0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Közelharcban a klímaváltozással

Csemegekukoricában még mindig nagyhatalomnak számítunk az európai termelők között, csak a franciák veszik fel a versenyt velünk. A többi országban szó szerint nagyságrendekkel kevesebbet állítanak elő belőle. Egészen pontos és hiteles hazai adatot nem lehet szerezni, ennek ellenére a szakma egyetért abban, hogy jelenleg 32–33 ezer hektáron termelünk csemegekukoricát.

Ez a növény fontos számunkra, mert fontos ipari zöldségféle – de nem lehetünk 100 százalékig biztosak benne, hogy az ágazat más szereplői számára is ilyen nagy volna a jelentősége. Szóban el-elhangzik, hogy a vetőmag-előállítók számára mennyire fontos a jó minőségű csemegekukorica, de a termelők ennek az ellenkezőjét tudják bizonyítani – tételesen. Manapság nincs egyetlen olyan hibrid, amely az összes többit egyaránt felülmúlná megbízhatóságban, minőségben és hozamban. Augusztus 11-én tartotta idei fajta- és technológiai bemutatóját a Syngenta a hajdúszoboszlói Irrifarm Kft. területén.

Az utóbbi években valóságos szakmai zarándokhellyé vált ez a bemutató.

A hazai gazdák közül 100–120-an is megjelentek rajta, azonkívül a környező országokból is jöttek termelők és feldolgozók, például Lengyelországból, Szerbiából, Ukrajnából. Még olyan is előfordult, hogy izraeli előállítókkal és feldolgozókkal futottunk össze a bemutatón. Idén szerényebb volt az érdeklődés, viszont a tájékoztató előadások rövidebbek, frappánsabbak voltak, a gyakorlatban jól hasznosíthatónak bizonyultak.

Először is a házigazdáról. Az Irrifarm Kft., illetve a jogelődje közel három évtizede állít be szakmailag hiteles fajtasort bemutató céllal. Ez többletfeladatot és többletnehézségeket jelent a vállalkozásnak, amit igazából nem nagyon lehet megfizetni.

Varga Gyula ügyvezető röviden ismertette az idei termesztéstechnológiát. A csemegekukoricát zöldborsó elővetemény után vetették. Ősszel mélyszántást végeztek és tápanyagot juttattak ki, amit tavasszal megismételtek.

A talajfertőtlenítés nem nélkülözhető, ők hektáronként 15 kilogramm Force 1,5 G-t juttattak ki. A bemutató idejéig nem is jelentkeztek kártevők.

Május 6-án vetették el a csemegekukorica hibrideket, hektáronként egységesen 65 ezer vetőmagot használva. Megtörtént a szakszerű gyomirtás, később a kártevők elleni védekezés is, azonkívül háromszor 20 milliméter öntözővizet juttattak ki az idényben.

Az ágazat helyzetét röviden elemezve Varga Gyula rámutatott, hogy a csemegekukoricának fokozatosan csökken a versenyképessége. Ők hibridkukoricavetőmag-előállítással is foglalkoznak, amit a tőzsdei ár alapján elszámolva értékesítenek. Tavaly tonnánként 50 ezer forint volt a szemes kukorica tőzsdei ára. Most 70 ezer forint, és emiatt hátrább sorolódott a csemegekukorica versenyképessége, még annak dacára is, hogy az elmúlt 3 évben rendre 10 százalékkal emelték a feldolgozók a felvásárlási árat.

A szakmai bemutatót utoljára prezentálta Perczel János – bejelentette, hogy jövő tavasszal nyugdíjba vonul –, ezúttal Óváry Ádám termékfejlesztővel közösen. Mint elmondták,

a mostani év nemhogy általánosságban nem egyszerű a csemegekukorica számára, hanem kimondottan nehéz.

Az induláskor a hideg, később extrém hőség tette próbára a növényeket. Ahol nem tudnak öntözni, ott rendkívül nagy kárt okozott a júniusi meleg. A vírusnyomás ugyan nincs akkora, mint tavaly, de létezik, még ha kisebb mértékű is. Az üszkösödés viszont annál erősebb – igaz, ehhez hozzátartozik, hogy hibridenként eltérő mértékben, 0,5–5 százalék között terjed.

A bemutatott fajtajelöltek közül három normál édes, viszont jó az MDMV-ellenállóságuk és nagy a termőképességük: alsó hangon képesek hektáronként 20 tonnára. Általánosságban vagy koraiak, vagy középkoraiak, igen jó a stressztoleranciájuk. A GH 7818-as jelöltnek ráadásul jó az étkezési minősége, közvetlen fogyasztásra és hűtőházi felhasználásra kiválóan alkalmas. A GSS 6924-es a korábbi, nagy sikerű GSS 8529-es vírusrezisztens változata. Megtartotta elődje kiváló termőképességét, a feldolgozásban pedig igen jó a kihozatali aránya.

Idén nem volt zökkenőmentes a csemegekukorica vetőmagellátása – hogy ne fogalmazzunk keményebben. A vetőmagot az USA-ban állítják elő, ahol nagy hőség volt tavaly. Ennek következtében különböző nehézségek léptek fel, de ebben a helyzetben jó szolgálatot tett a már jól bevált Tyson. Azzal helyettesíteni tudták a GSS 6924-es hibridet, és a termelők se nagyon ellenkeztek miatta. Azonkívül a vetőmagvállalat új jelöltekkel jelentkezett idén, amelyeknek általában jobb a vírusrezisztenciája.

