Back to top

Értéke a gyümölcsében rejlik

Szabó Mária Nikoletta tudósítónknak bevallotta, hogy nem eszi az áfonyát, viszont termeszteni, gondozni egyszerűen imádja. A Rédicsen élő hölgy azt mondja, annyira elvarázsolja a növény, hogy akit csak lehet, a telepítésére buzdít.

– Öt éve lakom ezen a Zala megyei településen. Előtte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében éltem, Karcsán. Csak az országot átutazva, Rédicsre költözve ismertem meg az áfonyát, és tulajdonképpen egyből elkezdtem a termesztését.

A családomban van múltja a mezőgazdaságnak, viszont nem gyümölcsökkel foglalkoztunk. Az áfonya teljes mértékben újdonság volt számomra

– idézte fel a kezdeteket. – A vállalkozást mindössze 2 esztendeje hoztuk létre, amikor úgy döntöttünk, hogy még több áfonyabokrot ültetünk. Ahogy említettem, amikor ide költöztem, nem igazán ismertem áfonyát, de a párom telkén volt vagy ötven bokor. A következő hónapokban mindenhol, amerre jártunk – külföldön és itthon – vettünk párat. Hamarosan háromszáz bokrunk lett, és ahogy nőtt a számuk, fokozatosan átvettem a gondozásukat. Az első szüret után eldöntöttem, hogy én ezt szeretném csinálni. Az elképzelést tettek követték, és 3 évvel ezelőtt elkészült az első áfonyakertem. Idén már a másodikat hoztuk létre.

Konténerekben termesztik az áfonyát
Konténerekben termesztik az áfonyát
Fotó: Bella Huba

Tehát a bővítés nem állt meg, a kezdeti ötvenhez képest megsokszorozták az áfonyabokrok számát.

– Az első kertben nyolcszáz bokor található, a koruk 2 és 8 év között van. A második kertben ötszáz bokor található, az összes 2 éves. Mindkét kertben öntözőrendszert hoztunk létre, és jégháló védi őket. Mindkettő nagyon fontos, gyakorlatilag elengedhetetlenné váltak a jó terméshez. A bokrok egyébként 4–5 évesen hoznak 3–4 kilogramm termést, tehát ha nem éri semmilyen negatív külső hatás az ültetvényt, egy évben elérheti a hozama a 2–3 ezer kilogrammot. A második kertem idén még nem hozott jelentős termést, a 2 esztendős bokrok csak pár szemet teremnek.

Szabó Mária Nikoletta elmondta, hogy az áfonya egész évben „munkás” gyümölcs, ennek ellenére szinte csak a szürethez vesznek igénybe külső segítséget.

– Nem családi gazdaságként működünk, hanem őstermelő vagyok.

Ennek ellenére természetesen a család minden tagja besegít a munkálatokba. Erre nagy szükség van. A szüretet jelenleg négy alkalmi munkás segítségével végezzük a lányom és én, de jövőre, amikor már a másik kert is terem, tovább kell növelni a létszámot.

Télen semmilyen gondozást nem igényel a kert, tavasztól őszig viszont sokat. Tavasszal a metszéssel kezdjük a munkát, majd kezdődik az öntözés, amivel együtt a bokrok a megfelelő tápanyagokat is megkapják. Június végén kezdődik a szüret, és augusztus közepéig eltart. A nyarunk ezzel telik, nyaralásról szó sincs, igazából szó sem lehet. Ősszel aztán kitisztítjuk a bokrokat és téliesítjük az öntöző berendezést. Ezután a bokrok vegetálnak tavaszig.

Nem szabadföldben termesztjük az áfonyát, hanem konténerben.

Szabó Mária Nikoletta: a első szüret után eldöntöttem, hogy ezzel a gyümölccsel szeretnék foglalkozni
Szabó Mária Nikoletta: a első szüret után eldöntöttem, hogy ezzel a gyümölccsel szeretnék foglalkozni
Fotó: Bella Huba
Azért választottuk ezt a módszert, mert így könnyen tisztán tudjuk tartani, könnyebb szüretelni, és könnyebb ellenőrizni a bokrok vízbevitelét. Az áfonya csak savanyú tőzegben marad életben, és ajánlatos kút- vagy esővízzel öntözni. Úgy gondolom, a jó áfonya attól jó, hogy minél nagyobb és édesebb. Ezt igényli a vevőköröm.

Az áfonyát sokféleképpen fel lehet dolgozni, de nálam inkább csak étkezési célra tudnak vásárolni. Igaz, idén már lekvárnak valót is szüreteltünk. Az áfonyának nagyon sok jó hatása van, sok betegségre vásárolják. A legegészségesebb gyümölcsök egyike.

A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan sajátos utat az utóbbi évszázadban, mint az áfonya. Mint díszcserje is megállja a helyét, mivel szinte minden évszakban magára vonja az ember figyelmét. Tavaszi virágzásakor három-négy héten keresztül gyönyörködhetünk a fehér vagy halvány rózsaszín virágaiban.

