0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mind több évelőt ültetnek

A FŐKERT Nonprofit Zrt. megújult stratégiájában nagyobb hangsúlyt helyez az ökologikus szemléletű növényalkalmazásra, ezért a kiültetésekben az egynyáriak mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az évelők. Erről a szemléletváltásról is szó esett a cég 45. alkalommal megrendezett Virágbemutatóján.

A Budapest-szerte elhelyezkedő virágágyak megtervezése, előkészítése, a növények termesztése, kiültetése és fenntartása minden évben kiemelt feladat a FŐKERT életében, hiszen a virágzó növények tavasztól késő nyárig, kora őszig ékesítik a parkokat, utcákat.

A legnagyobb összefüggő virágágy-rendszerek a margitszigeti Virágoskertben és a Gellérthegyen, a Jubileumi Parkban találhatók.

A Margitszigeten további három 1100 négyzetméteres ágyás, illetve városszerte több 200 négyzetméternél nagyobb virágágyás díszlik. Idén 147 ezer palántát ültetett a FŐKERT 115 egynyári fajból és fajtából, ezek közel 15%-a magyar nemesítésű. Az utóbbiak dr. Kovács Zoltán magyar klímára nemesített, szárazságtűrő fajtái – kúpvirágok, kokárdavirágok, mályvák, pillangóvirágok, kakastaréjok. A legnagyobb számban használt egynyári növények a begónia (20 261), a pistike (19 773), a verbéna (11 908), a zsálya (9172), a kakastaréj (8613) és a kúpvirág (7301), ezeket követi a legényrózsa, a bársonyvirág, a díszgyertya, a dália, a kánna és a kokárdavirág, még mindig 3000 feletti darabszámokkal.

Az utóbbi 5 évben összesen mintegy 19 ezer négyzetméternyi területen alakítottak ki ökológiai szemléletű évelőágyakat, a hosszú távú fenntarthatóságot szem előtt tartva, a helyi adottságoknak legmegfelelőbb ökológiai igényű növényalkalmazással.

Amíg 2015 és 2019 között évenként 3-5, addig a 2020-ban 13 budapesti helyszínen alakítottak ki ilyen területet.

Az évelőágyakba idén 111 faj és fajta több mint 15 ezer példányát ültették ki.

Kétmillió ember örömére

A szakmai rendezvény résztvevőit Zakar András, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Mártha Imre, a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vezérigazgatója köszöntötte.

Zakar András elmondta, hogy 2020-ban az egynyári ágyások 10 százalékát cserélték le évelő növényekre. Idén ezt az arányt 20 százalékkal, jövőre pedig újabb 10 százalékkal növelik. Összesen 4000 négyzetméternyi virágágyást hoznak így létre. Emellett új területeket is kialakítottak, például az Apor Vilmos téren, illetve ősszel a Tóth Árpád sétányon készítenek új virágos, évelő ágyásokat. A kiültetett növényeket a FŐKERT termeszti. A tavalyi évben megtervezték az évelő anyatelepet, az idén pedig elkezdik a megvalósítását, hogy kiváló minőségű és stressztűrő dísznövényeket neveljenek maguknak és a belföldi piacra.

Tavaly több új eljárást bevezettek: a fakivágások előtt öt nappal adatlapokat helyeznek a kivágandó fákra, illetve a honlapon mindenki számára elérhetők a jegyzőkönyvek, nem használnak a glifo­zát­tartalmú vegyszereket a parkokban.

A Budapest FATÁR applikációból már a fővárosi fák értéke is megtudható. Rovarhoteleket telepítettek, és már öt helyen működik a FŐKERT-tel együttműködésben közösségi komposztálás: a Tabánban, a Feneketlen-tó mellett, a Városmajorban, a Hajógyári-szigeten és a Szent István parkban. Mintaprojektet indítottak, mint amilyen például a Tabánban létesített Miyawaki-minierdő. A Bartók Béla úton pedig megvalósították az első Stockholm-módszerrel történő faültetést. Mindezek támogatók bevonásával jöhettek létre.

A Hajógyári-szigeten évelő virágokkal borított parcellákat hoztak létre, valamint életre hívták a Vadvirágos Budapest kezdeményezést. A közelmúltban elindult a Pünkösdfürdői Park kivitelezése. A több mint hathektáros területet kimondottan új szemlélettel tervezték és így is valósul meg.

