Back to top

A dühös méhek hatékonyabb mérget termelnek

Az ausztrál Curtin tudósai felfedezték, hogy a viselkedési és az ökológiai tényezők jelentősen befolyásolják a méhek által termelt méreg minőségét. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy olyan degeneratív illetve gyulladásos betegségeket lehet hatékonyan kezelni vele, mint a csont-ízületi gyulladás vagy a Parkinson kór.

A PLOS ONE tudományos lapban közölt tanulmányban elsőként elemezték a méhméregben lévő fehérjék változatosságát. Ehhez nyugati mézelő méheket (Apis Mellifera Ligustica) használtak, melyek Ausztrália dél-nyugati részén, Harvey közelében, a marri fa (Corymbia calophylla) által alkotott ökoszisztémában élnek.

A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
A marri fa (Corymbia calophylla) virágai
Fotó: Cas Liber - Wikimedia Commons
A kutatást vezető Dr. Daniela Scaccabarozzi, a Curtin Molekuláris és Természettudományi Intézetének tagja, valamint a ChemCentre tudományos tanácsadója elmondta, hogy ez a kutatás nagy jelentőséggel bír mind humán egészségügyi, mind méhész oldalról. A méhméreg piaci értéke ugyanis 300 dollár grammonként.

Összesen 99 fehérjét azonosítottak a méhméregből, ezeknek csupán harmadát ismerték korábban.

Scaccabarozzi elmondta, hogy minél többféle fehérje alkotja, annál jobb minőségű és hatású a méreg. Ahhoz, hogy meghatározzák, mitől függ a minősége, több tényezőt is megvizsgáltak, beleértve a rovarok viselkedési mintázatát is.

Jelentős különbségek mutatkoztak a tanulásra fogékonyabb és az aktívan dolgozó méhek közt. Érdekes módon a dühös méhek, melyek intenzíven reagáltak a kutatók stimuláló eszközeire, jóval több fehérjét tartalmazó mérget termeltek.

"A méhek által kibocsátott méreg mennyisége a veszélyt jelző feromon kiválasztásától függ, ami a többi méhet is agresszivitásra, csípésre ösztönzi. Ennek oka olyan genetikai változásokban rejlik, mely a méheknél agressziót befolyásolja."

Emellett a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a méregtermelést. A tudósok megfigyelései szerint nagy melegben csökken a méhek aktivitása a kaptáron kívül és belül is, ami negatívan érinti a méregtermelést.

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály
"Ez megerősítette a várakozásainkat, miszerint az évszakok változása befolyással van a méreg fehérjetartalmára. A változatos fehérje összetétel eléréséhez a legoptimálisabb a 33-36 Celsius fok közötti hőmérsékleti tartomány."

Azt is megerősítették, hogy

a méhméreg összetételére hatással volt a földrajzi fekvés, illetve a méhek által látogatott virágok aktuális állapota.

Scaccabarozzi szerint további kutatásokkal olyan eszköz kerülhetne a méhészek kezébe, mellyel standardizálni lehetne a gyűjtött méhméreg minőségét. Ezzel lehetővé válna a klinikai és terápiás igények kielégítése, valamint költséghatékony stratégiákat lehetne létrehozni, amivel helyet biztosíthatnának maguknak a nemzetközi piacon is.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloskák húzták be a kéziféket az autóiparban

A szívogatásával tönkre teszi a termést, büdös, alig van természetes ellensége - és még hosszan sorolhatnánk a poloska ellen szóló érveket. De hogy a járművek exportjára és importjára is hatással van, arra eddig nem gondoltunk. Emiatt az apró rovar miatt egy hónappal kell többet várni egy autóra Ausztráliában.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.