Nyáron és kora ősszel sötétkék vagy kékesfekete termés díszíti a bokrokat, télen pedig sárgára, pirosra, skarlátpirosra színeződnek vesszői.

Fő értéke azonban, természetesen, a gyümölcse. Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat tartalmaz. Az áfonyakészítmények közül talán a lekvár a legismertebb, ami a vadhúsok régi, finom, szinte elengedhetetlen ízesítője. Az áfonya frissen vagy hűtve – akár két-három hétig tárolható – elsőrangú asztali gyümölcs, de emellett igen változatosan feldolgozható: szörp, ivólé, lekvár, krémek, cukrozott gyümölcs, bor stb. készíthető belőle. Fagyasztva kiválóan tárolható, felengedve szinte ízletesebb, mint a friss gyümölcs. Szárítással akár 1 évig is eltartható. Jelentős A-vitamin-tartalma miatt a farkasvakság gyógyítására szolgáló gyógyszer alapanyaga. A II. világháborúban az amerikai pilóták áfonyadzsemet kaptak látásuk javítására. Végül, de nem utolsó sorban, számos egészségre ható tulajdonsága mellett igen finom is.

– Bevallom, hogy én magam nem szeretem az áfonyát. Ezen mindenki csodálkozik, amikor elmondom, és megkérdezik, hogy de hát akkor mégis miért csinálom.

A válasz egyszerű: mert gondozni viszont nagyon szeretem. Az áfonya csodálatos növény, gyümölcs. Indítottam egy Facebook-oldalt Niki Áfonyakertje címmel, egyrészt azért, hogy a kertet reklámozzam, másrészt hogy segítsek másoknak a saját áfonyabokraik gondozásában. Igyekszem megosztani személyes tapasztalataimat, mindazt, amit évek alatt tanultam. Mottóm nincs, inkább egy álmom: szeretném, ha a szülőfalumban, Karcsán is lenne egy hasonló kertem. Csakhogy még nem találtam meg azt az embert, aki ugyanígy tudná csinálni. Azt már elértem, hogy egy ottani barátnőm is elkezdett áfonyával foglalkozni.

A minél nagyobb és minél édesebb termést keresik a vásárlók
A minél nagyobb és minél édesebb termést keresik a vásárlók
Fotó: Bella Huba
Egyre többen keresik az áfonyát.

– Úgy tapasztalom, nagyon könnyű értékesíteni. Nem tudok annyit termelni, amennyire kereslet van. A szedés után egyből, már aznap a vevőkhöz jut a tőlem vásárolt áfonya, vagyis mindenki teljesen friss gyümölcsöt kap. Számomra is meglepő – de persze örülök neki –, amikor több száz kilométerről jönnek nyaralni a környékre az emberek, és egyből áfonyát rendelnek.

Tapasztalataim szerint a minél nagyobb és minél édesebb termést szeretik a vásárlók, úgyhogy én főleg ilyen fajtákat termesztek.

Bár minden mennyiség elfogyna áfonyából, Szabó Mária Nikoletta nem tervezi az ültetvény további bővítést.

– Úgy gondolom, ahhoz, hogy szép és édes gyümölcsöt termeljek, azaz hogy a mostani minőségből ne engedjek, több munkát nem bírok el. A jövőről még nem tudom, hogy hogyan alakul. De ha a lányom idővel úgy érezné, hogy folytatja, akkor igen, mégis lehet szó bővítésről – tette hozzá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

A vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Paprikaidény-zárás az Univernél

A szabadföldi paprikatermesztés befejezését követően az Univer Product Zrt. Kecskemét-Hetényegyházai telephelyére hívta azokat a termelőit, akik a pritamin-, kápia-, édes és erős fűszerpaprika-beszállításaikkal a legnagyobb mértékben járultak hozzá az eredményes felvásárlási szezonhoz.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

A Hálaadást ünnepli az Egyesült Államok, ötödével emelkedett az ünnepi menü ára

Az amerikai családok egyik legnagyobb, karácsony előtti ünnepét, a Hálaadást tartják csütörtökön az Egyesült Államokban, a szakértők szerint az ünnepi költségek mintegy ötödével növekedtek az elmúlt évben.

Nőtt tavaly a fokhagymatermés

Tavaly 829 hektárról 5611 tonna fokhagymát takarítottak be Magyarországon, 8 százalékkal többet az előző évinél - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójából, amely szerint az idén az aszály miatt a fokhagyma fejmérete kisebb lett, ugyanakkor jó minőségű a termés.

A Duna az innováció modellje lehet

Reinhard Wolf, az osztrák Raiffeisen Ware vezérigazgatója amellett érvel a Financial Times-nak adott interjújában, hogy új gondolkodásra van szükség. Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásának vezetője szerint a régió legzöldebb és talán legnagyobb, de egyben a legfejletlenebb infrastruktúrája is a Duna.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.