Back to top

Kisajátítással a nitrátkrízis ellen?

Holland szakértők kiszámolták, hogy a nitrátérzékeny területeken fekvő mezőgazdasági területek kisajátítása a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás a jelenlegi nitrátkrízisre. A lépésnek jogi akadálya nincs ugyan, de a társadalmi ellenállás garantált. A gazdák más megoldással álltak elő.

Holland sajtóinformációkra hivatkozva az agrarheute.com agrárhírportál arról számolt be, hogy szakértők egy csoportja szerint a kritikus területeken fekvő mezőgazdasági területek kisajátítása a megoldás, és

így már bőven a tervezett 2030-as határidő előtt, akár 2025-ig megoldódhat a talajok nitráttal való túlterheltségének problémája.

A krízis 2019-ben kezdődött, amikor a holland kormány tanácsadó testülete megállapította, hogy korántsem elegendőek az addig megtett intézkedések a talajok nitrátterhelésének csökkentéséhez. Azóta meg is született az új nitráttörvény, amely előírja, hogy 2030-ra a nitrátérzékeny terültek felének újra épnek kell lennie, öt évre rá pedig el kell érni, hogy a nitrátterhelés a 2019-ben mért éves mennyiség negyedére csökkenjen.

Fotó: Pixabay

A NRC Handelsblad napilapban publikált kalkuláció szerint az érintett területeken fekvő mezőgazdasági területek kisajátításával ez már 2025-re elérhető lenne, és a szakértők véleménye szerint mintegy 2-3 milliárd eurójába kerülne az államnak a kisajátítási program.

Ugyanebben a cikkben fejtette ki véleményét a holland gazdaszövetség, az LTO elnöke, Sjaak van der Tak is. Szerinte

a kisajátításnak nagyon rossz az üzenete, ráadásul évtizedekig is elhúzódhat, és a tervezett 2-3 milliárd helyett könnyen felmehet a költsége kétszámjegyű összegre is. A gazdák biztos, hogy nem hagynák annyiban, borítékolható az ellenállás, mondta.

Emlékeztetett, hogy az LTO – más gazdákkal, illetve környezetvédelmi szervezetekkel közösen – májusban már bemutatott egy tervet, melynek két fontos eleme, hogy támogatni kell a technológiafejlesztést a gazdaságokban, hogy kevésbé terhelje a környezetet a működésük, illetve fel kell ajánlani a gazdáknak, hogy elköltözhetnek, illetve eladhatják a kérdéses területeiket. Fő az önkéntesség, hangsúlyozta Sjaak van der Tak.

MMG Direkt

Szeptember 9. és 11. között újra felbőgnek a gépek a 34. Bábolnai Gazdanapokon a 80. OMÉK társrendezvényén. A programok közül idén sem maradhat ki a gyakorlati gépbemutató, a talajszelvény, a traktor tesztvezetés, a drónbemutató és a Szaktanácsadási Pont. Az immár hagyományos kukorica-fajtabemutató a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg. Újdonságként a cirok-fajtabemutatóra is kilátogathatnak az érdeklődők. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok látványos lovasbemutatókkal készül. Haál Gáborral, a Ménesbirtok igazgatójával Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó újságírója beszélgetett az idei kiállítás részleteiről, látványosnak és hasznosnak ígérkező programjairól.

MMG - Direkt | Gépek, lovak, kukoricák, cirkok: Bábolnai Gazdanapok 2021 | Haál Gábor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izlandilovas sikerek

Új lófajtát és sportot honosítottak meg a tatai izlandilovasok, akik történelmi sikerük után sem állnak meg. Augusztus 4–7. között a Hannover melletti Nöpkében rendezték meg az izlandilovas Közép-Európa-bajnokságot, amelyen Magyarország először képviseltette magát, és amelyről két éremmel, egy ezüsttel és egy bronzzal tért haza versenyzőnk.

Kovács Henri Ígéretes fiatal lovai

A megszokottnál majd egy hónappal hamarabb, közvetlenül a Szil­vásvá­radon megrendezett országos bajnokság utáni hétvégén, szeptember első felében tartották a XXXIX. Tenyészversenyt a budapesti Nemzeti Lovardában.

Testvérek közt

A nyár utolsó előtti hétvégéjén Kisbér-Ászár adott otthont az FEI gyermek, junior, U25-ös hajtók Európa-bajnokságának, mely fantasztikus eredménnyel zárult, két egyéni aranyat és csapatbronzérmet hozott hazánknak.

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.