Összesen 687 fát fognak itt elültetni 49 fajból. Cserjéből 6 ezret, évelőkből 22 ezret ültetnek és vadvirágos rét is lesz.

A főváros üzemeltetésében részt vevő, közszolgáltatási feladatot ellátó vállalat összeolvadásával kapcsolatban Mártha Imre vezérigazgató elmondta, hogy a modell Európában és a világ számos részén évtizedek óta bevált. A vállalatok professzionális, támogató tevékenységeinek fenntartása így sokkal gazdaságosabban irányíthatóvá válik, miközben az egyes vállalatok – így például a FŐKERT – szakmai működése, a vállalatok „brandje” változatlan marad. Mint mondta, örömteli, hogy a FŐKERT elindult a fenntartható gazdálkodás útján, hiszen bármelyik nagyvárosnak az első számú érdeke, ne csak szép, ne csak élvezhető, hanem környezettudatos módon fenntarthatók legyenek a zöldfelületei. A holding vezérigazgatója szerint Budapest parkjai kétmillió embernek és évi sok százezer turistának szereznek napi szinten örömöt.

Fák és lakóik

Az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a FŐKERT egyik legfontosabb szakmai partnere. Az egyesület mára Közép-Európa legnagyobb civil szervezete lett, fő feladata a természetvédelmi célok megvalósítása, tájvédelem, területvédelem és a környezeti nevelés, mondta Lendvai Csaba, az egyesület Budapesti Helyi Csoportjának titkára. A FŐKERT-tel tavaly indult el a szorosabb együttműködés, amely jól szolgálja a természetvédelmi és környezeti nevelést Budapest zöld területein, akár lakóövezetekben is. Az együttműködés több pontja közül az egyik legfontosabb, hogy a kezelésre váró fák esetében zoológiai vizsgálatokat végeznek, amely során fölmérik, hogy az adott időszakban van-e a fán esetlegesen védett állat, madár, denevér, vagy akár értékes rovarfaj. Nagy sikerrel zárult egy másik nagyszabású kezdeményezés, amelynek során 950 darab madárodút és 50 darab denevér odút telepítettek a fővárosban.

Széles körű csapatmunka

A FŐKERT tervezési munkafolyamatait Szalkai Adrienne tervezési osztályvezetője foglalta össze. Ebbe nemcsak a nagyobb felületek, parkok tervezése tartozik bele, hanem a kisebb mintaterületek, kísérleti parcellák kialakítása, szervezése, a munkák nyomon követése is, azaz egészen széles körű szakmai csapatmunkát végeznek.

A főváros és a FŐKERT egyedülállóan nagy területeket és nagy fajtaszámú kiültetéseket tervez.

Az első lépés mindig a tervezési osztályon a tervezőasztalon születik meg: kiválasztják azt a témát, ami köré az adott évben a virágkiültetéseket szervezik. Ez hagyományosan valamilyen nemzetközi vagy országos esemény, esetleg valamilyen emlékévhez kapcsolódik. Az ENSZ 2021-et a zöldségek és gyümölcsök évének választotta, és ezzel nemcsak az egészséges táplálkozásra irányítja a figyelmet, hanem a termesztés fontosságára, illetve a pazarlás elkerülésére is. Ezt a gondolatot a FŐKERT is magáénak érezte, ehhez igazították az egynyári virágágyak tematikáját. Így idén a figyelmesebb járókelők felfedezhetnek salátástálat, hagyma- és paradicsomszeletet formázó kiültetéseket a Bem téren, eper- és mandulaszem alakzatokat a margitszigeti szökőkút melletti virágágyakban, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett pedig dinnyeszeletet mintáznak a növények. De megjelenik egy mezőgazdasági táj is naplementével, illetve egy méhecske a VIII. kerületben.

Változnak a trendek, érezhetően megnövekedett a lakosság természetesség iránti vágya, és ez megjelenik a kertépítészeti irányzatokban is.

Az igényre válaszul a FŐKERT egyre több természetes habitusú, évelő növényt alkalmaz a virágágyakban és egyre kevesebb szőnyegágy jellegű egynyári virágágyat készít. A margitszigeti virágoskert millefleur virágágyaiban is zömében évelő növényeket ültettek, nagyon természetes karakterrel, változó magasságban, vegyesen. Ez az ágyástípus egyfajta átmenetet képez az évelő és az egynyári kiültetések között.

