Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 11.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. A tanulmány előző részeiben a méhbetegségekről és károkozókról olvashattunk.

Most, a tanulmány neve után, az ún. BPRACTICES nyomon követési rendszert mutatjuk be, mely egy innovatív eszköz a méhészek és a fogyasztók összekötésére.

Az európai uniós szabályzás szerint a méz egy természetes, édes anyag, amelyet az Apis mellifera (mézelő méh) állít elő élő növényekből, vagy azok által kiválasztott anyagokból, vagy növények nedveiből táplálkozó rovarok által kiválasztott anyagokból.

A méhek ezeket az anyagokat összegyűjtik, átalakítják, saját maguk által termelt anyagokkal keverik, raktározzák, szárítják, tárolják és méhsejtekben hagyják megérni. Az EU különleges szabályozást vezetett be a mézzel kapcsolatban a Tanács 2001/110/EK számú irányelvével.

Ez a direktíva kiegészíti az 1169/2011-es számú szabályozást, az EU élelmiszercímkézési irányelveit. Az alapvető fogyasztói információkat kötelező jelleggel fel kell tüntetni a címkéken, különösen a származási országot és a termék nevét, ahogy az a 2014/63/EU direktíva 1. kiegészítésében is szerepel, miszerint a virágpor egy természetes összetevő, mintsem a méz egyik hozzáadott adaléka. A direktíva arról is rendelkezik a címkézéssel kapcsolatban, ha a méz több EU-tagállamból vagy nem EU-országból származik. Ebben az esetben az ország megjelölés helyett az alábbi megnevezéseket lehet használni:

  • Európai Unióból származó kevert méz;
  • nem az Európai Unióból származó kevert méz;
  • Európai Unióból és azon kívülről származó kevert méz.

Bizonyos esetekben ezeket a megnevezéseket egyszerűen a „méz” szóval lehet helyettesíteni (kivéve a szűrt méz, a „lépes méz,” vagy „sütésre való méz” esetén). A címkén kiegészítő információként szerepelhet a földrajzi származás, a növényi eredet, vagy egyéb speciális minőségi megjegyzés (kivéve „szűrt méz” és „sütésre való méz”).

A 2014/63/EU-rendelet megengedi az Európai Bizottságnak, hogy további törvényi rendelkezéseket hozzon két paraméterrel kapcsolatban: a „főleg”, amely a méz botanikai eredetének kiegészítő szava lehet, illetve a szűrt méz minimális pollentartalmáról, miután a nem odaillő anyagok szűréssel eltávolításra kerültek belőle.

A Jó méhészeti gyakorlat és a nyomon követhetőség

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
A BPRACTICES projekthez kapcsolódó Jó méhészeti gyakorlat (Good Beekeeping Practices – GBP) követelményrendszere a nyomon követhetőséggel kapcsolatban az 1. táblázatban (lásd 17. oldal) van összefoglalva.

A nyomon követhetőséggel kapcsolatos jó méhészeti gyakorlatot a BPRACTICES partnerei segítségével sikerült kialakítani. Minden egyes gyakorlati elemet egy 1-től 4-ig osztott skálán lehetett fontosságuk szerint értékelni (1 = nem fontos, 2 = némileg fontos, 3 = fontos, 4 = nagyon fontos). 4-es értékelést azok a pontok kaptak, amelyek különös fontossággal bírnak a jogi szabályozást illetően az egyes országokban és a résztvevők tapasztalatai alapján. (Folytatjuk)

Ajánlás a FAO-tól

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) három évvel ezelőtt adta ki a világ minden táján méhészkedőknek ajánlott Jó méhészeti gyakorlat című összefoglalóját, mely tartalmazza:

• figyelemmel válasszuk ki a méhesünk helyét, mely legyen szélvédett, száraz, valamint mezőgazdasági és ipari területtől minél messzebb helyezkedjen el;

• csakis ellenőrzött tenyészetből vásároljunk rajokat, anyát, méhcsaládokat és engedélyezett helyről szerezzük be műlépünket;

