Back to top

Értéke a gyümölcsében rejlik

Szabó Mária Nikoletta tudósítónknak bevallotta, hogy nem eszi az áfonyát, viszont termeszteni, gondozni egyszerűen imádja. A Rédicsen élő hölgy azt mondja, annyira elvarázsolja a növény, hogy akit csak lehet, a telepítésére buzdít.

– Öt éve lakom ezen a Zala megyei településen. Előtte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében éltem, Karcsán. Csak az országot átutazva, Rédicsre költözve ismertem meg az áfonyát, és tulajdonképpen egyből elkezdtem a termesztését.

A családomban van múltja a mezőgazdaságnak, viszont nem gyümölcsökkel foglalkoztunk. Az áfonya teljes mértékben újdonság volt számomra

– idézte fel a kezdeteket. – A vállalkozást mindössze 2 esztendeje hoztuk létre, amikor úgy döntöttünk, hogy még több áfonyabokrot ültetünk. Ahogy említettem, amikor ide költöztem, nem igazán ismertem áfonyát, de a párom telkén volt vagy ötven bokor. A következő hónapokban mindenhol, amerre jártunk – külföldön és itthon – vettünk párat. Hamarosan háromszáz bokrunk lett, és ahogy nőtt a számuk, fokozatosan átvettem a gondozásukat. Az első szüret után eldöntöttem, hogy én ezt szeretném csinálni. Az elképzelést tettek követték, és 3 évvel ezelőtt elkészült az első áfonyakertem. Idén már a másodikat hoztuk létre.

Konténerekben termesztik az áfonyát
Konténerekben termesztik az áfonyát
Fotó: Bella Huba

Tehát a bővítés nem állt meg, a kezdeti ötvenhez képest megsokszorozták az áfonyabokrok számát.

– Az első kertben nyolcszáz bokor található, a koruk 2 és 8 év között van. A második kertben ötszáz bokor található, az összes 2 éves. Mindkét kertben öntözőrendszert hoztunk létre, és jégháló védi őket. Mindkettő nagyon fontos, gyakorlatilag elengedhetetlenné váltak a jó terméshez. A bokrok egyébként 4–5 évesen hoznak 3–4 kilogramm termést, tehát ha nem éri semmilyen negatív külső hatás az ültetvényt, egy évben elérheti a hozama a 2–3 ezer kilogrammot. A második kertem idén még nem hozott jelentős termést, a 2 esztendős bokrok csak pár szemet teremnek.

Szabó Mária Nikoletta elmondta, hogy az áfonya egész évben „munkás” gyümölcs, ennek ellenére szinte csak a szürethez vesznek igénybe külső segítséget.

– Nem családi gazdaságként működünk, hanem őstermelő vagyok.

Ennek ellenére természetesen a család minden tagja besegít a munkálatokba. Erre nagy szükség van. A szüretet jelenleg négy alkalmi munkás segítségével végezzük a lányom és én, de jövőre, amikor már a másik kert is terem, tovább kell növelni a létszámot.

Télen semmilyen gondozást nem igényel a kert, tavasztól őszig viszont sokat. Tavasszal a metszéssel kezdjük a munkát, majd kezdődik az öntözés, amivel együtt a bokrok a megfelelő tápanyagokat is megkapják. Június végén kezdődik a szüret, és augusztus közepéig eltart. A nyarunk ezzel telik, nyaralásról szó sincs, igazából szó sem lehet. Ősszel aztán kitisztítjuk a bokrokat és téliesítjük az öntöző berendezést. Ezután a bokrok vegetálnak tavaszig.

Nem szabadföldben termesztjük az áfonyát, hanem konténerben.

Szabó Mária Nikoletta: a első szüret után eldöntöttem, hogy ezzel a gyümölccsel szeretnék foglalkozni
Szabó Mária Nikoletta: a első szüret után eldöntöttem, hogy ezzel a gyümölccsel szeretnék foglalkozni
Fotó: Bella Huba
Azért választottuk ezt a módszert, mert így könnyen tisztán tudjuk tartani, könnyebb szüretelni, és könnyebb ellenőrizni a bokrok vízbevitelét. Az áfonya csak savanyú tőzegben marad életben, és ajánlatos kút- vagy esővízzel öntözni. Úgy gondolom, a jó áfonya attól jó, hogy minél nagyobb és édesebb. Ezt igényli a vevőköröm.

