Back to top

Kevesebb lesz a sertés az emelkedő számú kocavágások nyomán

Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor.

A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a magyarországi vágóhidakon 2 millió 393 ezer sertést vágtak le 2021 első fél évében, 133 ezerrel, 5,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első felében mért 33,6 ezerről 39 százalékkal, 46,8 ezer darabra emelkedett az idei első fél évben. 

Az első féléves magyarországi sertésvágási adatok illeszkednek az uniós trendhez, hiszen – bár még csak az első öt hónapról vannak adataink – az Európai Unió legtöbb országában növekedett a vágásszám, a becslések szerint átlagosan mintegy 4 százalékkal – mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Ebben szerinte nyilván szerepe van a bázishatásnak, hiszen tavaly a második negyedév a Covid–19 első hulláma miatti nagy lezárások időszaka volt, míg idén ugyanezen időszak végét sok helyen inkább a lassú nyitás jellemezte.

A növekedésben valószínűleg szerepük van az idő előtti vágásoknak is.

Havi bontásban a magyar adatok is azt mutatják, hogy március és június között az idei vágásszám minden hónapban meghaladta a tavalyit. Ám a növekedés áprilistól szignifikánsan alacsonyabb átlagos vágási tömeggel járt együtt – hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor, mint egy évvel korábban. Ennek az az oka, hogy

a tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat, mert a magas takarmányárak mellett minden ráhizlalt élősúlykilogramm csak növeli a veszteségeiket – magyarázta az elnök.  

A kocalétszám-csökkenésre külön is felhívta a figyelmet: a statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány csökkenése, ami kihathat a vágásszámra is.

A szarvasmarhavágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka volt tehén, 20 százaléka bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikáké a darabszám alapján 0,5, az üszőké pedig 9,7 százalékkal emelkedett 2021 első fél évében, ami trendfordulót jelezhet az évek óta tartó állománynövekedésben. Sőt, tavaly december és idén június között már 2,5 ezer darabos létszámcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal, de a 931,6 ezer szarvasmarha egyéves időtávban még így is 3,2 ezres növekedést mutat.

A juhvágások száma nagyot nőtt: a vágóhídra került 25,3 ezer állat 47 százalékos emelkedést jelez az előző év azonos időszakához képest.

Baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A baromfiállomány túlnyomó része (79 százaléka) csirke volt, ebből 90,4 milliót vágtak, 3,4 százalékkal többet, mint 2020. január–júniusban.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.