Back to top

Kaliforniai, pannon fehér és német óriás

A nyúltartás sok odafigyelést és törődést igényel. Csak az vágjon bele, aki mindezt vállalja! A Miskolc közeli Ongán élő Mádli János kisebb-nagyobb kihagyásokkal gyermekkora óta foglalkozik nyulakkal. Ahogy mondani szokta: hobbija „eltartja magát”, de nagyon hálás a családjának, mert nélkülük nem tudna megfelelően gondoskodni az állatairól.

Kezdetben keverékfajtákat nevelt eladás céljából, ahogy annak idején sok más falusi gyerek, akik ezzel egészítették ki a zsebpénzüket. Felnőtt fejjel viszont már belevágott a tenyésztésbe. Szép eredményeket ért el a magyar óriással.

Hétkilós Csabika nevű bakja 2014-ben és 2016-ban is magyar fajtabajnok lett.

Nagyon népszerű volt a fajtaegyesületben, aminek köszönhetően biztosan fennmaradt a vérvonala. Gazdája fontosnak tartotta a hazai fajta népszerűsítését, de végül az egyesületen belüli ellentmondások miatt mégis felhagyott vele. Jelenleg a középtestű- és az óriásnyúl-tenyésztő közösségek tagja.

Kaliforniai nyulat, német óriást és pannon fehéret tart. Állománya hetven-száz közötti a tenyészállatokkal és növendékekkel együtt. Legkevesebb példánya német óriásból, legtöbb a pannon fehérből van.

Fotó: Czifrik Kati

Utóbbit csak a húsáért neveli, amivel ellátja a családot, a rokonságot és az ismerősöket. A német óriással és a kaliforniaival kiállításra jár, és tenyészállatokat nevel. Eredményei 96-97 pontosak, számos kupája, oklevele külön vitrinben látható a nappaliban.

A kiállításokon a szőrzetet, a testalkatot, a fülhosszt vizsgálja a zsűri.

Természetesen számít a súly is, de nem mehet az arányosság rovására. A nyulak között is szebbnek számít az izmos, mint a hájas példány.

A kaliforniai és a pannon fehér folyamatosan párzik, és évente ötször-hatszor fial, a német órás csak ősztől tavaszig párosodik, és legfeljebb kétszer hoz világra nyúlfikat egy évben.

Mádli János fogyasztásra Kaposvárról hozott pannon fehér nyulakat. Szerinte húsnyúlra ez a legjobb fajta itthon. Jól párzik, jólnevelt, bőséges a húshozama: 3-4 hónap alatt eléri a vágási súlyt.

A levágásra tartott állatokat maga dolgozza fel. Irhájukat elássa, mivel a környéken nincs, aki kikészítené. A családban mindenki kedveli a nyúlhúst. Bográcsban, sütőben, minden formában szívesen fogyasztják.

Mádli János szerint a nyúltartás alapja a tisztaság és a megfelelő takarmányozás. Ő búzával, árpával, napraforgóval és Szentistváni táppal eteti a nyulait.

A búza édesanyja aranykoronás földjéről származik bérlet fejében, a többit vásárolja. Reggel és este takarmányozza az állatokat. Boltban kapható vitaminkeveréket hasz­nál, gyógyszert azonban nem. Oltani csak mixomotózis és tüdővérzés ellen szokta a nyulait. Egészségük fenntartását almaecettel segíti. Naponta adagolja a locsolóvizükbe a kitapasztalt mennyiséget, ami nyolc literenként fél deciliter. Kiemeli, hogy minél nagyobb ketrecben vannak a nyulak, annál jobban fogják magukat érezni. A mozgás különösen fontos a tenyészállatok számára, a már említett arányos testalkat miatt. Természetesen, mint minden élőlénynek, fényre is szükségük van, az erős napsütéstől azonban óvni kell őket. Fontos, hogy a legmelegebb órákban ne érje őket napfény. A hideget egyébként is sokkal jobban bírják, mint a meleget.

A pannon fehéret rácsos aljú ketrecben neveli, ami alól három naponta érdemes kitakarítani.

A másik két fajtát faforgácsból és szalmából álló mélyalmon tartja. Ez különösen ajánlott a német óriás esetében, amely rácsos aljú ketrecben talpfekélyes lehet. A mélyalmos ketreceket heti egyszer, de legalább kéthetente takarítja. Ha új alom kerül a ketrecbe, hipóval fertőtleníti át, és 48 órás száradás után meszeli. Gyakran takarítja az önitatókat is. Télen, hogy ne fagyjon be, rögzített konzerves dobozban kínálja az ivóvizet rendszeres cserélés mellett.

