0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Csak kellő hozzáértéssel érdemes

Rafinált növény a zöldbab: szereti a meleget, a szakszerű öntözést, az élő termőtalajt, ám sokba kerül a termesztése, igaz az árbevétele is figyelemre méltó. A nagyhegyesi Bab-15 Szövetkezetben évek óta eredményesen termesztik. Hozzáértésük vitathatatlan, a milliós nagyságrendű átlagos árbevétele ellenére azonban csupán izolációt adó fajként iktatják be a vetés­szerkezetbe.

A sikeres zöldbabtermesztés feltételeiről Kurucz Gyulát, a termelői csoport elnökét kérdeztük. A Bab-15 Szövetkezet néven létrehozott termelői csoportban 40-en termesztenek zöldbabot. Ebben a felállásban már ötödik éve dolgoznak együtt, s zöldbabból fővetésben 150 hektárt, másodvetésben 80 hektárt, fejtett babból pedig 25 hektárt vetnek és takarítanak be évről évre. Ebben az évben ezen kívül 160 hektáron termesztenek zöldborsót, 400 hektáron csemegekukoricát, ez utóbbit fő, kései és másodvetésben egyaránt.

A termelői csoportnak az éves árbevétele az alapanyagok átvételi árától függően 400-600 millió forint, amire évi 30 millió forint támogatást kapnak.

Zöldbab termesztésébe kellő hozzáértés nélkül nem érdemes belefogni. Ezt azért is említi Kurucz Gyula, mert a hazánkban zöldbabot termesztők egy része folyton csak reménykedik, hogy ha egyik évben nem sikerül, majd a következőben nagyobb szerencsével jár. Ez a mentalitás elfogadható a lottózóknál, de nem ott, ahol a hektáronkénti termelési költség eléri a 700 ezer forintot, és az eredményességnek több szakmai feltétele is van. A nagyüzemileg termeszthető zöldségek közül a zöldbab a legérzékenyebb, a termőtalajtól kezdve a tápanyag-gazdálkodáson át az öntözésig és a betakarításig. Csak kiváló termőtalajon termeszthető sikeresen, és nemcsak a talaj minősége, vízgazdálkodása a meghatározó, hanem a terület kitettsége is. Emellett igényli a szakszerű szervestrágyázást és öntözést is. Ha mindent megad a kultúrának a gazda, még akkor is közbeszólhat az időjárás:

a virágzáskori nagy meleg miatt a zöldbab nem jól termékenyül, ha pedig hűvös az idő, akkor a növény nem fejlődik megfelelően, aminek szintén kisebb hozam az eredménye.

Nagyhegyesen a termőfölddel nincs gond, hiszen 38-40 aranykoronás területeken termesztik a zöldbabot. Ez azonban egyúttal a termelési költségeiket is növeli, a föld bérleti díja ugyanis az eddig hektáronként 150 ezerről legalább 170 ezer forintra nőtt az utóbbi időben. A zöldbabtermesztés sikere nagyban múlik azon is, hogy az adott tábla megfelelő magasságban helyezkedjen el, hogy ha egy villámzápor hirtelen hoz 100 mm csapadékot, azt legföljebb 2 nap alatt „eligya” a talaj, máskülönben az állomány befullad.

A területválasztáson kívül a nagy­hegyesiek kiemelt figyelmet fordítanak szervestrágyázásra is. A Hortobágyról, 40-50 kilométerről vásárolják és szállítják földjeikre a szerves trágyát, amiből hektáronként most még csak 10 tonnát tudnak kijuttatni, de ez is 100 ezer forintba kerül.

A nyers istállótrágyát a talajba juttatás előtt szakszerűen kezelik, érlelik, speciális forgatógéppel (Svájcban vásárolták, amit egy John Deere működtet) komposztálják.

Így amire végül kiviszik a termőterületre, az ára megkétszereződik, viszont csak így van értelme vele foglalkozni, mert a ráfordított fegyelem látványosan megtérül a hozamokban. A komposztálás során ugyanis olyan baktériumok, gombák fejlődnek ki a keverékben, amelyek javítják a talajéletet. Olyannyira előnyös az ilyen komposztált istállótrágya használata, hogy célszerű lenne hektáronként 20 tonnát felhasználni belőle, ennek azonban egyelőre ellentmondanak az anyagiak. Ugyanakkor az istállótrágyázás előnye nem csupán a magasabb termésátlagokban mutatkozik meg, a talajmunka vonóerőigénye látványosan mérséklődik, a talajművelő eszközök nem törnek, lassabban kopnak.

A zöldbab-termesztés nagy költségtétele a vetőmag ára. Ezt a hollandoktól szerzik be, akik Kenyában termeltetik. Amire idekerül, ez már bejárja a fél világot, s annak megfelelően növekszik is az ára. Hektáronként átlagosan 300 ezer magot vetnek, a vetőmag költsége így eléri a 120-150 ezer forintot. Ezt a zöldséget előre megkötött szerződés alapján termelik és értékesítik.

