Back to top

A pettyesszárnyú veszedelem

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti a Drosophila suzukii. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

Európába Ázsiából került be az apró légy. Nálunk 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát.

Családalapító pár málnán
Családalapító pár málnán
Fotó: Bodor János
A gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő gyümölcsök (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, szőlő, kivi) tartoznak bele, de károsított már almán és körtén is.

Súlyos (80-100%-os) gazdasági veszteséget tud okozni málnán, szamócán.

Budapesten, a rákosligeti kertemben éredő húsos som (Cornus mas) maroknyi terméséből is sikerült kinevelnem. A nőstények letojtak a tűztövis (Pyracantha coccinea) piros és sárga terméseibe is, de a málnát sokkal jobban kedvelték. A vastag héjú csemegeszőlőbe azonban nem petéztek.

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy. A rokon fajoktól nehéz elkülöníteni, a nőstény a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster) téveszthető össze. A hímek szárnyán azonban jellegzetes fekete folt látható, ami hiányzik a suzukii-nőstény és mindkét nemű közönséges ecetmuslica szárnyáról.

Táplálkozó nőstény
Táplálkozó nőstény
Fotó: Bodor János

Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik.

Hőmérséklettől függően 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák, és szuronyos szájszervükkel roncsolva a gyümölcs húsát, elkezdenek táplálkozni.

A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is.

A kifejlett légy telel át védett helyen, főként raktárakban.

Pettyesszárnyú hím
Pettyesszárnyú hím
Fotó: Bodor János
Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsökkel jut el, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba. Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, mint ezt hazai gyors térhódítása is igazolja. Megjelenése és fertőzése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecetes csapdákkal.

Szüreteljünk a lehető legkorábban, és ne komposztáljuk a gyümölcsöket.

Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzöttek megsemmisítése. A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzési forrás.

Bodor János

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.