Elméletileg lehetséges lenne olyan új növényfajtákat keresni, amelyek ellenállnak az egyre magasabb hőmérsékletnek. Azonban már évekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy ez egyes növények, például a búza esetében ez lehetetlen. A Földön az átlagos hőmérséklet emelkedés gyorsabb, mint amennyi idő alatt egy új fajtát nemesítenek. Ez a folyamat több évig is eltart, és ezalatt a hőmérséklet tovább emelkedik.
A Baylor College of Medicine tudósai azonban
Olyan különböző növényeknél lehetne alkalmazni, mint a rizs, a kukorica, a búza és a szója, amelyek együttesen az emberiség élelmezésének, és a felhasznált kalóriának a nagy részét biztosítják.
– Úgy véljük, hogy a magas hőmérséklet az állatok gyulladásos megbetegedéséhez hasonló változásokat idéz elő a növényekben. Ezt az állapotot a reaktív oxigén vegyületek jelenléte jellemzi, amelyek jelzőanyagként működnek a sejtekben. A feleslegük káros lehet a sejtekre és megzavarhatja a biológiai folyamatokat. A felfedezett gén csökkenti a magas hőmérséklet által okozott reaktív oxigén vegyületek mennyiségét, amelyek stresszt okoznak a növényekben – mondta Dr. Kendal Hirschi, a Baylor College of Medicine munkatársa.
A felfedezés nem új – az AtGRXS17 nevű génről az első tanulmányt egy évtizeddel ezelőtt publikálták a kutatók. Most a felfedezés szerzői, tizenegy tudós, akik különböző amerikai egyetemeken végeznek kutatásokat, szabadalmi oltalom alá helyezték a gént.
A szabadalmi eljárást sok vita övezi, többen érvelnek azzal, hogy a gének szabadalmaztatása akadályozza a kutatást, és így általában az orvostudomány és a tudomány fejlődését. A génszabadalmaztatás ellenzői arra is emlékeztetnek, hogy a géneket hordozó élő szervezetekre nem lehet jogokat biztosítani.
A termesztett szójafajták több mint 90%-a géntechnológiával módosított. A szabadalmak a géntechnológiával módosított egerek egyik fajtájára is kiterjednek, amelyeken kutatásokat végeznek.
Bábolnai Gazdanapok
youtube://v/gOKILhZEiCg