Az egynyári növények mellett szól az, hogy a színeket, a harsány megjelenést nem lehet mással helyettesíteni, az évelőágynak egészen más a karaktere és szerepe, mondta Szalkai Adrienne. Az egynyári ágyás olyan, mint egy pillanatfelvétel, ami a májusi kiültetést követően kialakuló karaktert mutatja egészen szep­temberig. Ezzel szemben az évelő ágyás folyamatosan változik, csak úgy, mint a természetben.

Az ilyen ágyás tervezésekor tudni kell, hogy idővel hogyan változnak a növények, melyik fog visszahúzódni vagy éppen megerősödni, mikor milyen színek jelennek meg rajtuk.

Nehezebb és jóval összetettebb egy évelőágy tervezése. A tavaly ősszel kiültetett évelőágyak most vannak teljes pompájukban. Az esetleges hibák kiküszöbölésén folyamatosan dolgoznak, az eredményeket monitorozzák, de összességében az első év tapasztalatai nagyon jók.

Ökológiai szemlélettel

Biró Borbála zöldfelület-fejlesztési fő­osztályvezető az egynyári és évelő növények használatáról, termesztéséről és a fenntartásukról szólt. A FŐKERT által fenntartott kiemelt parkokban, zöldfelületeken a virágfelületek aránya csupán egy százalék, ám mégis ezek gyakorolják a legnagyobb hatást az emberekre. Ezért kiemelt fontossággal kell kezelni őket, hiszen a parkok és bennük a virágágyak szépsége a városlakók számára felüdülést, feltöltődést nyújtanak, míg a városi épített környezeten belül nagyon komoly biológiai értéket képviselnek.

Szem előtt kell tartani, hogy ezeken a területeken a növények díszítő értéke az elsődleges szempont, ezért próbálnak egyensúlyt tartani az egynyáriak és az évelők között.

Míg a város bizonyos részein – például koszorúzási helyszínen – fontos megtartani a hagyományos egynyári típusú felületeket azok ünnepélyessége, vagy színhatása miatt, számos helyen, például a nehézkes fenntartás miatt éppen az évelőkkel lehet működő zöldfelületet kialakítani. Ezért a tervezők, a fenntartásban, valamint a termesztésben részt vevő szakemberek folyamatosan egyeztetnek, közösen gondolkodnak a parkok beültetése előtt.

Az évelő ágyások tervezését és fenntartását ökológiai szemlélettel végzik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy először megvizsgálják milyenek a terület ökológiai adottságai, és azokhoz választanak fajokat, fajtákat. Ezzel a saját dolgukat könnyítik meg, hiszen a növény így jól érzi magát, betölti a teret, és nem lesz vele annyi fenntartási feladat.

Eleinte természetesen az évelőkkel is sok a munka, hiszen például a magyarországi gyomflóra igen változatos, amivel folyamatosan küzdenek a FŐKERT munkatársai.

Amikor azonban egy évelőágy már működik, akkor szinte magára lehet hagyni. Ez ökológiai és gazdasági szempontokból is előnyös, hiszen nem kell minden évben újraültetni, hogy ugyanolyan szép legyen az összhatás, mint az egynyári ágyásnál, ezáltal kevesebb kézimunkaerőre van szükség.

Fontos feladat, hogy megtalálják a megfelelő arányokat a felületeken, mivel mindennek megvan a maga szerepe és létjogosultsága. A szakember elmondta, hogy az egynyári ágyásokba is csempésznek évelőket, mivel egyes fajok, fajták már néhány héttel a kiültetés után jól díszítenek. Ezeket aztán ősszel nem kell kiszedni, amivel erősítik a fenntarthatósági szemléletet.

Az évelők sem örökéletűek, de a szakmai tapasztalatok szerint átlagosan öt-nyolc-tíz év az életciklusa azoknak az évelőnek amelyeket a FŐKERT használ.

Az első ökologikus évelőágyásokat 2015-ben ültették, nagyjából most érték el azt az állapotot, hogy érdemes újra áttervezni őket, mert van az ágyásokban olyan évelő, ami már nem a legszebb formáját mutatja, esetleg változtak a körülmények a parkban, és érdemes más növényeket beültetni. Ezek a változások ugyan gazdaságosak és fenntarthatóbbak, viszont sokkal szorosabb kontrollt követelnek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet