Back to top

A lovak viselkedésének megértése

Az előző cikkemben írtam a Monty Roberts-módszer egyik legfontosabb eleméről, a csatlakozásról. Most a lovak azon tulajdonságairól és adottságairól lesz szó, amelyet a lóval foglalkozó embereknek ismerni kell ahhoz, hogy „lószerűen” tudjanak bánni és kommunikálni a lovakkal.

A ló elsődleges célja az életben maradás. A túlélés magába foglalja a szaporodást, a táplálkozást és a ragadozók elkerülését. A természetes szelekció gondoskodik arról, hogy azok az egyedek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő túlélési képességekkel, nem tudnak alkalmazkodni, azok nem maradnak életben, így nem is örökítik tovább a gyengébb génállományt. A természetes szelekció eredménye, hogy csak a legjobb genetikájú egyedek maradtak fenn az idők során.

Fotó: Monos Gábor

A ménes

Annak érdekében, hogy a lovak túléljék a vándorlást a vadonban, családban, úgynevezett ménesben élnek. A ménes egyik nagy előnye a létszámban rejlik. Minél többen vannak, annál könnyebb elmenekülni a ragadozók elől.

Ez a szociális élettér a viselkedési szabályok és törvények szerint működik, amelyek betartásával a lovak ötven millió éve képesek túlélni a természetben.

A ménes vezetője az alfakanca. Ő az, aki felelős a ménesért, meghatározza a táplálkozó- és pihenőhelyeket. Ő neveli a növendék lovakat a ménes szabályai szerint, elfogadja a helyes viselkedést, a helytelent pedig korrigálja.

A lovak kommunikációja majdnem teljes egészében a testbeszédre épül. Ezt a nyelvet Monty „EQUUS”-nak nevezte el. A vadonban ez a kommunikáció nagyon ritkán jár hangjelzéssel, hiszen a túl hangos jelzés felhívná a ragadozó figyelmét.

Menekülés és támadás

A lovak prédaállatok, ezért veszély esetén a menekülés a legelső reakciójuk. Természetes körülmények között ösztönösen 600-800 métert menekülnek, majd megállnak, és újra megvizsgálják a helyzetüket. Ha már a veszély nem áll fenn, akkor fölösleges tovább futni és energiát felhasználni. Ha úgy értékelik, hogy menekülésre nincs lehetőségük, akkor a teljes ellenállást választják, minden testi adottságaikat felhasználva. Ezért nagyon fontos mindig figyelembe venni, hogy

a lónak legyen lehetősége a menekülésre, ha valami újat vagy félelmetest akarunk megmutatni, bemutatni.

Ez tulajdonság a háziasított lovaknál is megvan. Azt is szoktuk mondani, hogy a lovak „új fóbiásak”. Nagyon fontos észben tartanunk, hogy sohasem az ember dönti azt el, hogy mi az új és a félelmetes az adott ló számára.

Fotó: Pataky Kata

Reagáló állat

A lovak úgynevezett reagáló állatok. Ami azt jelenti, hogy csak a jelen pillanat létezik a számukra. A jövőbe egyáltalán nem képesek előre gondolkodni, tervezni, viszont minden, ami a múltban történt, azt képek formájában elraktározzák, és bármikor tudnak a jelenben lévő dolgokra a múltbeli tapasztalatok alapján reagálni. A lovak tehát képekben gondolkodnak, mivel nincs beszélt nyelvük. Temple Grandin állatviselkedés-kutató professzor, aki Asperger-szind­rómával született, számtalan könyvében és előadásában beszél arról, hogy mit jelent pontosan az, ha valaki képekben gondolkodik. Minden képhez tartozik egy pozitív vagy negatív asszociáció, amely eldönti az arra való reakciót. Az a tapasztalatom, hogy ha egy ló – az emberek által elfogadhatatlan – viselkedését korrigáljuk, legalább kétszer annyi alkalommal kell megismételni jól a kérést, mint ahányszor rosszul kérték tőle. Ezzel lehet azt elérni náluk, hogy egyáltalán elgondolkodjanak azon, ezúttal valami más­képp történhet.

Az energiamegőrzés

A lovak legelés útján jutnak táplálékhoz. Miután a fűnek nagyon alacsony az energiatartalma és tápértéke, ezért naponta 18 órát kellene legeléssel tölteniük ahhoz, hogy a szükséges energiát magukhoz vegyék. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy takarékoskodniuk kell az energiájukkal, a lehető legtöbbet kell abból megőrizniük.

