Bognár Lászlót, az egyesület ügyvezető igazgatóját először csak erről, a projekt eredményeiről szerettük volna kérdezni, ám időközben olyan információkat ismertünk meg vele kapcsolatban, amik további apropóját adták az interjúnak. A többi között azt, hogy a világ leghíresebb egyetemén, a Harvardon két genetikai, genomikai képzést abszolvált sikeresen, munkásságát pedig éppen az idén, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, március 15-e alkalmából Konkoly Thege Sándor-díjjal ismerte el a miniszter. A kitüntetést a járvány miatt a napokban vehette át.
Bár 2019-ben már bemutatta a Hungenom Projektet lapunkban, kérem elevenítsük fel, röviden ismertesse annak lényegét.
– A Hungenom Projekt tudományos, technikai és technológiai hátterét tekintve egy meglehetősen összetett, a legújabb kutatási eredményeket hasznosító, nemzetközi együttműködés keretében működő modern szelekciós eszköz a tenyésztők kezében, amely ugyanakkor rendkívül egyszerűen használható, felhasználóbarát és gyakorlatorientált.
 Bognár László 1969-ben született Budapesten. 1995-ben szerzett agrármérnöki diplomát Gödöllőn. 1991-ben köztársasági ösztöndíjasként a Minnesotai Egyetem kétéves képzésén vett részt. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének munkájába, ahol fejlesztési mérnök, majd tenyésztési igazgató lett. Komoly informatikai és rendszerfejlesztéseket végzett, ezzel megújította az egyesület kiadványait és arculatát. 1999-től az egyesület ügyvezető igazgatója. 2004-től a Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének titkára. Az elmúlt hat ciklus óta vesz részt az Európai Holstein Konföderáció vezető testületében. 2016-tól a Holstein Világszövetség elnökségében képviseli Magyarországot és a közép-kelet-európai régiót. Meghatározó szerepe volt a Hungenom-projekt kidolgozásában, amiért 2019-ben OMÉK-díjat kapott az egyesület. A Debreceni Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. Nemzetközileg elismert szakember, a Holstein-fríz Világszövetség (WHFF) elnöksége tavaly márciusban alelnöknek választotta. |
extrém esetben embrionális sejtek biopsziája segítségével akár már a születés előtt is. Nem szükséges más hozzá, mint az egyedtől származó bármilyen örökítőanyagot tartalmazó biológiai minta, ami lehet hajhagymát tartalmazó tépett szőr, fülporc, nyálka, nyál, vér stb. A tenyésztők számára – eddigi tapasztalataink alapján – a legegyszerűbb az egyesületünk által biztosított szőrmintagyűjtő kittek, borítékok használata, amiket postai úton tudnak hozzánk beküldeni. Ezután a folyamat teljes logisztikai lebonyolítását elvégezzük, és a végeredményt – az egyedi genomikai tenyészértékeket, valamint a telepi állományelemzéseket – elektronikus, illetve nyomtatott formában visszaküldjük megrendelőink részére. A projekt nyitott, minden tenyésztőt arra bíztatok, hogy próbálja ki, ismerje meg a genomikában rejlő, korai életszakaszban alkalmazható, a tenyésztési döntéseket objektíven megalapozó, piaci érdekektől mentes, független, hatékony eszközünket.
Hol tart ma a program, hányan éltek, élnek a lehetőséggel, mi a beküldött minták további sorsa?
– Sokan élnek a lehetőséggel, a legfrissebb adataink szerint több, mint 28 ezer minta érkezett hozzánk, és folyamatosan érkeznek a küldemények. A folyamat következő lépése az adminisztráció.
A mintákat fizikailag, az adatokat pedig elektronikusan elküldjük a partner-laboratóriumunk – a CMSCH részére Csehországba. Ebben a világszínvonalú, minden szükséges akkreditációval rendelkező intézményben végzik el az örökítőanyag kinyerését és vizsgálatát az egyik legfejlettebb eszközzel, az IlluminaiScan platformján az EuroGenomics második generációs chipjével. Az eredményeket, az úgynevezett SNP információkat hatalmas adatfájlok formájában küldik vissza részünkre, amiket feldolgozunk és haladéktalanul továbbítunk IT-partnerünk, a holland CRV részére, hogy abból a nemzetközi referencia adatbázisok használatával pontos, precíz és megbízható tenyészértékeket becsüljenek. A tenyészérték-adatokat feldolgozzuk, és könnyen áttekinthető, egyedi adatközlő lapok, elemzések, telepi-országos összehasonlítások, „bechmarkok”, műszerfalak és listák formájában első alkalommal nyomtatott, majd a továbbiakban havonta elektronikus – PDF, valamint a telepirányítási programokkal is könnyen kezelhető verzióban elküldjük a tenyésztők számára.
