Back to top

Dalok, kalandok

Balkan Fanatik? Tudod, akik azokat a vagány, modern hangzású népdalfeldolgozásokat csinálják, rapbetétekkel. Repülj madár, repülj, Menaságra repülj, vagy Ha te tudnád, amit én, meg Feljött a nap, szépen ragyog. Na ugye, hogy megvan!

Fenti párbeszéd ilyesformán zajlott több ismerősömmel, mikor interjúra készültem a zenekar oszlopos tagjával, Lepés Gáborral, aki a másik alapító-frontemberrel, Georgios Tzortzoglouval lassan két évtizede izzítja a színpadot fergeteges előadásaival.

Lepe – ahogy mindenki szólítja – Százhalombatta szívébe, a zöldellő Szent István térre hívott találkára egy esős májusi napon.

Merthogy gyúrói otthonukból reggelente ide hozza feleségét tanítani az Arany János iskolába. Az is kiderült, beszélgetésünk után maga is dolgozni indul, várja Budán a hangstúdió.

– Tudni rólatok, hogy merészen nyúltok a legszebb magyar népdalokhoz, és sajátos hangszereléssel, tüzes ritmusokkal, különböző stílusokkal elegyítve jóféle elektronikus világzenét kevertek belőle. Muzsikátok a Kárpát-medence népzenei hagyományait hozza el a mába. De mi volt azelőtt, hogy egy itt született görög származású festő-muzsikus találkozott egy hangmester-zenész sráccal?

– Két irányból érkeztünk. Jorgosz festőművész, aki Sebőék táncházmozgalmán nőtt föl, és játszott több formációban. Én stúdiós hangmérnökként dolgoztam, és mellette Ákos billentyűse és társzeneszerzője vagyok ’94 óta. 2000 tájt Jorgosz komputeres, elektronikus zenei tudást keresett egy produkcióhoz, így találkoztunk, és nagyon megleltük a közös hangot.

Később több kacskaringó és zenei próbálkozás után ismét együtt ötleteltünk, kísérleteztünk.

Ötvöztük a magyar népzenét az elektronikus zenével. A kezdeti jó fogadtatás után demó felvételünk eljutott Bécsbe, de jött a pofon a kiadótól, hogy a Balkán név negatív csengésű. Letettünk hát arról, hogy megmutassuk zenénket a „Nyugatnak”. Amikor aztán Geszti Péter szövegeivel a Repülj madár egykori Muzsikás-átdolgozását továbbírtuk, a dal bekerült a rádiókba, és onnantól kezdték a zenekart megismerni. Azóta olyan jellegű dalokat hangszerelünk a népdalokból, amik könnyebben megtalálják az utat a hazai közönséghez.

– A táncházmozgalom a 70-es évek derekán robbant be, és jellemzően az egyetemista diákság lelkesedett érte. Te akkoriban még zsenge gyermek voltál. Népdalokat pedig jobbára vagy a falusi nagyszüleitől tanult az ember, vagy a táncházból ismerhette. Városi fiúként hogy kerültél kapcsolatba a folklórral?

– Úgy esett, hogy édesapámat hivatásos katonaként Miskolcról átvezényelték Kecskemétre, a reptéri laktanyába.

Így én már ott kezdtem a zeneiskolát, ahol eleve sok népdallal találkoznak a gyerekek.

Fotó: Bolla Bernadett
Majd folytatódott a Kodály ének-zenei gimnáziummal. Jó indítás volt a pályára. Egy Kortársak nevű alternatív zenekarral országos tehetségkutatót is nyertünk. Zene mellett autodidakta módon képeztem magam, és csöppentem bele a stúdiótechnikai munkákba.

– Azt hittem elektromérnök vagy, hiszen a rádiós hangmesterek leginkább közülük kerültek ki.

– Van egy rádió-televízió műszerész szak- szakmám, amit azóta sem használtam. Viszont a technikai és a zenei ismereteimet párosítva beletanultam a mesterségbe. Mikor berántottak katonának, szerencsére olyan helyre kerültem, ahol stúdiós lehettem, ott is kaptam képzést. Aztán a TOM-TOM stúdióban 1994-től 2005-ig rengeteg zenésszel dolgozhattam. A Balkan Fanatikkal pedig újra aktív zenészként élek.

– Töretlenül népszerű a banda, ahogy több lemez és számos fellépés mutatja, határokon innen és túl. Bár a járvány nyilván megnyirbálta a turnékat.

– Dolgoztunk közben is. Végig voltak online produkcióink, alkalmazkodtunk a helyzethez.

Nemrég készítettünk a Zsolnay központban egy 3D kamerás akusztikus felvételt.

És ahogy megadták a zöld utat, máris indulunk a héten Sárvárra és Szekszárdra. Még csak távolságtartó, ültetett közönséggel, de azért mégis koncert lesz.

– Ketten vagytok Jorgosszal a bázisemberek, de rengeteg fiatal muzsikustárs vesz körül változatos hangszerekkel és műfajokkal. Őket hogy vonzzátok magatok köré?

– Törekszünk a nyitott produkcióra. Szívem szerint egy hatalmas cigányzenekar módjára képzelném, jöjjenek, zenéljünk, örömködjünk, rójuk az utakat minél többen együtt. Persze ezt nem könnyű logisztikailag és anyagilag megoldani. Úgyhogy maradtunk ketten a mag, és jönnek azok a fiatalok, akik kibírnak minket, és akiket mi is érdemesnek tartunk. Sokan már a saját útjukat járják, akik itt kezdtek. Jó értelmű „átjáróház” vagyunk, igazi dobbantó.

