Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 11.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. A tanulmány előző részeiben a méhbetegségekről és károkozókról olvashattunk.

Most, a tanulmány neve után, az ún. BPRACTICES nyomon követési rendszert mutatjuk be, mely egy innovatív eszköz a méhészek és a fogyasztók összekötésére.

Az európai uniós szabályzás szerint a méz egy természetes, édes anyag, amelyet az Apis mellifera (mézelő méh) állít elő élő növényekből, vagy azok által kiválasztott anyagokból, vagy növények nedveiből táplálkozó rovarok által kiválasztott anyagokból.

A méhek ezeket az anyagokat összegyűjtik, átalakítják, saját maguk által termelt anyagokkal keverik, raktározzák, szárítják, tárolják és méhsejtekben hagyják megérni. Az EU különleges szabályozást vezetett be a mézzel kapcsolatban a Tanács 2001/110/EK számú irányelvével.

Ez a direktíva kiegészíti az 1169/2011-es számú szabályozást, az EU élelmiszercímkézési irányelveit. Az alapvető fogyasztói információkat kötelező jelleggel fel kell tüntetni a címkéken, különösen a származási országot és a termék nevét, ahogy az a 2014/63/EU direktíva 1. kiegészítésében is szerepel, miszerint a virágpor egy természetes összetevő, mintsem a méz egyik hozzáadott adaléka. A direktíva arról is rendelkezik a címkézéssel kapcsolatban, ha a méz több EU-tagállamból vagy nem EU-országból származik. Ebben az esetben az ország megjelölés helyett az alábbi megnevezéseket lehet használni:

  • Európai Unióból származó kevert méz;
  • nem az Európai Unióból származó kevert méz;
  • Európai Unióból és azon kívülről származó kevert méz.

Bizonyos esetekben ezeket a megnevezéseket egyszerűen a „méz” szóval lehet helyettesíteni (kivéve a szűrt méz, a „lépes méz,” vagy „sütésre való méz” esetén). A címkén kiegészítő információként szerepelhet a földrajzi származás, a növényi eredet, vagy egyéb speciális minőségi megjegyzés (kivéve „szűrt méz” és „sütésre való méz”).

A 2014/63/EU-rendelet megengedi az Európai Bizottságnak, hogy további törvényi rendelkezéseket hozzon két paraméterrel kapcsolatban: a „főleg”, amely a méz botanikai eredetének kiegészítő szava lehet, illetve a szűrt méz minimális pollentartalmáról, miután a nem odaillő anyagok szűréssel eltávolításra kerültek belőle.

A Jó méhészeti gyakorlat és a nyomon követhetőség

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
A BPRACTICES projekthez kapcsolódó Jó méhészeti gyakorlat (Good Beekeeping Practices – GBP) követelményrendszere a nyomon követhetőséggel kapcsolatban az 1. táblázatban (lásd 17. oldal) van összefoglalva.

A nyomon követhetőséggel kapcsolatos jó méhészeti gyakorlatot a BPRACTICES partnerei segítségével sikerült kialakítani. Minden egyes gyakorlati elemet egy 1-től 4-ig osztott skálán lehetett fontosságuk szerint értékelni (1 = nem fontos, 2 = némileg fontos, 3 = fontos, 4 = nagyon fontos). 4-es értékelést azok a pontok kaptak, amelyek különös fontossággal bírnak a jogi szabályozást illetően az egyes országokban és a résztvevők tapasztalatai alapján. (Folytatjuk)

Ajánlás a FAO-tól

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) három évvel ezelőtt adta ki a világ minden táján méhészkedőknek ajánlott Jó méhészeti gyakorlat című összefoglalóját, mely tartalmazza:

• figyelemmel válasszuk ki a méhesünk helyét, mely legyen szélvédett, száraz, valamint mezőgazdasági és ipari területtől minél messzebb helyezkedjen el;

• csakis ellenőrzött tenyészetből vásároljunk rajokat, anyát, méhcsaládokat és engedélyezett helyről szerezzük be műlépünket;

• méhcsaládjainkat egymástól eltérő számozással különböztessük meg, így tudunk mindegyikről külön-külön feljegyzést vezetni;

• vezessünk minden családról feljegyzést, azok méh­egészségügyi állapotáról, a lépek cseréjének gyakoriságáról;

• jegyezzük fel és figyeljük meg a családok termelékenységét és betegségekkel szembeni ellenálló képességét;

• 2 évente cseréljük le a fészek lépkészletét;

• csak olyan családoktól neveljünk anyát, amelyiknek kimagasló a takarítási, tisztítási, higiénikus viselkedése;

• figyeljük és jegyezzük fel a kevésbé rajzó, de erős családokat, melyektől szintén érdemes anyát nevelni;

• ne tűrjünk meg gyenge családokat a méhesünkben;

• az év adott időszakához alkalmazkodva, mindig legyen megfelelő mennyiségű élelemkészlet, szezonban, ha a rossz időjárás miatt fogyni kezd, azonnal pótoljuk etetéssel;

• mindig itassuk a méheket, különösen igaz ez a forró nyári napokon;

• soha ne használjunk olyan anyagot a füstölőbe, mely égésterméke mérgező;

• a kaptárakat és egyéb méhészeti eszközöket csak környezetbarát festékkel kezeljük;

• betegségre gyanús, gyenge családok lépeit ne tegyük be másik családokhoz;

• csak az országodban engedélyezett állatgyógyászati készítményeket használj;

• tartsd tisztán a kaptárak röpnyílása előtti részt;

• probléma esetén mindig kérd ki tapasztalt méhész véleményét;

• a méhegészségügyi kezelésekről vezess nyilvántartást;

• mindig tartsd tisztán méhészeti eszközeidet;

• bármi szokatlant, eddig nem látott, nem tapasztalt dolgot veszel észre a méhek körül, haladéktalanul jelezd az állatorvosodnak.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

 

 

További cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 10.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

Mézes méregtelenítő masszázs

Ebben a masszázstechnikában kizárólag mézet használunk olajok nélkül, melyet tenyerünk hullámzó mozdulataival masszírozunk bele a bőrbe.

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Új intézkedés született a felelős tápanyag-gazdálkodás érdekében

A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.