A projekt költségeit ki állja? Mekkora összegről beszélünk, és az meddig tart ki, lesz-e folytatás?
– A projekt több év megfeszített munkája és az együttműködésre lépő partnerek eltökéltségének köszönhetően szakmailag megalapozott eredményt hozott, de a sikeres bevezetéséhez és a rutinszerű működtetéséhez óriási segítséget jelentett az, hogy az Agrárminisztérium és a Nébih anyagilag és szakmailag is a program mellé állt, felismerve annak jelentőségét és belátva azt, hogy ezzel egy olyan hatékonyságot növelő, modern szelekciós eszközt adhatunk a tenyésztők kezébe, amelynek segítségével genetikai ugrást hajthatunk végre. A tenyészállatok genetikai képességeinek javítása pedig javítja a termelés hatékonyságát, növeli a gazdálkodás eredményességét, az állományméret optimalizálásával pedig a környezettudatos gazdálkodást is segíti. Képes javítani a kibocsátási mutatókat, hiszen a megalapozott genomszelekcióval az állományméretet optimalizálhatjuk.
A tenyésztésszervezési feladatok költségeinek támogatása rendelet jogcíme biztosít lehetőséget az elvégzett vizsgálatok költségeinek csökkentésére. Jelentős forrást, vizsgálatonként 12 500 forintot biztosít a szakmai berkekben csak „állattenyésztési alapnak” nevezett költségvetési sor. Tehát a támogatás tisztán nemzeti forrásból történik, de értelemszerűen az Unió jóváhagyását bírja ez a rendelet.
Jelen COVID/poszt-COVID helyzetben a források természetesen szűkösek, de mi abban bízunk, hogy a szakpolitika továbbra is kiáll a hazai értékek mellett, és biztosítja azt a pénzt, amely azokat a tenyésztőket illeti, akik a tenyésztésszervezéssel összefüggő feladatokat becsülettel elvégzik, és vállalják az ezzel járó megnövekedett költségeket. Teszik ezt annak érdekében, hogy kiváló minőségű tenyészállatokat állítsanak elő mind a hazai termelők, mind pedig a külföldi vásárlók számára.
Ha már a hazai helyzetet említette, milyen minőségű a magyar holstein-fríz állomány, honnan hová fejlődött az elmúlt évtizedekben?
– A számok önmagukért beszélnek. A holstein-fríz tehenek országos átlagos laktációs termelése majdnem 11 ezer kilogramm, ez a teljesítmény majd’ 5 ezer kilogrammot javult az elmúlt húsz év sikeres nemzeti tenyésztési programja eredményeként. A tenyészállatainkat keresik a világban, a hazai szarvasmarha-populáció méretéhez képest, de nominális értékében is Európa meghatározó tenyészállat-exportőrei vagyunk. Ebben természetesen a kereskedelmi partnereink, a tenyészállat-kereskedők (Hunland, Agrota-2L) munkája meghatározó, de ezt a folyamatot a kiváló tenyészállatok, a tenyésztési dokumentációk gyors és pontos kiállítása is segíti.
Kevesen vannak Magyarországon, akik az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézményén, a Harvardon végeznek el egy-egy kurzust. Ön ezek közé tartozik. Milyen képzéseken vett részt?
– A COVID időszakban, a legnehezebb hónapok alatt az ember átgondolja, mondhatjuk úgy, hogy átértékeli az életét. Sajnos több tragédiát is megéltünk családi, közeli baráti és munkatársi körben, ami arra sarkallt, hogy még inkább belevessem magam a szakma „mélyvizébe”, ne fásuljak, ne csüggedjek el.
