Back to top

Kevesebb lesz a sertés az emelkedő számú kocavágások nyomán

Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor.

A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a magyarországi vágóhidakon 2 millió 393 ezer sertést vágtak le 2021 első fél évében, 133 ezerrel, 5,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első felében mért 33,6 ezerről 39 százalékkal, 46,8 ezer darabra emelkedett az idei első fél évben. 

Az első féléves magyarországi sertésvágási adatok illeszkednek az uniós trendhez, hiszen – bár még csak az első öt hónapról vannak adataink – az Európai Unió legtöbb országában növekedett a vágásszám, a becslések szerint átlagosan mintegy 4 százalékkal – mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Ebben szerinte nyilván szerepe van a bázishatásnak, hiszen tavaly a második negyedév a Covid–19 első hulláma miatti nagy lezárások időszaka volt, míg idén ugyanezen időszak végét sok helyen inkább a lassú nyitás jellemezte.

A növekedésben valószínűleg szerepük van az idő előtti vágásoknak is.

Havi bontásban a magyar adatok is azt mutatják, hogy március és június között az idei vágásszám minden hónapban meghaladta a tavalyit. Ám a növekedés áprilistól szignifikánsan alacsonyabb átlagos vágási tömeggel járt együtt – hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor, mint egy évvel korábban. Ennek az az oka, hogy

a tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat, mert a magas takarmányárak mellett minden ráhizlalt élősúlykilogramm csak növeli a veszteségeiket – magyarázta az elnök.  

A kocalétszám-csökkenésre külön is felhívta a figyelmet: a statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány csökkenése, ami kihathat a vágásszámra is.

A szarvasmarhavágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka volt tehén, 20 százaléka bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikáké a darabszám alapján 0,5, az üszőké pedig 9,7 százalékkal emelkedett 2021 első fél évében, ami trendfordulót jelezhet az évek óta tartó állománynövekedésben. Sőt, tavaly december és idén június között már 2,5 ezer darabos létszámcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal, de a 931,6 ezer szarvasmarha egyéves időtávban még így is 3,2 ezres növekedést mutat.

A juhvágások száma nagyot nőtt: a vágóhídra került 25,3 ezer állat 47 százalékos emelkedést jelez az előző év azonos időszakához képest.

Baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A baromfiállomány túlnyomó része (79 százaléka) csirke volt, ebből 90,4 milliót vágtak, 3,4 százalékkal többet, mint 2020. január–júniusban.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Wagyu marhahús egyenesen a laboratóriumból

A híres japán Wagyu marhahúsból egy kilónyi adag egyes exkluzív éttermekben akár 200 dollárnál is többe kerülhet, ám ez a különlegesség sokkal megfizethetőbbé válhat a laboratóriumban előállított másolatként.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Augusztusban már negyedik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, a júliusi 21,3 százalékról 24,1 százalékra emelkedett a drágulás mértéke.

Szürkemarha, magyartarka, piros tarka, vasderes

Ahogy az állatokkal bánik az ember, azt kapja vissza ̶ kezdte a húsmarha fajtabemutatót Kaltenecker Endre a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára a hódmezővásárhelyi 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. Majd folytatta: a jövő kihívása a klímaváltozás, ebben már benne vagyunk, a szürkemarha ezt is kibírja megfelelő takarmányozással.

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Négy „szivaros” autó tele tejjel

Ökrösfogat kezdte a szarvasmarha tenyészállat felvezetés mentét, őket követték a szürkemarhák, a holstein-frízek, a magyartarkák, a jerseyk, a braunvieh-k, a limousin és blonde d’ aquitaine-ek … a szarvasmarha tenyészállat felvezetésen Hódmezővásárhelyen. A pazar díjnyertes állatok felszalagozva vonultak rozettadíszes fejükkel.