Ezen felül a lovak, méhek, csincsillák, fácánok, nyulak, struccok, szamarak és fürjek tartásával foglalkozó egyéb állattartók 52 kérelem alapján összesen 5,65 milliárd forintból korszerűsíthetik telepeiket. A támogatások segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósul meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény létesül vagy újul meg.
Az igényelhető támogatás maximum összege a baromfi- és a sertéstartó telepek esetében 100, a szarvasmarhatartó telepeknél 50 millió forint, a juh- és kecsketartó gazdaságok, valamint a többi mezőgazdasági haszonállatfaj esetében 20 millió forint.
Újra lehet pályázni
A nagy érdeklődés miatt újranyitotta a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című pályázati kiírást az Agrárminisztérium, így ismét lehetőség nyílt a nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A vissza nem térítendő támogatást a már megismert feltételrendszerben lehet elérni. Intenzitása főszabályként 50 százalékos, minimális összege célterületenként 5 és 100 millió forint között változik, maximum összege 2 milliárd forint.
Többletforrás az állattartóknak
A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel, az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára.
Nagy István agrárminiszter szerint a takarmányárak jelentős drágulása, az állatbetegségek miatti korlátozások és a koronavírusjárvány együttes piaci hatása indokolja a költségvetésbe eredetileg tervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését. A többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatás 2,1 és a sertés hízó állatjóléti támogatás 1,2 milliárd forinttal történő megemelését. 640 millió forinttal egészítették ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás és 400 millió forinttal a tenyésztésszervezési támogatás keretösszegét.
Új piac a nyúlhúsnak
Megkezdődhet a nyúlhús és -hústermékek exportja Kanadába. A 2017-es audit után indult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. A termékpálya bevezetése új lendületet adhat a kanadai export egészének, amely az állategészségügy elismerésén túl nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű lehet. Az exportra történő engedélyezés üzemi szinten zajlik, az érdeklődő cégek a területileg illetékes járási hivatalban tájékozódhatnak.
Élelmiszeripar
Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére. A 200 milliárd forintos alapból élelmiszeripari és borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. A vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió, maximális összege 5 milliárd forint.
A legkisebb, kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati támogatásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.
Terménytárolás
Mezőgazdasági termelők pályázhatnak terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól. Az 50 milliárd forintos alapot a Vidékfejlesztési Program keretében hozták létre. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50 százalékát lehet támogatásként megkapni, amely a közép-magyarországi régióban 40 százalék, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.
Bortermelés
A koronavírus-járvány hazai szőlő-bor ágazatra gyakorolt negatív hatásainak rövid és középtávú kezelése érdekében a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról, valamint az állami bormarketingprogram forrásainak jelentős emeléséről is döntött a kormány.
Nagy István hangsúlyozta: a covid-járvány nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat. Összességében a borkészletek elmaradnak mind a tavalyi szinttől, mind pedig a sokéves átlagtól, azonban egyes bortermelőknél így is nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok. A segítség részeként a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott támogatást 2020 után idén is igényelhetik az érintett pincészetek. Ehhez 1,5 milliárd Ft támogatási keretet biztosítunk – húzta alá a miniszter. Az erről szóló miniszteri rendelet szeptember elején jelenik meg, a támogatást pedig októberben kell kérelmezni.
Ezen túlmenően az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében EU-s forrásból lepárlási támogatást biztosít azon termelők részére, akik a járványügyi intézkedések miatt nehezebben tudták értékesíteni boraikat.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy
Kulcsfontosságú, hogy az általános, állami bormarketingprogram részére megfelelő nagyságú, dedikált források álljanak rendelkezésre. A program célja a magyarországi borfogyasztás mennyiségének stabilizálása, az exportált palackos borok árának emelése és értékének növekedése. A 2021-2025 között éves szinten mintegy 800 millió forintos költségvetésből megvalósuló állami bormarketingprogram a magyar bor legfőbb célpiacait célozza meg: Magyarországot, Közép-Európát (Németország és a V4-ek), Észak-Európát (Finnország, Norvégia és Svédország), valamint angolszász országokat (Egyesült Államok, Egyesült Királyság és Kanada).
Őszre várható
Őszre tervezi az Agrárminisztérium a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését támogató felhívás közzétételét hároméves kötelezettségvállalási időszakkal és megemelt támogatási egységköltségekkel.
Jövő januártól már elkezdődhetnek a hároméves programok.