A vadonban az a ló, amelyik nem takarékoskodik az energiájával, előbb-utóbb éhen hal, mert az elvesztegetett energia pótlása több időt vesz igénybe, mint amennyi a rendelkezésére áll.

Ezért a lovak mindig igyekeznek a lehető legkevesebb energiaráfordítással megoldani az eléjük állított feladatot. Ebből az következik, a mi feladatunk, hogy az általunk megfogalmazott célhoz vezető utat a lehető legkényelmesebbé alakítsuk a ló számára, ezáltal saját maga választja az általunk mutatott utat. Ennek értelmében a ló természetes jutalomnak tekinti a pihenést, míg a munkát használhatjuk negatív konzekvenciaként.

Kézből való etetés, jutalmazás

Szinte nem találkoztam olyan emberrel, aki ne akarta volna almával, répával jutalmazni, etetni a lovakat. A lótulajdonosok nagyon nagy része minden találkozáskor visz valamilyen jutalomfalatot a lovának, amit a tenyeréből ad neki oda. Ezzel azonban több probléma is felmerül. Nagyon fontos tény, hogy a ló nem ragadozó. Ezáltal nem kell neki sem levadászni, sem megőrizni a táplálékát. Elég, ha lehajol, és letépi a füvet. Így a táplálékhoz kapcsolódó ösztön egészen más, mint a ragadozók esetében. Tehát

az étel nem elsődleges jutalom.

Ahogy az előbb említettem, a lovak képekben gondolkodnak. Ha folyamatosan a kezünkből adunk valamilyen jutalmat, akkor az a kép raktározódik el a ló agyában, hogy az ember teste az étel egyik forrása. Számtalan lóhoz hívtak már, amelyik csipked, harap és semmilyen szintem sem tartja tiszteletben az ember személyes terét. Ez azért van, mert állandóan onnan jön a jutalomfalat. Arról nem is beszélve, hogy az emberhez kapcsolódó viszonyát az étel határozza meg, nem pedig a bizalom és a megbízható vezetői szerep.

Van olyan ló, amelyik igazán agresszív lesz a kézből etetés miatt, és vannak olyanok is, amelyek kevésbé, de én személy szerint egyáltalán nem javaslom ezt a fajta jutalmazást.

Az embernek téves elképzelése van arról, hogyha eteti a lovat, akkor a ló szeretni fogja. Ez sajnos egyáltalán nem igaz. A lovaknak megbízható és következetes vezető kell a biztonság mellett. Ezzel tudunk valódi partnerré válni. A répát, almát pedig érdemes vödörbe vagy etetőbe tenni, hogy a jutalomfalatot semmiképpen se az ember testéhez kösse. És sajnos az sem megoldás, hogy néha kap kézből falatot, néha meg nem. Ezt a lovak sajnos nem tudják differenciálni.

A nyomásba dőlés

A ló egy másik nagyon fontos, ösztönös válaszreakcióját is meg kell ismernünk, mert szinte minden kérésünket napi szinten meghatározza. Ez a nyomásba dőlési reflex. Ez azt jelenti, hogy ha a ló testét valahol nyomás éri, akkor a ló ennek a nyomásnak az irányába dől, nem pedig elmozdul attól. Ezt az az ösztön magyarázza, ami a ragadozó támadása esetén lép életbe. Ha a lovat a vadonban megtámadja egy ragadozó, és a farába csimpaszkodik, akkor ha a ló az azonnali menekülést választaná, a ragadozó a körmeivel kiszakítaná a ló bőrét, belső szerveit, így semmi esélye nem lenne a túlélésre.

Fotó: Pataky Kata

Ellenben, ha támadáskor a ló az őt érő húzásba/nyomásba beledől, akkor testének a súlyát használva esélye van ráülni a ragadozóra, és ha az fogást vált, akkor kihasználva a pillanatot, a ló elmenekülhet. Minél nagyobb fájdalommal jár a nyomás, a ló annál inkább beledől.