– A fiatalos lendület és Jorgosz délszaki temperamentuma is besegíthet a humornak, ami átszövi a zenéteket. A klipekben ezer apró zenei és képi geg, pajzán utalás villan fel.

– Jellemző ránk a jókedv, a koncertjeink is derűs hangulatúak.

Mulattatunk, de ez nem mulatós zene. Szeretünk összekacsintani a közönséggel, és akkor mindenki vidámabb lesz.

Jorgosz aggódóbb alkat, én szuperpozitív vagyok, így remekül kiegészítjük egymást.

– Az igazán jó dalok egy idő után önálló életre kelnek. A Repülj madár például aláfestő zeneként köszön vissza a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. bemutatkozó filmjében.

– Kedves történet volt, megkerestek minket és kérték a dalt. Mi meg nagy örömmel járultunk hozzá. Tényleg gyönyörű lett a film, és tökéletesen illik hozzá a zene. Fordítva is megesett hasonló: a tavalyi karanténkor belefutottam egy varázslatos ismeretterjesztő filmbe a neten, Kárpátok bércei címmel. Annyira megfogott a látvány, hogy rögtön összekapcsoltam a Fölmegyek a hegyre, lenézek a völgybe dalunkkal. Engedélyt kértem, hogy használhassunk a filmből részleteket. Így született meg korábbi zenénk remixéből a Furcsa lebegés klipünk, ami lélegzetelállító drónfelvételekkel mutatja be a Kárpátok csodáit.

Sokszor talán meg se látjuk, milyen szépségek vesznek körül.

Nem mondom, hogy úgy kellene élnünk, mint a hegyekben a pásztoroknak, de hogy odafigyeljünk a környezetünkre, megbecsüljük, az rendkívül fontos a jövőnk szempontjából is.

– Gyúrói otthonod is természetközeli. Gondolom, nem véletlen a lakóhelyed megválasztása.

– Benn laktunk Pesten, a forgalmas Hungária körúton, és minden bajunk volt. Por, zaj, rossz levegő. Csendesebb helyet kerestünk a periférián. A feleségem településfejlesztő geográfus, így szakmai alapokon, előrelátón tud gondolkodni. Végül Gyúrón találtunk egy klassz házat. A környezet is kellemes. Nyugodt, kis lélekszámú település, a közelünkben egy kis halastó, egyelőre átmenő forgalom sincs. Anyósom Hajóson él, az is szempont volt, hogy könnyen el tudjunk hozzá jutni. Pest pedig éppoly jól elérhető, mint a Velencei-tó, vagy a Balaton.

– Éltek az adottságokkal, jártok kirándulni?

– Igen. A Kartográfia-kupa éves menetrendjéből szoktunk szemezgetni. Országszerte portyázunk, Reguly Antal-túra, és egyebek.

Jó kaland a közös természetjárás. Már kis kupákat is szereztünk, emlékplakettel, ami akkor jár, ha bizonyos útvonalat meg kilométert bebarangol az ember.

Aranyos dolog ez, mert van átadó ünnepség is, ahol újra látjuk az ismerős arcokat, túra barátokat.

Sándor Mária

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg az Európai Bizottság a 2030-as klímapolitikai célok költségeit

Az Európai Bizottság klímacsomagja jelentős hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre és az erdőgazdálkodókra is az előttünk álló évtizedben. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és a gazdák számára egyaránt – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket az új Uniós Erdőstratégia kialakításakor

A fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodásban foglalt klímavédelmi célkitűzések eléréséhez, azonban ezt nemzeti hatáskörben elfogadott szabályokkal lehet a leghatékonyabban ösztönözni – közölte Nagy István agrárminiszter. Az erdőgazdálkodás döntően nemzeti kompetencia, ezért Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a nemzeti erdészeti politikákat.

Két év után szabadítottak meg egy szarvast egy gumiabroncstól a nyakán

Több mint két éve kóborolt egy hím szarvas a nyakán egy gumiabronccsal Coloradóban, míg meg nem szabadították tőle - közölték vadvédelmi szakemberek.

Digitalizáció az erdőgazdaságban

A Mecsekerdő Zrt. digitális készletnyilvántartás bevezetésével korszerűsíti gazdálkodását: az új, mobiltelefonos alkalmazással mellőzhetők a papír alapú nyomtatványok, ami nem csak a vállalat környezettudatosságát erősíti, hanem az értékesíthető készletekről, fatermékekről naprakész adatok állnak rendelkezésre.

Indul a gombaszezon – az óvatosság különösen fontos

Az erdészek arra intenek, hogy minden esetben vizsgáltassuk be szakértővel a gombát, mielőtt az az asztalra kerülne.

Egy nap a Nagyerdőn

Debrecen erdőbirtokán 1939. október 10-én az Ohatitól a Gúti erdőig, összesen 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő északkeleti sarkának egy harminchektáros, és alább még öt kisebb darabját. Erre is emlékeztek a Nagyerdő Napja elnevezésű rendezvényen, amit a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete szervezett, a Nagyerdő Hetéhez kapcsolódva.

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.