válság berobbanása előtt is gondok voltak az ágazatban, melyek azóta csak felerősödtek.

Így megállapítható, hogy a járvány a szőlészet-borászat számára sok kellemetlenséget okozott, de nem voltak katasztrofális következményei.

Előtte és közben

A jövőt tekintve az egyik kulcskérdés, hogy a fogyasztók szokásai mennyire változtak meg, hiszen a piac meghatározó szerepe a gazdasági nehézségek leküzdése után még fontosabbá válhat. Ennek vizsgálatára készítettünk egy kérdőíves piackutatást, melyben elsősorban a fiatalok bor- és alkoholfogyasztási szokásait próbáltuk összehasonlítani, a járvány előtti és a járvány alatti időszakban, illetve megkérdeztük tőlük, hogy e téren hogyan tervezik a járvány utáni időszakot. 135 fő töltötte ki a kérdőíveket, a válaszadók 90%-a 18 és 35 év közötti fiatal volt. E korosztály véleménye különösen fontos, nem véletlen, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legutóbbi bornépszerűsítő kampánya is elsősorban őket próbálta megszólítani.

Tudva azt, hogy az emberek nem feltétlenül adnak őszinte válaszokat a kényes kérdésekre, s az alkoholfogyasztás egyértelműen ilyen, nem számszerű adatokra, hanem inkább az esetleges változásra próbáltunk rákérdezni.

A válaszok alapján a megkérdezettek többsége a járványt megelőző időszakban a havi néhányszor való fogyasztást jelölte be.

A járvány idején a megkérdezettek harmada saját bevallása szerint nem változtatott a szokásos alkoholmennyiségen, ám a válaszadók közel felének visszaesett az alkoholfogyasztása a pan­dé­mia alatt, viszont 17%-nak egyéni megítélése alapján nőtt.

De vajon mi áll ennek a hátterében? A csökkenés egyértelműen a megszokott italfogyasztási alkalmak hiányából ered, a növekedés a pandémia okozta kilátástalanság és a bizonytalanság következménye, s a válaszadók háromnegyede az okok között felsorolta az egyedüllétet is. A lelki eredetű nehézségek feloldására megoldást jelentett az alkohol.

A járvány előtt a fogyasztás helyszínei főként a szórakozóhelyek voltak, s csak ötödrész jelölte meg az otthoni fogyasztást (1. ábra).

Fiatalokról lévén szó, az ünnepek és a családi események mellett a bárok, pubok látogatása volt kiemelkedő.

A járvány idején ez a kérdés értelmét vesztette, hiszen minden rendezvényt betiltottak, a vendéglátóhelyek bezártak. Ezt a helyzetet azonban 2020 nyarán felfüggesztették, s alighanem a termelőknek és a szolgáltatóknak is ez adta a túlélés lehetőségét.

Vásárlás, beszerzés

Ezt követően a korlátozások előtti beszerzési preferenciákat vizsgáltuk, melyben egyértelműen az élelmiszerláncok boltjai és azon belül is a személyes, közvetlen vásárlás uralkodott. A pandémia előtt a házhozszállítás, mint lehetőség, alig létezett. A megkérdezettek néhány százaléka már korábban is vásárolt a termelőtől. Tulajdonképpen ezekre a beszerzési szokásokra a vírus nem igazán volt hatással, továbbra is a személyes vásárlás vezetett.

A házhozszállítás is főként az online élelmiszerboltokra koncentrálódott.

Feltételezésünk szerint az online vásárlás jelentősége a médiában kissé túl lett hangsúlyozva, a kapott válaszok is ezt mutatták: 90% a szükséges alkoholmennyiséget a járvány előtt és alatt is az élelmiszerboltokban vagy áruházakban vásárolta, s csupán 8,3% százalék vette igénybe a házhoz szállítás szolgáltatást. Kissé megtévesztő, hogy az online kereskedelem bővüléséről rendre imponáló adatok jelennek meg, mert a valóság az, hogy az összforgalomhoz képest ez még mindig nagyon alacsony, s messze elmarad az európai átlagtól. Természetesen adott egy kis lökést a járvány a bővüléshez, ez csupán néhány százalékos növekedést.