Idén a megszokotthoz képest mintegy 2 héttel később kezdték a csemegekukorica vetését.

A lemaradást a nagy júniusi hőségben némileg kompenzálta a növény, viszont hiába vetették okszerűen, szakaszosan, a nagy meleg hatására szinte egyszerre robbantak be a hibridek. Emiatt fennakadások jelentkeznek az átvételnél.

A korai hibridek ezúttal a megszokottnál is gyengébben szerepeltek. Nagyobb lehet a bizodalmunk a kései hibridek iránt, főleg ha öntözték is őket. Fontos és ide tartozó megjegyzés, hogy az igazán professzionálisan termelő gazdák szerint a látvány és a mérleg szerinti eredmény erősen eltér egymástól az idén. Az 1 hektárról betakarított csemegekukorica tömege idén csupán a 60–65 százalékát teszi ki a korábbi évekének. További adalék ehhez, amit a térség fő integrátorának a vezetőjétől, Kis Józseftől tudunk: ők már augusztus 11-re betakarították az idei csemegekukorica-vetésterületük 20 százalékát, amiről a leszerződött mennyiségnek alig 10–12 százaléka gyűlt össze.

Szóval, a szezon végére, amikor már nem a sacci­metria, hanem a mérleg nyelve beszél, lehetnek még meglepetések.

A Syngenta tanácskozásán hivatalosan is bejelentették, hogy a vállalat néhány héttel korábban megvásárolta a Valagro céget, amelyet Magyarországon a Malagrow képvisel. Azt mondták, túl nagy változásra nem kell számítani, a két cég ezután közös bemutatókat tart és elmélyíti a szakmai együttműködést.

Papp Zoltán, a Syngenta növényvédőszer-termékfejlesztője kiváló szelektivitású technológiai újdonságokról számolt be. A talajfertőtlenítő szerek közül a Force Evóra hívta fel a figyelmet, aminek szemcséi egységes arányban tartalmazzák a hatóanyagot és tápanyagokat is. Ez nemcsak egy talajfertőtlenítő szer, hanem 10 százalék nitrogént, 41 százalék foszfort és 1 százalék cinket is tartalmaz. Foszfortartalmának köszönhetően hidegben nem vörösödnek a kukorica növények, azaz nem alakul ki relatív foszforhiányuk.

A roppant kártékony drótféreg ellen a Force Evóból 16–20 kilogrammot javallanak kijuttatni hektáronként, ami ráadásul a kukoricabogár kártétele ellen is jó.

Mindez kiderül abból is, hogy aki tavaly kukoricabogár ellen védekezett vele, annál olyan hatásosnak bizonyult, hogy most nem dőlt meg a növényállománya.

Általános szabály, hogy kukoricában hektáronként 5 ezer tő hiánya 1 tonna termés kiesésével jár. Vagyis ez eldönti, hogy a kártevők elleni védekezésről nem érdemes vitatkozni, egyszerűen kötelező megtenni.

Takács György, a Malagrow technológiafejlesztője a vállalat Yield ON biológiai stimulátorának előnyeit ismertette. Eszerint a termésdifferenciálódás a csemegekukorica esetében is 4–6 leveles állapotban történik, amikor még tíz terméskezdemény is felfedezhető rajta, de később csak 1 marad. Ebben a terminusban a tápanyaggal jól ellátott kukoricát ezzel a szerrel még nagyobb teljesítményre lehet sarkallni. Nem mindegy, hogy a differenciálódás során 20 vagy csak 14 sor alakul ki egy csövön, és az se mindegy, hogy a termést hozó cső milyen lesz.

Üzemi vizsgálatok alapján a 18 soros csőre plusz egy szemsort és soronként 3 többletszemet tudtak elérni Yield ON-os kezeléssel.

Emellett a meddő tövek száma 3600–3800-ról 3000-re csökkent, a learatható kettős csövek száma pedig 1000-ről 2000-re nőtt. Ha 18 tonnás termésátlagot veszünk alapul, akkor ez hektáronként 1700 kilogramm többlettermést jelent. A hatás a szer aminosav-, növénykivonat-, algakivonat-, valamint makro- és mikroelem-tartalmának köszönhető.

MMG Direkt

Szeptember 9. és 11. között újra felbőgnek a gépek a 34. Bábolnai Gazdanapokon a 80. OMÉK társrendezvényén. A programok közül idén sem maradhat ki a gyakorlati gépbemutató, a talajszelvény, a traktor tesztvezetés, a drónbemutató és a Szaktanácsadási Pont. Az immár hagyományos kukorica-fajtabemutató a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg. Újdonságként a cirok-fajtabemutatóra is kilátogathatnak az érdeklődők. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok látványos lovasbemutatókkal készül. Haál Gáborral, a Ménesbirtok igazgatójával Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó újságírója beszélgetett az idei kiállítás részleteiről, látványosnak és hasznosnak ígérkező programjairól.

youtube://v/0qCu2QePcFs

Forrás: Magyar Mezőgazdaság