Back to top

A pettyesszárnyú veszedelem

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti a Drosophila suzukii. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

Európába Ázsiából került be az apró légy. Nálunk 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát.

Családalapító pár málnán
Családalapító pár málnán
Fotó: Bodor János
A gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő gyümölcsök (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, szőlő, kivi) tartoznak bele, de károsított már almán és körtén is.

Súlyos (80-100%-os) gazdasági veszteséget tud okozni málnán, szamócán.

Budapesten, a rákosligeti kertemben éredő húsos som (Cornus mas) maroknyi terméséből is sikerült kinevelnem. A nőstények letojtak a tűztövis (Pyracantha coccinea) piros és sárga terméseibe is, de a málnát sokkal jobban kedvelték. A vastag héjú csemegeszőlőbe azonban nem petéztek.

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy. A rokon fajoktól nehéz elkülöníteni, a nőstény a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster) téveszthető össze. A hímek szárnyán azonban jellegzetes fekete folt látható, ami hiányzik a suzukii-nőstény és mindkét nemű közönséges ecetmuslica szárnyáról.

Táplálkozó nőstény
Táplálkozó nőstény
Fotó: Bodor János

Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik.

Hőmérséklettől függően 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák, és szuronyos szájszervükkel roncsolva a gyümölcs húsát, elkezdenek táplálkozni.

A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is.

A kifejlett légy telel át védett helyen, főként raktárakban.

Pettyesszárnyú hím
Pettyesszárnyú hím
Fotó: Bodor János
Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsökkel jut el, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba. Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, mint ezt hazai gyors térhódítása is igazolja. Megjelenése és fertőzése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecetes csapdákkal.

Szüreteljünk a lehető legkorábban, és ne komposztáljuk a gyümölcsöket.

Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzöttek megsemmisítése. A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzési forrás.

Bodor János

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Főként díszít a lopótök

Az ősz második felének régi-új divatja a tökfélékből készített dekoráció, emiatt a piacon sokfelé találkozhatunk dísztökökkel. A nyakas lopótök is közéjük tartozik, bár zsenge termésének húsából készíthetünk rántott vagy rakott tököt, megtölthetjük, vagy legyalulva megfőzhetjük főzeléknek.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Rózsás ízek és illatok az ünnepi asztalon

Egy Nógrád megyei nonprofit szervezet célja, hogy Kleopátra kedvenc virága a konyhakultúra része legyen. Története a 2010-es évekre nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett a község területén.

Így védik meg a vadméhek a háziméheket a vírusoktól

Több ezer endemikus és behurcolt méhegyedet vizsgáltak meg Michigan államban. Azon mezőgazdasági területeken volt a legalacsonyabb a három legveszélyesebb kórokozó gyakorisága, ahol változatos méhközösségek voltak jelen.