És minél nagyobb stresszhelyzetben éri őt nagy nyomás, annál kevésbé tud ellene mozdulni. Ha egy kiscsikót először próbálunk vezetni, és túl nagyot húzunk a kötőféken, akkor szinte teljesen biztos, hogy hátrahúzással reagál, gyakran hanyatt is veti magát, mert nem tudja, hogy a húzásra előre kellene mozdulni. De egy másik, nagyon egyszerű példa, amikor az első lovas felül a csikóra, és megpróbálja a lábai összezárásával elindítani a lovat. Erre majdnem minden ló megállással válaszol, nagyon sokszor szinte „lefagynak”. A zablára való „rádőlés” is emiatt kezdődik el, vagy kikötés esetén a klasszikus kötőfékszaggatás, amit addig húz hátrafelé a ló, amíg el nem szakad. Ha ez sikerül, akkor azonnali engedést kap a ló, ami megerősíti abban, hogy ezt kell csinálni. Természetesen meg lehet tanítani a lovakat arra, hogy a nyomás ellen mozduljanak. Monty Roberts egyik legfontosabb kiképző eszköze az úgynevezett kettős kötőfék, amelynek van egy olyan funkciója, hogy a ló orrán megfeszül egy plusz kötél, ami azonnal enged, ha a ló a nyomás felé lép és beleenged. Ha a kötőfék jól van felhelyezve, akkor semmilyen fájdalmat vagy sérülést nem okoz az állatnak. Számomra minden ló képzésénél nélkülözhetetlen eszköz. De a nyomásra való engedést a testük minden részén be kell gyakorolni mielőtt felülünk a hátukra.

És természetesen most is következetességre és türelemre van szükség ahhoz, hogy a lovat megtanítsuk az ösztönei ellen cselekedni.

A következő írásomban tovább ismerkedünk a ló látásával, az agyműködésük sajátosságaival és a tanulási mechanizmusokkal.

A szerző korábbi cikke elérhető ide kattintva.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.

Tetanusz: Leginkább a lovak, juhok, tenger­i­malacok és az ember érzékeny rá

A tetanusz egy spórás baktérium, a Clostridium tetani által kiváltott, az izmok merevgörcsével járó idegrendszeri megbetegedés. Mivel a baktérium csak szigorúan levegőmentes (anaerob) körülmények között képes szaporodni, így a kórkép elsősorban mély sérülésekhez (pl. szúrt sebekhez), vagy kölyökkutyák esetén fogváltáshoz társulva fordulhat elő.

Ismét világversenyt rendez az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad

2021.október 7-10. között a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont ad otthont a FEI Fiatal Fogatlovak Világbajnokságának, ahol eddig soha nem látott mezőny, 9 nemzet mintegy 52 fiatal lóval méretteti meg magát - jelentette ki Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója.

Hatalmas érdeklődés kíséretében ért véget a KÁN

A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.

Lovasprogramok a tenyésztés jegyében

Ritkán adódik, hogy egy tenyészszemle, egy ménvizsga szórakoztató programmá váljon. Azonban köztudomású, hogy Kaposvár, a Pannon Lovas Akadémia a hazai lovassportélet egyik fellegvára, vagyis itt minden, ami a lovakkal kapcsolatos, az a laikus közönség figyelmére is számot tarthat.

Tenyészállat Díjátadó a KÁN Egyetemi Napokon

A Fedeles Lovardában véget ért az idei Tenyészállat Díjátadó ünnepség. Az eseményen a juh- és kecsketenyésztők, a hidegvérű lótenyésztők és a húsmarhatenyésztők vehették át a díjakat, különdíjakat.

Megnyílt a KÁN!

Október 1-jén megnyitotta kapuit a KÁN Egyetemi Napok! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rendezésében és a Magyar Mezőgazdaság kiadó társszervezésében létrejött rendezvény immár a Dunántúl legnagyobb agráreseményévé vált. A MATE Kaposvári Campus Fedeles Lovardájában a látogatók mellett több mint 1000 diák vett részt a megnyitón, amelyet Semjén Zsolt nyitott meg.

Közel 9000 pohár tej fogyott Vásárhelyen

A nemzetközi hírnévnek örvendő hódmezővásárhelyi állattenyészési napok nem kizárólag a szakmának szól, a szervezők gondoskodnak róla, hogy kisgyerektől idős emberig mindenki bőségesen találjon programot magának a három nap alatt. Szétnéztünk, és idén is azt tapasztaltuk: nem véletlen, hogy a dél-alföldi esemény ezrével vonzza a látogatókat.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.