Back to top

A dühös méhek hatékonyabb mérget termelnek

Az ausztrál Curtin tudósai felfedezték, hogy a viselkedési és az ökológiai tényezők jelentősen befolyásolják a méhek által termelt méreg minőségét. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy olyan degeneratív illetve gyulladásos betegségeket lehet hatékonyan kezelni vele, mint a csont-ízületi gyulladás vagy a Parkinson kór.

A PLOS ONE tudományos lapban közölt tanulmányban elsőként elemezték a méhméregben lévő fehérjék változatosságát. Ehhez nyugati mézelő méheket (Apis Mellifera Ligustica) használtak, melyek Ausztrália dél-nyugati részén, Harvey közelében, a marri fa (Corymbia calophylla) által alkotott ökoszisztémában élnek.

A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
Fotó: Cas Liber - Wikimedia Commons
A kutatást vezető Dr. Daniela Scaccabarozzi, a Curtin Molekuláris és Természettudományi Intézetének tagja, valamint a ChemCentre tudományos tanácsadója elmondta, hogy ez a kutatás nagy jelentőséggel bír mind humán egészségügyi, mind méhész oldalról. A méhméreg piaci értéke ugyanis 300 dollár grammonként.

Összesen 99 fehérjét azonosítottak a méhméregből, ezeknek csupán harmadát ismerték korábban.

Scaccabarozzi elmondta, hogy minél többféle fehérje alkotja, annál jobb minőségű és hatású a méreg. Ahhoz, hogy meghatározzák, mitől függ a minősége, több tényezőt is megvizsgáltak, beleértve a rovarok viselkedési mintázatát is.

Jelentős különbségek mutatkoztak a tanulásra fogékonyabb és az aktívan dolgozó méhek közt. Érdekes módon a dühös méhek, melyek intenzíven reagáltak a kutatók stimuláló eszközeire, jóval több fehérjét tartalmazó mérget termeltek.

"A méhek által kibocsátott méreg mennyisége a veszélyt jelző feromon kiválasztásától függ, ami a többi méhet is agresszivitásra, csípésre ösztönzi. Ennek oka olyan genetikai változásokban rejlik, mely a méheknél agressziót befolyásolja."

Emellett a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a méregtermelést. A tudósok megfigyelései szerint nagy melegben csökken a méhek aktivitása a kaptáron kívül és belül is, ami negatívan érinti a méregtermelést.

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály
"Ez megerősítette a várakozásainkat, miszerint az évszakok változása befolyással van a méreg fehérjetartalmára. A változatos fehérje összetétel eléréséhez a legoptimálisabb a 33-36 Celsius fok közötti hőmérsékleti tartomány."

Azt is megerősítették, hogy

a méhméreg összetételére hatással volt a földrajzi fekvés, illetve a méhek által látogatott virágok aktuális állapota.

Scaccabarozzi szerint további kutatásokkal olyan eszköz kerülhetne a méhészek kezébe, mellyel standardizálni lehetne a gyűjtött méhméreg minőségét. Ezzel lehetővé válna a klinikai és terápiás igények kielégítése, valamint költséghatékony stratégiákat lehetne létrehozni, amivel helyet biztosíthatnának maguknak a nemzetközi piacon is.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Poloskák húzták be a kéziféket az autóiparban

A szívogatásával tönkre teszi a termést, büdös, alig van természetes ellensége - és még hosszan sorolhatnánk a poloska ellen szóló érveket. De hogy a járművek exportjára és importjára is hatással van, arra eddig nem gondoltunk. Emiatt az apró rovar miatt egy hónappal kell többet várni egy autóra Ausztráliában.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.