A nyulak érzékenyek a szúnyogcsípésre, amely ellen a már említett oltással védi őket. A vakcinázást maga végzi, a kiállítások előtt pedig házhoz hívja az állatorvost a szükséges igazolások kitöltése végett. Tanácsa, hogy ha valaki belevágna a nyúltenyésztésbe, csak olyan tenyésztőtől vegyen állatot, akinél garantáltan nincsen beltenyészet.

A hazai tenyésztők nem szívesen utaznak külföldre tenyészállatokért, emiatt jó döntés lehet, ha más-más helyről vásároljuk meg az anyákat. Így biztosan megelőzhető a beltenyészet.

Mádli János kiállításokra is benevezi a német óriásait
Mádli János kiállításokra is benevezi a német óriásait
Fotó: Czifrik Kati
Mádli János nagyon szeret az állatokkal foglalkozni. A kaszálástól a terménykeverésig minden feladatot szívesen végez, és ez gyerekkora óta nem változott. Örömet okoz számára, amikor kisnyulak születnek, és örömmel szemléli, ahogyan felnőnek. Úgy véli, nyulat csak így lehet tartani: szeretni kell őket, mert nagyon sok időt vesznek igénybe.

Ő maga diszpécser egy miskolci bevásárlóközpontban. Az állattartást hobbinak tekinti, ami azonban a tenyészállatok eladásával „eltartja magát”. Ha lenne is akkora – legalább száz anyás – állománya, ami piacképessé tehető, szerinte akadály, hogy itthon nem különösebben kedvelt a nyúlhús, külföldi kapcsolatai pedig nincsenek. Míg régebben gyakori volt a ház körül a nyúltartás, ez mára megkopott. Szerinte főként azért, mert rengeteget kell foglalkozni vele. Ő sem bírná munka mellett, ha nem számíthatna a felesége és a gyerekei támogatására.

Az állatok iránt az egész család érdeklődik.

A 16 éves Marcel texán galambokat tartott és állított ki, de mivel mostanában más köti le, ezek az apjára maradtak. A 14 éves Dorina papagájtenyésztéssel igyekezett kiegészíteni a zsebpénzét, de idővel ő is felszámolta az állományát. A 6 éves Levente azonban biztosan nyúlász lesz, legalábbis úgy fogja meg az állatokat, hogy édesapja tisztára gyermekkori önmagára ismer.

János gyakran megosztja tapasztalatait más környékbeli tenyésztőkkel. Kiállítókból és húsra termelőkből egyaránt sokat találni Borsodban.

Mádliék régi család Ongán, Jánosnak már a szülei is tartottak sertést, kacsát, libát, de a dédszülők még lovat és tehenet is. János bátyja ugyan a fővárosban él, de kutyás tűzszerészként mégiscsak közeli kapcsolatban maradt az állatokkal. Jánosnak pedig az az álma, hogy legyen egy tanyája, ahol a jelenleginél sokkal több és többféle állatot, például malacot és bárányt is nevelhet teljesen önellátó módon.

MMG Direkt

Magyarországon szinte megszűnt a bogyósgyümölcs-termesztés a 2000-es évekre. Fenséges magyar fajták tűntek el piacról. 2012-ben a Hivekovics testvéreknek az az őrült ötlete támadt, hogy felélesztik ezt szegmenst. Céljuk volt, hogy a nulláról rövid idő alatt a hazai ágazat meghatározó szereplői legyenek – ehhez pedig gyors fejlődésre, modern termesztési technológiák bevezetésére és ezzel együtt nagy költségű beruházásra volt szükség. Ma már áfonyatermesztésben piacvezetők, de olyan különlegességekkel is kísérleteznek, mint a húsos som, vagy a nemes kökény. A mezőgazdasági hitelezésről beszélgetett Szabó Istvánnal, az OTP Agrár ügyvezető igazgatójával és a Hivekovics Családi Gazdaság alapítóival, Ákossal és Zoltánnal Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó újságírója.

MMG - Direkt | Őrült ötletből piacvezetők | Hivekovics Családi Gazdaság alapítói, Szabó István (OTP)

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Megéri vegának lenni? - A növényi alapú étrend 5 egészségügyi előnye

A fogyás elősegítése mellett a cukorbetegség kezelésében is előnyben részesülnek a vegetáriánusok.

Megkezdődött a fűtési szezon

A kisméretű részecske szennyezés mintegy 78%-át a lakossági fűtés okozza, amit szemléletformálással lehet hosszú távon csökkenteni – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ laboratóriumában, pénteken.

Már októberben megkezdődik a tejtermelést segítő támogatások kifizetése

A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetése érdekében – közölte Nagy István tárcavezető.