Az áfonyát sokféleképpen fel lehet dolgozni, de nálam inkább csak étkezési célra tudnak vásárolni. Igaz, idén már lekvárnak valót is szüreteltünk. Az áfonyának nagyon sok jó hatása van, sok betegségre vásárolják. A legegészségesebb gyümölcsök egyike.

A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan sajátos utat az utóbbi évszázadban, mint az áfonya. Mint díszcserje is megállja a helyét, mivel szinte minden évszakban magára vonja az ember figyelmét. Tavaszi virágzásakor három-négy héten keresztül gyönyörködhetünk a fehér vagy halvány rózsaszín virágaiban.

Nyáron és kora ősszel sötétkék vagy kékesfekete termés díszíti a bokrokat, télen pedig sárgára, pirosra, skarlátpirosra színeződnek vesszői.

Fő értéke azonban, természetesen, a gyümölcse. Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat tartalmaz. Az áfonyakészítmények közül talán a lekvár a legismertebb, ami a vadhúsok régi, finom, szinte elengedhetetlen ízesítője. Az áfonya frissen vagy hűtve – akár két-három hétig tárolható – elsőrangú asztali gyümölcs, de emellett igen változatosan feldolgozható: szörp, ivólé, lekvár, krémek, cukrozott gyümölcs, bor stb. készíthető belőle. Fagyasztva kiválóan tárolható, felengedve szinte ízletesebb, mint a friss gyümölcs. Szárítással akár 1 évig is eltartható. Jelentős A-vitamin-tartalma miatt a farkasvakság gyógyítására szolgáló gyógyszer alapanyaga. A II. világháborúban az amerikai pilóták áfonyadzsemet kaptak látásuk javítására. Végül, de nem utolsó sorban, számos egészségre ható tulajdonsága mellett igen finom is.

– Bevallom, hogy én magam nem szeretem az áfonyát. Ezen mindenki csodálkozik, amikor elmondom, és megkérdezik, hogy de hát akkor mégis miért csinálom.

A válasz egyszerű: mert gondozni viszont nagyon szeretem. Az áfonya csodálatos növény, gyümölcs. Indítottam egy Facebook-oldalt Niki Áfonyakertje címmel, egyrészt azért, hogy a kertet reklámozzam, másrészt hogy segítsek másoknak a saját áfonyabokraik gondozásában. Igyekszem megosztani személyes tapasztalataimat, mindazt, amit évek alatt tanultam. Mottóm nincs, inkább egy álmom: szeretném, ha a szülőfalumban, Karcsán is lenne egy hasonló kertem. Csakhogy még nem találtam meg azt az embert, aki ugyanígy tudná csinálni. Azt már elértem, hogy egy ottani barátnőm is elkezdett áfonyával foglalkozni.

A minél nagyobb és minél édesebb termést keresik a vásárlók
A minél nagyobb és minél édesebb termést keresik a vásárlók
Fotó: Bella Huba
Egyre többen keresik az áfonyát.

– Úgy tapasztalom, nagyon könnyű értékesíteni. Nem tudok annyit termelni, amennyire kereslet van. A szedés után egyből, már aznap a vevőkhöz jut a tőlem vásárolt áfonya, vagyis mindenki teljesen friss gyümölcsöt kap. Számomra is meglepő – de persze örülök neki –, amikor több száz kilométerről jönnek nyaralni a környékre az emberek, és egyből áfonyát rendelnek.

Tapasztalataim szerint a minél nagyobb és minél édesebb termést szeretik a vásárlók, úgyhogy én főleg ilyen fajtákat termesztek.

Bár minden mennyiség elfogyna áfonyából, Szabó Mária Nikoletta nem tervezi az ültetvény további bővítést.

– Úgy gondolom, ahhoz, hogy szép és édes gyümölcsöt termeljek, azaz hogy a mostani minőségből ne engedjek, több munkát nem bírok el. A jövőről még nem tudom, hogy hogyan alakul. De ha a lányom idővel úgy érezné, hogy folytatja, akkor igen, mégis lehet szó bővítésről – tette hozzá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hígtrágya a miniszternek - gazdatüntetés Hollandiában

„Ideológiai alapon zárnátok be és sajátítanátok ki a farmjainkat!” Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett több tízezer gazdálkodó Hollandia hét pontján még a múlt héten, hogy tiltakozzék a kormány nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen. Az ország különböző részein, az autópályákon tiltakoztak a gazdák, több helyütt szénabálák égetésével.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.