Ekkor találtam rá arra a lehetőségre, hogy az amerikai Harvard Egyetem orvosi kara genetikai, genomikai kurzust indít online módon a területen tevékenykedő szakemberek számára. Felvettem a kapcsolatot az intézménnyel, és elkészítettem a felvételi anyagomat. Kisvártatva örömmel olvastam értesítésüket, hogy elfogadták a jelentkezésemet, és részt vehetek a „Harvard Medical School HMX Fundamental – Genetics” képzésén. Megvallom, ez a tudományterület nem volt ismeretlen számomra, hiszen napi szinten foglalkozunk mind a hazai, mind a nemzetközi porondon – az európai és a világszövetség vonatkozásában egyaránt – ezekkel a kérdésekkel, de csodálatos élmény volt hétről hétre megismerni a genetika területén a tudomány legfrissebb vívmányait a legkiválóbb szakemberek útmutatásával, és az elsajátított ismeretekből vizsgázni, majd sikeres záróvizsgát tenni.
Itt már célzottan a genetikai vizsgálatok tudományos hátterét, az egyes technikák és technológiák működését, a felhasználás lehetőségeit ismerhettem meg. Szigorú vizsga zárta a kurzust, amelyet szintén kiváló érdemjeggyel abszolváltam.
Van-e már valamilyen hozadéka a tanultaknak?
– Úgy érzem – és ezt az elmúlt hónapok eseményei is alátámasztják – hogy nem volt hiábavaló a befektetett munka. A Holstein Világszövetség genetikai munkacsoportjában – kezdeményezésemre – komoly változások indultak el az egyes genetikai kondíciók – politikailag korrekt, „PC” módon ma már így nevezzük az öröklődő genetikai terheltségeket! –, valamint a termékenységet-szaporodást károsan befolyásoló úgynevezett haploid státuszok megítélésével, az ezekkel kapcsolatos szakmai ajánlások és követendő protokollok naprakésszé tételében.
Nem összehasonlítva az elitképzés fellegvárával, itthon megtörtént a modellváltás az agráregyetemeken. Ön hogy látja, jó az irány?
– Nagyon szurkolok, hogy ez az elképzelés és az átalakulás sikeres legyen.
Bár egyesületünk eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy kiválóan felkészült, széles körű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, jól képzett munkatársakkal segíthette a hazai-, és számos külföldi meghívásnak eleget téve, a külföldi tenyésztők munkáját, adhatta át az ismereteket, de bizony folyamatosan – sportnyelven szólva: ki kell nevelnünk az utánpótlást, meg kell találnunk a játékosokat. Nem egyszerű a feladat, amikor ehhez a komoly áldozatokat követelő, gyönyörű szakmánkhoz keresünk lelkes fiatalokat. Olyanokat, akiket nem szédít meg korunk talmi, érték nélküli csillogása, akiket nem csábítanak el az üres ígéretek, hanem képesek értékelni a jól elvégzett munka akár csak későn beérő sikerét, a tenyésztők, a munkatársak, a nemzetközi porondról ismert kollégák elismerését. Akik igazán tenni akarnak a közös boldogulásért, az előrelépésért és vállalják ezt a szolgálatot.
Gondoljunk csak arra, hogy a robbanásszerűen gyarapodó lélekszámú emberiséget kell ellátnunk egészséges, biztonságos élelmiszerrel, miközben meg kell felelnünk a fokozódó, sőt az egyre radikalizálódó társadalmi kihívásoknak az állatjóllét, a klímatudatosság területén és küzdenünk az alternatív „élelmiszerek” megtévesztő dömpingjével. Az egyre felkészültebb álságos érvelőkkel, a valóság talajától elrugaszkodott populáris döntéshozókkal szemben csakis a felkészültséggel, a megalapozott tudással és a megfelelő gyakorlattal tudunk fellépni. Ehhez modern ismeretekre, friss elmék közvetítette tudásra, kiváló oktatókra, kutatókra, műhelyekre és intézményekre, az ágazatok képviselőivel kialakított jó partneri viszonyokra van szükség. Ismét attraktívvá kell tenni ezt a rendkívül színes, szerteágazó, a természethez közeli tudományterületet, hiszen hatalmas lehetőségek rejlenek benne.
Ehhez a munkához sok sikert és kitartást kívánunk! Ránk, állattenyésztőkre, a tenyésztésszervezés területén munkálkodókra biztosan számíthatnak!
