Back to top

Kevesebb lesz a sertés az emelkedő számú kocavágások nyomán

Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor.

A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a magyarországi vágóhidakon 2 millió 393 ezer sertést vágtak le 2021 első fél évében, 133 ezerrel, 5,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első felében mért 33,6 ezerről 39 százalékkal, 46,8 ezer darabra emelkedett az idei első fél évben. 

Az első féléves magyarországi sertésvágási adatok illeszkednek az uniós trendhez, hiszen – bár még csak az első öt hónapról vannak adataink – az Európai Unió legtöbb országában növekedett a vágásszám, a becslések szerint átlagosan mintegy 4 százalékkal – mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Ebben szerinte nyilván szerepe van a bázishatásnak, hiszen tavaly a második negyedév a Covid–19 első hulláma miatti nagy lezárások időszaka volt, míg idén ugyanezen időszak végét sok helyen inkább a lassú nyitás jellemezte.

A növekedésben valószínűleg szerepük van az idő előtti vágásoknak is.

Havi bontásban a magyar adatok is azt mutatják, hogy március és június között az idei vágásszám minden hónapban meghaladta a tavalyit. Ám a növekedés áprilistól szignifikánsan alacsonyabb átlagos vágási tömeggel járt együtt – hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor, mint egy évvel korábban. Ennek az az oka, hogy

a tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat, mert a magas takarmányárak mellett minden ráhizlalt élősúlykilogramm csak növeli a veszteségeiket – magyarázta az elnök.  

A kocalétszám-csökkenésre külön is felhívta a figyelmet: a statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány csökkenése, ami kihathat a vágásszámra is.

A szarvasmarhavágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka volt tehén, 20 százaléka bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikáké a darabszám alapján 0,5, az üszőké pedig 9,7 százalékkal emelkedett 2021 első fél évében, ami trendfordulót jelezhet az évek óta tartó állománynövekedésben. Sőt, tavaly december és idén június között már 2,5 ezer darabos létszámcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal, de a 931,6 ezer szarvasmarha egyéves időtávban még így is 3,2 ezres növekedést mutat.

A juhvágások száma nagyot nőtt: a vágóhídra került 25,3 ezer állat 47 százalékos emelkedést jelez az előző év azonos időszakához képest.

Baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A baromfiállomány túlnyomó része (79 százaléka) csirke volt, ebből 90,4 milliót vágtak, 3,4 százalékkal többet, mint 2020. január–júniusban.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Ünnepeljünk malaccal!”

Az ünnepek közeledtével immár 8. alkalommal indult útnak a minőségi sertéshúsfogyasztást népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége jóvoltából. Idén az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel hirdették meg a kampányt december 7-én, amelynek elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Génszerkesztéssel javítanának az állatjóléten

Talán első hallásra paradoxonnak tűnik, azonban génszerkesztéssel el lehetne érni, hogy csak bizonyos nemű utódok szülessenek a haszonállatoknál. Ily módon ki lehetne küszöbölni például a tejelő teheneknél született bikaborjak, illetve tojótyúk állományban kelt kakasok elpusztítását, hiszen meg sem születétnek.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

Fokhagymát a baromfiólba

A madártetűatka (Dermanyssus gallinae) az egyik legnagyobb problémája a baromfitartóknak és -tenyésztőknek az egész világon. Egy kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy a baromfitáphoz adagolt fokhagyma hatásos lehet ellene.

Tüntetnek az élőállat-szállítás ellen

Eddy Wax, brit újságíró, a politico.eu mezőgazdasági és élelmiszeripari szabályozással foglalkozó újságírója tette közzé, hogy parlamenti képviselők és aktivisták az élő állatok szállítása ellen kampányolnak Brüsszelben, közvetlenül a húspiac mellett.