Back to top

Elfeledett zöldségnövényeink: most is vethető még a tarlórépa

Több olyan zöldség is van, melyek nagyon egyszerűen termeszthetők, különösebb gondozást sem igényelnek, ám változó világunkban mégis elfelejtkeztünk róluk. Ilyen a tartórépa, a "multifunkciós" amaránt, de már pasztinákkal is ritkán találkozunk feldolgozatlan formában...

A tarlórépa kis helyen is nagy terméssel kecsegtet, és rengeteg módon felhasználható. A pasztinák is eltűnt a kertekből, noha nagyüzemi termesztése nem szűnt meg, mert az ételízesítők, leves porok egyik alapanyaga. De itt van az amaránt is, melynek magja kedvelt a bioboltok látogatói között, a levele főzeléknek jó, a növény maga meg dísznek sem utolsó, mégsem látni mostanában kertjeinkben.

A tarlórépa sokféleképp felhasználható a konyhában
A tarlórépa sokféleképp felhasználható a konyhában
Fotó: wikipedia
Tarlórépa

A tarlórépa neve arra utal, hogy a gabonák lekerülése után a tarlóba vetették elődeink. Korábbi elterjedtségének oka, hogy termesztése rendkívül egyszerű, rövid tenyészideje miatt pedig elő- és utóveteményként is szóba jöhet – akár a házikertben is. Négy-hat héttel a vetés után már szedhető, fogyasztható.Kedveli a hűvös és párás-csapadékos körülményeket, pont ezért inkább tavasszal előnövényként, vagy ősszel utónövényként vessük, hasznosítsuk. Tehát vagy februártól-májusig, vagy augusztustól-szeptemberig kell vetni. Korai vetés esetén május-júniusban, kései vetés esetén októbertől válik szedhetővé.

Ha száraz-meleg az időjárás, csak lassan növekszik, a répák mustárolaj tartalma magas lesz, emiatt étrendi értékük csökkenhet.

Magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 centiméterre egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is, így formásabb lesz a betakarított része. Földibolhák ellen lehet szükséges a védekezés, de azt akár bio-védőnövények melléültetésével is megoldhatjuk. A talaj fahamuval, vagy mulccsal való behintése is csökkenti a földibolhák komfortérzetét. Mivel a leveleket támadják, ha ez a támadás nem túl drasztikus, a répatest szépen fejlődik a talajban. A lapított-kerekded répák fiatalon, 4-7 cm-es átmérőjű korukban a legfinomabbak. A fagyokat is jól tűri, az őszi másodvetésből származó répát a tél folyamán is szedhetjük, vagy késő ősszel felszedve (levelüket néhány cm-es csonkra vágva) pincében is tárolhatjuk. Ha öntözzük édesebb lesz, ha nem öntözzük enyhén mustáros, kissé csípősebb ízű.
Nyersen is kiváló, de a legkülönbözőbb módokon főzhető-süthető. Lereszelve a káposztához hasonlóan savanyítható is. Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett is fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi időszakban jó, friss vitaminforrás. Levele is ehető.

Az amarantoknak a magja az ismertebb, de leveleik spenótként fogyaszthatók
Az amarantoknak a magja az ismertebb, de leveleik spenótként fogyaszthatók
Fotó: wikipedia
Amaránt

Az amaránt évezredek óta ismert Dél-, és Közép-Amerikában, az ottani őslakosok egyik legfontosabb növényének számított, ám a huszadik század második feléig ismeretlen volt Európában. Közeli rokona a disznóparéjnak, csak ez az amaránt név marketing szempontból kedvezőbb… Az amarántnak többféle alfaja is van, bizonyos típusokat a leveléért termesztenek, ezeket úgy kell felhasználni, mint a parajt vagy a mangoldot. Más fajtáknak a magjuk az értékes, melyet ugyanolyan sokféleképpen lehet elkészíteni, mint bármilyen más gabonafélét.

A nyers amarántmag emberi fogyasztásra nem alkalmas, mert abban olyan toxikus vegyületek vannak, mint az oxalátok, a szaponinok, vagy a nitrátok.

