Back to top

A dühös méhek hatékonyabb mérget termelnek

Az ausztrál Curtin tudósai felfedezték, hogy a viselkedési és az ökológiai tényezők jelentősen befolyásolják a méhek által termelt méreg minőségét. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy olyan degeneratív illetve gyulladásos betegségeket lehet hatékonyan kezelni vele, mint a csont-ízületi gyulladás vagy a Parkinson kór.

A PLOS ONE tudományos lapban közölt tanulmányban elsőként elemezték a méhméregben lévő fehérjék változatosságát. Ehhez nyugati mézelő méheket (Apis Mellifera Ligustica) használtak, melyek Ausztrália dél-nyugati részén, Harvey közelében, a marri fa (Corymbia calophylla) által alkotott ökoszisztémában élnek.

A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
Fotó: Cas Liber - Wikimedia Commons
A kutatást vezető Dr. Daniela Scaccabarozzi, a Curtin Molekuláris és Természettudományi Intézetének tagja, valamint a ChemCentre tudományos tanácsadója elmondta, hogy ez a kutatás nagy jelentőséggel bír mind humán egészségügyi, mind méhész oldalról. A méhméreg piaci értéke ugyanis 300 dollár grammonként.

Összesen 99 fehérjét azonosítottak a méhméregből, ezeknek csupán harmadát ismerték korábban.

Scaccabarozzi elmondta, hogy minél többféle fehérje alkotja, annál jobb minőségű és hatású a méreg. Ahhoz, hogy meghatározzák, mitől függ a minősége, több tényezőt is megvizsgáltak, beleértve a rovarok viselkedési mintázatát is.

Jelentős különbségek mutatkoztak a tanulásra fogékonyabb és az aktívan dolgozó méhek közt. Érdekes módon a dühös méhek, melyek intenzíven reagáltak a kutatók stimuláló eszközeire, jóval több fehérjét tartalmazó mérget termeltek.

"A méhek által kibocsátott méreg mennyisége a veszélyt jelző feromon kiválasztásától függ, ami a többi méhet is agresszivitásra, csípésre ösztönzi. Ennek oka olyan genetikai változásokban rejlik, mely a méheknél agressziót befolyásolja."

Emellett a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a méregtermelést. A tudósok megfigyelései szerint nagy melegben csökken a méhek aktivitása a kaptáron kívül és belül is, ami negatívan érinti a méregtermelést.

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály
"Ez megerősítette a várakozásainkat, miszerint az évszakok változása befolyással van a méreg fehérjetartalmára. A változatos fehérje összetétel eléréséhez a legoptimálisabb a 33-36 Celsius fok közötti hőmérsékleti tartomány."

Azt is megerősítették, hogy

a méhméreg összetételére hatással volt a földrajzi fekvés, illetve a méhek által látogatott virágok aktuális állapota.

Scaccabarozzi szerint további kutatásokkal olyan eszköz kerülhetne a méhészek kezébe, mellyel standardizálni lehetne a gyűjtött méhméreg minőségét. Ezzel lehetővé válna a klinikai és terápiás igények kielégítése, valamint költséghatékony stratégiákat lehetne létrehozni, amivel helyet biztosíthatnának maguknak a nemzetközi piacon is.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Halloween, pókok, rettegés… De mire jó a pókháló?

A halloween pókos dekorációja minden évben sláger, nem csoda, hiszen ezek az állatok sokak számára elég borzongatóak. De miért készít hálót a pók, és mire használja ezt a tudomány?

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

Propolisztinktúra emésztőszervi fertőzésekre, gyomorfekélyre

A propolisztinktúra remekül használható emésztőszervi fertőzések, gyomorfekély ellen, melynek az egyre sűrűbben jelentkező reflux lehet az egyik jele. A propoliszról kimutatták ugyanis, hogy jelentősen csökkenti a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori baktériumot.

Egyre több embert fertőz meg a madárinfluenza Kínában

Bár kevesebb egyelőre a megbetegedés mint 2017-ben, melyért a H7N9 madárinfluenza vírus volt a felelős, de az új variáns okozta tünetek súlyossága és a halálozások száma is aggasztja a kutatókat.

Ezért jó, ha sok növényi táplálékot fogyasztunk

A vegánságnak divatja van, de ez nem csak az állati összetevőket tartalmazó élelmiszerek elhagyásáról szól. Sok előnyös egészségügyi változást tapasztalhatnak magukon azok, akik változtatnak addigi vegyes étrendjükön...

A cékla egy gyógyhatású zöldség

A vörös répa gyógyító erejét már az ókori rómaiak is felismerték. A keleti gyógymódok vértisztító és májerősítő gyógynövénynek tartják. Az utóbbi időben kezdtek komolyabban vizsgálódtak fitokemikáliáival kapcsolatban és úgy tűnik, végre megérdemelt helyre kerülhet a fejünkben és az asztalunkon is.

Mely élelmiszerek kerülnek leggyakrabban a kukába?

Egy kutatás szerint a salátalevelek, a kenyér és a tej azok az élelmiszerek, melyek top 20-as kategóriában szerepelnek azon ételek között, amelyeket a leggyakrabban dobunk ki. Ezeken kívül a tojás, joghurt és számos gyümölcs- és zöldségfajta is gyakran a szemétben végzi.

Hollandia növényi alapú táplálkozásra ösztönzi polgárait

Amszterdam jövőbeni tervei között szerepel, hogy 2030-ra a lakosok 50%-a növényi alapú étrendre térjen át, és már most erre ösztönzi a polgárait. E merész terv miatt sokak figyelmét felkeltette ez a trendteremtő város.

Extrém méhészkedés a sziklafalon - 700 kaptár egymás hegyén-hátán

Több mint 700 méhkaptár sorakozik egymás felett egy kínai nemzeti park sziklafalán. A méhészek helyben gyűjtik be a mézet és gondoskodnak a méhekről, így falba vájt mélyedésekbe kapaszkodva a kaptárakat lépcsőként használva kell megmászniuk a meredek méhészetet.

A mitikus japán farkas

Az ősi Japán sötét erdejét járó vándorok abban bíztak, hogy megjelenik nekik okuri-ōkami, egy farkas, akinek segítségével biztonságban megérkezhetnek úticéljukhoz. Ez a mitikus lény valószínűleg a japán farkas alapján született meg, mely kis termetű volt, rövid lábakkal és tömzsi fülekkel. Évezredekig élhetett Japánban, amíg a 20. században az emberek ki nem pusztították őket.