A nagyhegyesi Bab-15 Szövetkezet idén hat feldolgozóval (Nagyréde, Kaba, Kokad, Nyírmeggyes, Baja, valamint egy romániai üzem) állapodott meg.

Döntően sárga hüvelyű fajtákat termesztenek, ez idáig a Dior számított a favoritnak. Újabban előretört a Golden Strike, főleg a koraiságával tűnik ki a többiek közül. A zöld hüvelyű fajtákból a Stanley-t kedvelik.

A zöldbab esetében más a konzervgyár és más a termelő érdeke. A gyár a csemegekukorica feldolgozása előtt várja a zöldbabot, hogy folyamatosan dolgozhasson. Ha azonban a termelő túl korán veti el a zöldbabot, amikor még a talaj hőmérséklete tartósan nem éri el a 15 °C-ot, könnyen ráfizethet. Nem szabad kapkodni, Kurucz Gyula szerint május 5. előtt egyáltalán nem szabad elvetni. Akik idén még áprilisban elvetették a zöldbabot, azok nem tudták betakarítani, hanem betárcsázták az egészet.

A gyomirtása jól megoldott, ez nem állítható azonban a kártevők elleni védekezésről.

Főleg amióta sok vegyszert, leginkább csávázószert kivontak a forgalomból, félelmetes ellenséggé vált a fésűs lábú légy, mert ez a kártevő nagyon kiritkítja az elvetett zöldbabot. Ellene csak úgy „védekezhetünk”, hogy kellő melegben vetünk, s aztán öntözéssel gyorsan kikelesztjük a babot, mert ezáltal kinő a kártevő „foga” alól. Ha a vetőmag egy hónapig kínlódik a földben a csírázással, azt olyannyira megtámadhatja ez a kártevő, hogy a versenyképességet lenullázza. Fontos még védekezni a gyapottok-bagolylepke ellen, amit ugyancsak nehezít az engedélyezett készítmények körének szűkítése.

A vetés után a nagyhegyesiek azonnali kelesztő öntözést alkalmaznak, de csak nagyon módjával. Figyelnek arra, hogy a víz le ne hűtse a talajt, ezért egyszerre csak nagyon kis adagot, általában 7-
8 millimétert juttatnak ki. Viszont kétnaponta öntöznek a lineárral és a körforgóval. Arra ügyelnek, hogy a talaj fokozatosan nedves legyen, miközben az öntözővízzel folyékony műtrágyát és mikroelemeket is kijuttatnak. Mindez meg is látszik a növényállományon, haragos zöld képet mutat a betakarítás előtt.

A zöldbabtól akkor lehet jó eredményt várni, ha a növényállomány legalább térdig ér.

Az öntözőgép egyetlen idényben többször is végigmegy a területen, nem számolják, idén több mint tízszer öntözött a lineár. Mindenesetre a teljes idényben közel 300 milliméter öntözővizet juttattak ki.

A betakarítással idén augusztus 6-án indultak, ez a korábbi évekhez képest 10 napos késés. A munkához a termelői csoportnak van 3 Ploeger kombájnja, amiből 2 dolgozik, egy pedig a biztonsági tartalék. Egy új gépért 250-300 millió forintot kell fizetni, ők használtakat vettek, amelyek már több mint két évtizede dolgoznak. A precíziós gazdálkodás támogatására egy gazdálkodó legföljebb 250 millió forintot kaphat, egy gépre pedig 50 millió forintot kérhet. Ezekkel a feltételekkel nem túl biztató a bab betakarítógépek jövője. Ráadásul, egy Ploeger egy évben maximum 30 napot dolgozik, s ezért a zöldbabnál a betakarítási és amortizációs költség egy kilogrammra meghaladja a 40 forintot.

A nagyhegyesiek évente 1000 tonna zöldbabot termelnek, s a bab kilogrammjáért általában 100 forintot kapnak.

Eközben a késztermékért (babkonzerv vagy gyorsfagyasztott bab) a vevő 1000-1200 forintot fizet. Amikor a termelési költségeket és a bevételt összerázzák, akkor kijön, hogy 700 ezer forinttal kb. 1 millió forint árbevételt lehet elérni. A nyereség tehát hektáronként 300 ezer forint, de ebből le kell vonni a föld bérleti díját, azaz legalább 150 ezer forintot. Akkor viszont kérdés, hogy mégis miért csinálják, hisz sokkal bonyolultabb és kockázatosabb zöldségféle, mint a hasonló nyereségtartalmú szemes kukorica. A nagyhegyesiek 450 hektáron hibridkukorica vetőmagot termelnek a Pioneer-nek és egy horvát vállalkozónak, s hogy ezt szakszerűen megtehessék, szükségük van megfelelő izolációs növényre, s ebben a zöldbab páratlan lehetőséget kínál.

Forrás: Kertészet és Szőlészet