A főzés, sütés során a káros hatásokat lecsökkenthetjük vagy teljesen meg is szüntethetjük. Az amarántmag szorosan össze van nőve a tápanyagokban gazdag maghéjával és a csírával, így mindig teljes értékű magként használhatjuk fel. Szénhidrát tartalma gyorsan hasznosul a szervezetben, ugyanakkor lassan bomlik le, az amaránt tartalmú étkezés kiválóan alkalmas fizikai megterhelés esetén.

Fiatal, zsenge leveleit, hajtásait, spenótszerűen használhatjuk fel. Magjából őrölve kása, lepény, tésztafélék készíthetők. Pörkölve, pattogatott kukoricához hasonló, ízletes csemegét kapunk.
Sziruppal, mézzel összedolgozva is ehető a főtt mag, de kalácsot és még üdítőitalt is készítenek belőle, valamint amaránt tejet, ami jó alternatívája a tehéntejnek is. Fehérje dús zöldje és magja kiváló takarmány. Március végén vessük állandó helyre fészkekbe. Háttér-, szegély-, csoportos és parknövénynek kiváló. Nagy mérete miatt alkalmas egyes kertrészek elkülönítésére.

Levesporok és ételízesítők alapanyaga, de a piacokon alig találkozunk már vele
Levesporok és ételízesítők alapanyaga, de a piacokon alig találkozunk már vele
Fotó: wikipedia
Pasztinák, paszternák

Bár nagyon hasonlít a petrezselyemre, felhasználhatóságának köre nem a petrezselyemével, hanem a burgonyáéval egyezik meg. Fehérje-, és ásványianyag tartalma (vas, kalcium és foszfor) magas, kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést csökkentik a koleszterinszintet. Szabályozza a vércukorszintet is. Kalcium-, és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.

A paszternák igen sok mindent kibír, ha környezeti tényezőkről van szó: áttelelés közben a fagy hatására keményítőtartalma cukorrá alakul (édes íze miatt még jégkrém is készül belőle). Olyan területeken is kiválóan terem, ahol a petrezselyem csak vegetálna. Zöld levele nem fogyasztható, az érzékenyeknél bőrkiütést is okozhat, de komposztálható. A gyökér íze semleges, enyhén édeskés.

Sótlanul megfőzve édességek alapanyaga lehet – a túlfőzött paszternák viszont rostjaira esik szét, és kesernyés ízű lesz, erre vigyázzunk. Sós ételekhez; hús-, és zöldséglevesekbe, babos ételekbe, salátákba, kásákba különleges, fűszeres íz világa miatt kis adagokban javasolt kipróbálni. Készülhet belőle töltelék vagy köret. Gyakorlatilag a burgonyát lehet vele helyettesíteni: készíthetünk chips-et, pürét is belőle. Elkészítésekor a szokásosnál több sót kell használni. Jól aszalható, száradtan is fehér marad. Mivel íz anyagainak jelentős része közvetlenül a héj alatt található, a hámozás csökkenti ízének erősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Régóta nem volt ilyen aktív a Nagy-korallzátony

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla az ABC News ausztrál hírportál.

A növényi alapú étrend a migrénes fejfájásra is megoldást nyújthat

Egy tanulmány szerint a növényi alapú étrendre való áttérés teljesen megszüntetheti a krónikus migrént. Ezzel kapcsolatban az orvosok kiemelték annak a férfinak az esetét, akinek eltűnt a migrénes fejfájása, miután megváltoztatta táplálkozási szokásait.

Gazdálkodóként teljesedne ki az ezredfordulós generáció Kínában

Hu Siqin ígéretes karriert futott be Sanghajban egy Fortune 500-as cégnél, több mint elég pénzzel, de valami a nagyváros ragyogó fényei ellenére hiányzott neki, amit ő "gyökereknek" nevez.

A Mancs őrjárat szállítja az almát

Aligha van olyan óvodás és kisiskolás, aki ne ismerné a Mancs őrjárat cuki problémamegoldó kutyáit, telitalálatnak tűnik tehát a dél-tiroli Melinda almatermesztő konzorcium legújabb ötlete, amellyel ennek a korosztálynak a gyümölcsfogyasztását szeretnék felturbózni.

Együnk minél több szőlőt!

A szőlőnek számos jótékony hatást tulajdonítunk, napjainkban pedig közvetlen bizonyítékokkal is alátámasztották ezt. Huzamos szőlőfogyasztás hatására változatosabb bélbaktérium-flórát mutattak ki amerikai kutatók.