Némi színfolt e téren, hogy a technika előnyeinek köszönhetően lehetővé váltak az online összejövetelek. A megkérdezettek 67%-a vett részt egy-egy digitális eseményen, legyen szó baráti vagy családi „találkozóról”, sőt a munkáltatók is beépítették ezen platformokat a munkahelyi rendezvények helyszíneként, például az egyik válaszadó egy céges online karácsonyi borkóstolón keresztül tapasztalhatta meg a digitális világ szépségeit.

Ez az italkereskedőknek egyben egy kis forgalomnövelést tett lehetővé.

Végül egy jó hír a szőlő-bor ágazatnak. A járvány előtti időszakban meglehetősen széles paletta jellemezte a válaszadók alkoholfogyasztási szerkezetét, mely sokrétű és szerteágazó, szinte minden alkoholkategória „népszerűsége” hasonló volt (2. ábra). A beérkezett válaszok nagyjából egyenlően oszlottak meg a borok, a koktélok, a röviditalok típusa és a vegyes, minden alkoholt fogyasztók között. Azért természetesen mégis van egy győztes, habár mindössze 2%-kal kerekedett felül a bor a többi válaszlehetőségen. Ezeket az adatok összevetve a pandémia alatti eredményekkel, kisebb, értelemszerű változást láthatunk. A koktélok kategóriája az éttermek és bárok bezárásával közel 10%-ot esett vissza, ami logikus is, hiszen az emberek kevésbé állnak neki otthon italokat kevergetni. Ám ez a visszaesés a borfogyasztásra kedvező hatással volt, az ott kieső 10%-os részarány itt csapódott le, így a korlátozások idején az eddigi vezető szerepben lévő bor még kedveltebbé vált.

Pandémia után

Természetesen nem csak a múlt és a jelen foglalkoztatott minket, a jövő kilátásaira is kíváncsiak voltunk.

A megkérdezettek fele úgy látja, hogy amikor az élet ismét visszatér a normális kerékvágásba és újra megnyitnak a szórakozóhelyek, vendég­látóipari egységek, nem lesz érdemi változás az alkoholfogyasztásukban.

A válaszadók harmada növekedést vár a korlátozások feloldását követően, és közel a tizedük véli úgy, hogy csökkeni fog az egyéni alkoholfogyasztásuk. Abban viszont szinte mind egyetértenek, hogy az alkoholfogyasztás összetétele a korábbi, járványügyi szabályozások előtti időszakéhoz fog hasonlítani, vagyis a koktélok újra visszanyerik régi helyüket és nagyjából egyenlő arányban oszlik meg az összes alkoholtípus fogyasztása. A beszerzési forma tekintetében sem gondolnak számottevő változást, azaz továbbra is a személyes történő vásárlás lesz a legközkedveltebb módja a beszerzésnek.

Illusztráció
Illusztráció
Összességében a kutatás megerősítette a statisztikai eredményeket: okozott súlyos gondokat a koronavírus a borászoknak és italforgalmazóknak, de alapvetően nem veszélyeztette az ágazat
jövőjét.

Most augusztusban egy kicsit emlékeztet a helyzet a tavalyi évhez.

Egy tragikus és nyomasztó tavasz után jött az önfeledt, vidám nyár. Reméljük, a párhuzam csak idáig tart, s nem ismétlődik meg 2020 ősze. S mivel a szeptember nemcsak a szüret ideje, hanem a szüreti rendezvényeké is, találkozzunk minél több ünnepségen, fesztiválon, s koccintsunk végre egymás egészségére!

Csorna Dalma, Dr. Kopcsay László

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Egri Bikavér egyedi palackban

Színre lépett az Egri Borvidéki Palack, az Egri Borműhelyhez tartozó borászatok kézzel fogható, és hosszú távon használandó „marketing eszköze”. A 2018 óta egyesületi formában működő szervezet tagjai elkötelezettek az iránt, hogy megmutassák, Eger a világ egyik legnagyszerűbb borvidéke.

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Nyúlné Pühra Beáta a bortársadalom díjazottja

December elején, a FELIX Kitchen & Bar-ban, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2021” cím, a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. Az idei cím birtokosa Nyúlné Pühra Beáta.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.