• méhcsaládjainkat egymástól eltérő számozással különböztessük meg, így tudunk mindegyikről külön-külön feljegyzést vezetni;

• vezessünk minden családról feljegyzést, azok méh­egészségügyi állapotáról, a lépek cseréjének gyakoriságáról;

• jegyezzük fel és figyeljük meg a családok termelékenységét és betegségekkel szembeni ellenálló képességét;

• 2 évente cseréljük le a fészek lépkészletét;

• csak olyan családoktól neveljünk anyát, amelyiknek kimagasló a takarítási, tisztítási, higiénikus viselkedése;

• figyeljük és jegyezzük fel a kevésbé rajzó, de erős családokat, melyektől szintén érdemes anyát nevelni;

• ne tűrjünk meg gyenge családokat a méhesünkben;

• az év adott időszakához alkalmazkodva, mindig legyen megfelelő mennyiségű élelemkészlet, szezonban, ha a rossz időjárás miatt fogyni kezd, azonnal pótoljuk etetéssel;

• mindig itassuk a méheket, különösen igaz ez a forró nyári napokon;

• soha ne használjunk olyan anyagot a füstölőbe, mely égésterméke mérgező;

• a kaptárakat és egyéb méhészeti eszközöket csak környezetbarát festékkel kezeljük;

• betegségre gyanús, gyenge családok lépeit ne tegyük be másik családokhoz;

• csak az országodban engedélyezett állatgyógyászati készítményeket használj;

• tartsd tisztán a kaptárak röpnyílása előtti részt;

• probléma esetén mindig kérd ki tapasztalt méhész véleményét;

• a méhegészségügyi kezelésekről vezess nyilvántartást;

• mindig tartsd tisztán méhészeti eszközeidet;

• bármi szokatlant, eddig nem látott, nem tapasztalt dolgot veszel észre a méhek körül, haladéktalanul jelezd az állatorvosodnak.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

 

 

További cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 10.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A számiknak adott igazat a norvég bíróság

Két szélerőműparkkal szemben is pert nyertek Nyugat-Norvégia őslakosai, adta hírül az MTI. A norvég legfelső bíróság október 11-i ítélete szerint a szélerőműpark építésére és üzemeltetésére kiadott engedélyek érvénytelenek, mert sértik a számi, azaz lapp nép tagjait.

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

Juhok őrzik a napenergia-farmokat

Az, hogy mely terület megfelelő az állattartás és mely a napenergia-farmok számára, gyakran átfedésben van. Közös bennük, hogy nagyok, meglehetősen sík terepen vannak, és jó minőségű napfényt kapnak, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz.

Novemberben is bővül a LABOR rendszer

2021. november 1-jétől újabb hasznos funkciókat ad át a felhasználóknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszerben. Ismét bővül az online megrendelhető szolgáltatások köre, emellett az állattartók számára is lehetővé válik az elektronikus eredményközlő dokumentumok megtekintése a rendszerben.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Propolisztinktúra emésztőszervi fertőzésekre, gyomorfekélyre

A propolisztinktúra remekül használható emésztőszervi fertőzések, gyomorfekély ellen, melynek az egyre sűrűbben jelentkező reflux lehet az egyik jele. A propoliszról kimutatták ugyanis, hogy jelentősen csökkenti a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori baktériumot.

Januártól csak vizsgáztatott permetezőgéppel szabad dolgozni

Tájékoztatást tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a növényvédelmi gépek kötelező műszaki felülvizsgálatáról és a 2022-ben várható ellenőrzésről.

Ugrásszerűen megnőtt a fészekrakó tengeri teknősök száma a Zöld-foki-szigeteken

Ugrásszerűen megnőtt a fészekrakó tengeri teknősfélék száma a Zöld-foki-szigeteken: 2020-ban mintegy 200 ezer fészket számoltak meg a tíz szigetből álló szigetcsoporton szemben a 2015-ös 10 725-tel - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok 87 millió forintos kárt okozva ezzel; idén 18 esetben 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.