Európába Ázsiából került be az apró légy. Nálunk 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát.
Budapesten, a rákosligeti kertemben éredő húsos som (Cornus mas) maroknyi terméséből is sikerült kinevelnem. A nőstények letojtak a tűztövis (Pyracantha coccinea) piros és sárga terméseibe is, de a málnát sokkal jobban kedvelték. A vastag héjú csemegeszőlőbe azonban nem petéztek.
A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy. A rokon fajoktól nehéz elkülöníteni, a nőstény a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster) téveszthető össze. A hímek szárnyán azonban jellegzetes fekete folt látható, ami hiányzik a suzukii-nőstény és mindkét nemű közönséges ecetmuslica szárnyáról.
Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik.
A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is.
A kifejlett légy telel át védett helyen, főként raktárakban.
Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzöttek megsemmisítése. A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzési forrás.
Bodor János
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
