0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ahol megáll az idő – a kaptárlevegős ház

Május 15-én délelőtt, az elmúlt évek és az enyhe február-március alapján joggal az akácvirágzásra időzítve, Kiskunhalas mellett, a Duna-Tisza-közi homokhátság akácerdei, szőlői között húzódó tanyák egyikén, sok érdeklődő gyűlt össze. Akácvirágzást nem láttak, de egy új, gyönyörű apiterápiás házat igen.

A vendéglátó Fehér Péter méhész volt, akit az első tányér bivalypörkölt után, a második tányér megkezdése előtt kérdeztem az esemény apropójáról.

Honnan jött az ötlete, hogy apiterápiás házat építsen?

– Erre a kérdésre nem lehet egyetlen mondatban válaszolni, mert amikor kezembe került Báró Ambróczy Béla könyve, nagyon rácsodálkoztam, milyen csodálatos pavilonokat építettek méhész eleink. Abban az időben még megélt a méhész, ha nem vándorolt, hiszen nem is állt rendelkezésére a mai korban használt vándorlási eszközpark.

Az 1800-as évek végén épített pavilonok nemcsak a méheknek épültek, hanem a méhész pihenőhelye is volt, tehát már akkor tudták, mi a jó.

Ez csak a múltra való rácsodálkozás. Visszatérve az eredeti kérdésre, az ötletadó hétéves Farkas nevezetű gyermekem volt, aki egy napon azzal a kéréssel fordult hozzám, apa építs nekem egy kis házat, de olyat, mely alatt elfér a traktorom. A gyermek kérésére egy kutyaházat méhészapa nem építhet, tehát ez lett belőle.

Ön szerint, mi a helyes elnevezése az ilyen célú épületnek? Apiterápiás ház? Kaptárlevegős ház?

– A választ nagyon meg kell gondolni, mert ha az a válaszom, hogy apiterápiás ház, akkor komoly követelményeknek kell megfelelni, mint pl. orvosi javaslat, protokoll, természetgyógyász kapcsolat, stb. Abban az esetben, ha kaptárlevegős házat mondok, talán más elbírálás alá esik. Maradjunk az utóbbinál.

Kérem, mutassa be az épületet! Mekkora, hány méh­család biztosítja a kaptárlevegőt?

– Az általam készített kaptárlevegős ház, megítélésem szerint viszonylag kicsi, de minden van benne, ami szükséges. Belső mérete 2,40×2,40 méter, ebben a térben található a mosdó és WC, valamint egy nagyobb és egy kisebb ülőalkalmasság, a nagyobb fekvőhelynek is használható. Az építmény előtt fedett terasz található, itt helyeztük el, ismereteim szerint az egyetlen hazánkban fellelhető, a múlt század elejéről származó Szent Ambrus kaptárszobrot (1. kép).

Bejárati ajtaja üveg, de az ötletadó kérését figyelmen kívül hagyva, az épületre ablakot nem tettem, melyet már most látom, hogy a legrövidebb időn belül pótolnom kell.

Ezért, északi oldalára, négy csúcsával befelé néző háromszögletű, nem nyitható ablak kerül, mint egy virágszirom, keleti oldalára viszont kifelé nyitható, hatszögletű ablak lesz. Ebben a házban hét méhcsalád biztosítja a kaptárlevegőt, a kaptárak rakodó rendszerűek. A ház homlokfala lenyitható (2. kép), a lenyitott részre a kaptárak kihúzhatók, kezelésre, vagy cserére. A kaptárak felett a padló ki van fúrva, felülről üvegszálas rostaszövettel fedettek, hogy a méhek véletlenül se tudjanak a kezelőtérbe jutni. A kaptárakon szintén üvegszálas rostaszövet van.

Milyen fából készült az épület?

– Hazai alapanyagot használtunk részben, azért csak részben, mert a környékünkön található fenyő oly hitvány, hogy semmire sem használható. Ezért kényszerűségből importfenyőt, akácot, valamint szürke nyarat és fekete nyarat használtunk fel, utóbbi hármat helyből.

Kiknek javasolja az épület használatát?

– Erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, akinek orvosa, természetgyógyásza javasolja a használatát, ezzel nem akarom a kérdést kikerülni, de én csak méhész vagyok és nem kuruzsló. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tudás nélkül építettem terápiás házamat, hisz a méhész saját tapasztalásából is meríthet.

Méhésztársaim bizonyára tudják, milyen kellemetlen egy nyári „betaknyosodás”, ekkor a kaptárbontás biztosítja a könnyű légzést.

De említhetem, ha kimerülten kijutunk méheinkhez, a külvilág megszűnik létezni, ezért is ajánlhatom a szellemileg agyonhajszoltnak a kaptárból áramló monoton zümmögés nyugtató hatását.

Van-e, létezik-e használati utasítás, gyógyítási protokoll? Milyen tanáccsal látja el a vendégeit?

– Igen, megfelelő protokoll van, amit illik betartani, különösen az allergiára vonatkozóan, esetleges allergiás tünet esetében azonnal el kell hagyni az épületet. Ide tartozik, hogy felelősségi nyilatkozatot kell kéni a szolgáltatást igénybe vevőtől. Lehet, sokan furcsának fogják találni, de elektronikai kütyüket a házba vinni nem szabad, azokat a gondokkal egyetemben, jó messzire kint kell hagyni.

Mit javasol azoknak a méhészeknek, akik építeni szeretnének hasonlót, mire legyenek figyelemmel?

– Lehetséges, hogy sokan a fejüket csóválják a válaszomon, de csak annyi életteret vegyünk el környezetünktől, amennyi feltétlen szükséges, hisz méheink a természetes élőhely gyermekei, ne fosszuk meg őket élőhelyüktől, ne csináljunk körülöttük kultúrsivatagot.

Titokként kezeli, vagy megtudhatjuk, hogy mekkora a költségvetése egy ilyen épületnek?

– Nem titok mennyibe került, hisz törvényes jövedelemből készült, saját kivitelezésben egy barátom segítségével, ezért munkadíjat, saját anyagot nem számoltam. Tudom, ez hiba, de talán kihívás volt, mert kettő ácstól szabadultunk meg rövid idő alatt, kik ugyan elvállalták a munkát, de rövid idő után kiderült, nem megy nekik, ezért nem egészen olyan lett, mint amit eredetileg elképzeltem.

A számlával igazolt költsége meghaladta az egymilliót.

A kaptárlevegős ház szomszédságában található a Szent Ambrus méhészeti magángyűjtemény. Mit lehet erről tudni?

– Eredetileg egyszerűen csak magángyűjteménynek indult 1993-ban, Szent Ambrus nevet egy évvel később kapta Nikovitz Tóni javaslatára. Célja az volt és ma is az, hogy a használatból kikopott eszközöket megőrizzük az utókor számára (3. kép). Akkor tudomásom szerint ez volt az első ilyen jellegű gyűjtemény, legnagyobb örömöm, hogy ma már egyre többen alapítanak hasonlókat.

Forrás: Méhészet