Back to top

Elfeledett zöldségnövényeink: most is vethető még a tarlórépa

Több olyan zöldség is van, melyek nagyon egyszerűen termeszthetők, különösebb gondozást sem igényelnek, ám változó világunkban mégis elfelejtkeztünk róluk. Ilyen a tartórépa, a "multifunkciós" amaránt, de már pasztinákkal is ritkán találkozunk feldolgozatlan formában...

A tarlórépa kis helyen is nagy terméssel kecsegtet, és rengeteg módon felhasználható. A pasztinák is eltűnt a kertekből, noha nagyüzemi termesztése nem szűnt meg, mert az ételízesítők, leves porok egyik alapanyaga. De itt van az amaránt is, melynek magja kedvelt a bioboltok látogatói között, a levele főzeléknek jó, a növény maga meg dísznek sem utolsó, mégsem látni mostanában kertjeinkben.

A tarlórépa sokféleképp felhasználható a konyhában
A tarlórépa sokféleképp felhasználható a konyhában
Fotó: wikipedia
Tarlórépa

A tarlórépa neve arra utal, hogy a gabonák lekerülése után a tarlóba vetették elődeink. Korábbi elterjedtségének oka, hogy termesztése rendkívül egyszerű, rövid tenyészideje miatt pedig elő- és utóveteményként is szóba jöhet – akár a házikertben is. Négy-hat héttel a vetés után már szedhető, fogyasztható.Kedveli a hűvös és párás-csapadékos körülményeket, pont ezért inkább tavasszal előnövényként, vagy ősszel utónövényként vessük, hasznosítsuk. Tehát vagy februártól-májusig, vagy augusztustól-szeptemberig kell vetni. Korai vetés esetén május-júniusban, kései vetés esetén októbertől válik szedhetővé.

Ha száraz-meleg az időjárás, csak lassan növekszik, a répák mustárolaj tartalma magas lesz, emiatt étrendi értékük csökkenhet.

Magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 centiméterre egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is, így formásabb lesz a betakarított része. Földibolhák ellen lehet szükséges a védekezés, de azt akár bio-védőnövények melléültetésével is megoldhatjuk. A talaj fahamuval, vagy mulccsal való behintése is csökkenti a földibolhák komfortérzetét. Mivel a leveleket támadják, ha ez a támadás nem túl drasztikus, a répatest szépen fejlődik a talajban. A lapított-kerekded répák fiatalon, 4-7 cm-es átmérőjű korukban a legfinomabbak. A fagyokat is jól tűri, az őszi másodvetésből származó répát a tél folyamán is szedhetjük, vagy késő ősszel felszedve (levelüket néhány cm-es csonkra vágva) pincében is tárolhatjuk. Ha öntözzük édesebb lesz, ha nem öntözzük enyhén mustáros, kissé csípősebb ízű.
Nyersen is kiváló, de a legkülönbözőbb módokon főzhető-süthető. Lereszelve a káposztához hasonlóan savanyítható is. Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett is fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi időszakban jó, friss vitaminforrás. Levele is ehető.

Az amarantoknak a magja az ismertebb, de leveleik spenótként fogyaszthatók
Az amarantoknak a magja az ismertebb, de leveleik spenótként fogyaszthatók
Fotó: wikipedia
Amaránt

Az amaránt évezredek óta ismert Dél-, és Közép-Amerikában, az ottani őslakosok egyik legfontosabb növényének számított, ám a huszadik század második feléig ismeretlen volt Európában. Közeli rokona a disznóparéjnak, csak ez az amaránt név marketing szempontból kedvezőbb… Az amarántnak többféle alfaja is van, bizonyos típusokat a leveléért termesztenek, ezeket úgy kell felhasználni, mint a parajt vagy a mangoldot. Más fajtáknak a magjuk az értékes, melyet ugyanolyan sokféleképpen lehet elkészíteni, mint bármilyen más gabonafélét.

A nyers amarántmag emberi fogyasztásra nem alkalmas, mert abban olyan toxikus vegyületek vannak, mint az oxalátok, a szaponinok, vagy a nitrátok.

A főzés, sütés során a káros hatásokat lecsökkenthetjük vagy teljesen meg is szüntethetjük. Az amarántmag szorosan össze van nőve a tápanyagokban gazdag maghéjával és a csírával, így mindig teljes értékű magként használhatjuk fel. Szénhidrát tartalma gyorsan hasznosul a szervezetben, ugyanakkor lassan bomlik le, az amaránt tartalmú étkezés kiválóan alkalmas fizikai megterhelés esetén.

Fiatal, zsenge leveleit, hajtásait, spenótszerűen használhatjuk fel. Magjából őrölve kása, lepény, tésztafélék készíthetők. Pörkölve, pattogatott kukoricához hasonló, ízletes csemegét kapunk.
Sziruppal, mézzel összedolgozva is ehető a főtt mag, de kalácsot és még üdítőitalt is készítenek belőle, valamint amaránt tejet, ami jó alternatívája a tehéntejnek is. Fehérje dús zöldje és magja kiváló takarmány. Március végén vessük állandó helyre fészkekbe. Háttér-, szegély-, csoportos és parknövénynek kiváló. Nagy mérete miatt alkalmas egyes kertrészek elkülönítésére.

Levesporok és ételízesítők alapanyaga, de a piacokon alig találkozunk már vele
Levesporok és ételízesítők alapanyaga, de a piacokon alig találkozunk már vele
Fotó: wikipedia
Pasztinák, paszternák

Bár nagyon hasonlít a petrezselyemre, felhasználhatóságának köre nem a petrezselyemével, hanem a burgonyáéval egyezik meg. Fehérje-, és ásványianyag tartalma (vas, kalcium és foszfor) magas, kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést csökkentik a koleszterinszintet. Szabályozza a vércukorszintet is. Kalcium-, és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.

A paszternák igen sok mindent kibír, ha környezeti tényezőkről van szó: áttelelés közben a fagy hatására keményítőtartalma cukorrá alakul (édes íze miatt még jégkrém is készül belőle). Olyan területeken is kiválóan terem, ahol a petrezselyem csak vegetálna. Zöld levele nem fogyasztható, az érzékenyeknél bőrkiütést is okozhat, de komposztálható. A gyökér íze semleges, enyhén édeskés.

Sótlanul megfőzve édességek alapanyaga lehet – a túlfőzött paszternák viszont rostjaira esik szét, és kesernyés ízű lesz, erre vigyázzunk. Sós ételekhez; hús-, és zöldséglevesekbe, babos ételekbe, salátákba, kásákba különleges, fűszeres íz világa miatt kis adagokban javasolt kipróbálni. Készülhet belőle töltelék vagy köret. Gyakorlatilag a burgonyát lehet vele helyettesíteni: készíthetünk chips-et, pürét is belőle. Elkészítésekor a szokásosnál több sót kell használni. Jól aszalható, száradtan is fehér marad. Mivel íz anyagainak jelentős része közvetlenül a héj alatt található, a hámozás csökkenti ízének erősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Komposzt, mulcs és megelőzés

Októberben már őszies arcát mutatja a természet. A kiskertekben a termés jó része már leérett, zajlik a betakarítás, vannak, akik már a jövő évi szezonra készülnek. A kertben keletkezett növényi hulladékot felhasználhatjuk talajtakarásra is. Emellett ne feledkezzünk el gyümölcs- és díszfáink védelméről sem!

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.