Back to top

Szeptember - Szarvasbőgés: megrázó, zsigerig hatoló ősi szó

„Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.” A szeptemberben kezdődő szarvasbőgés, ez az öblös, unikális, erdőt rengető hang átjárja az ágak-bozótok sűrűjét, egészen az ember teljes velejéig. Megrázó, zsigerig hatoló ősi szó, ami a párzás kezdetét jelenti.

Szeptember. Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van ujra versének részlete nem csak poétikai szempontból maradandó alkotás. Ha belegondolunk, búcsúzott a nyár, beköszöntött az ősz – az elmúlás alkonya és valami újnak a kezdete egyszerre – gondolhatnánk a metaforát, azonban jobban belemélyedve ez jóval több ennél. Az ősz a szeszély évszaka, a változékonyságé; a hulló falevelek, a zörgő avar, a suttogó szél és köd ölelte táj egyfajta színesen nyomasztó hangulatkavalkádot ébreszt az emberben. A levelek, amelyek egyszer a magasban zöldelltek, most szépiaemlékként hullanak a porba, hogy végül messze röpüljenek a széllel – eklatáns példája is lehetne az élet törvényének.

Talán ez a törvényszerűség adja az ősz által táplált felemás érzést, a reményt az újra, és egyben az örök körforgás megváltoztathatatlanságát.

Meglehet az ősz ambivalenciája, tabuk nélküli talánysága az, amitől távolságtartóan, de várjuk az ősz hónapjait.

De nem csak mi, emberek érezzük ezt az ősz kapcsán. A természet is változik, új kosztümöt húz, pasztellezi a tájat egy nász aláfestéseként. Egy olyan nászét, amit természet, állatvilág és ember egyaránt vár. Visszautalván Petőfi versére, a szép ősz itt van, és bár Isten tudja, miért, de legbelül mindnyájan szeretjük. Szerethetjük az elmúlás és a kezdet körforgásáért, amit az élet törvényeként aposztrofálunk, szerethetjük kettőssége lévén, és szerethetjük az ősz puszta hangulatát, s talán ezt mind egyszerre.

Természetszerető ember mindenféle poétikai csavar, vagy lobbanó ihlet nélkül is képes megmondani, mit szeret az őszben, azon belül pedig a szeptemberben.

Tradíciókba gyökeredző mítoszt, a csodaszarvast, ami a Kárpát-medencébe vezette őseinket, ahol megtaláltuk otthonunkat. S mindegyszerre ősi törvényt is ez, amely megkerülhetetlen a magyarság kultúrájában. Ez a szarvasbőgés! A gímszarvas szó szerint a mi csodaszarvasunk, minden tekintetben. Anatómiájában, agancsfejlődésében, ösztöneiben mind egy csodálatos állatot tisztelhetünk.

A szeptemberben kezdődő szarvasbőgés, ez az öblös, unikális, erdőt rengető hang átjárja az ágak-bozótok sűrűjét, egészen az ember teljes velejéig. Megrázó, zsigerig hatoló ősi szó, ami a párzás kezdetét jelenti.

Emlékszem, amikor teljes sötétség lepte el a kiszáradt nádast, a hold is csak fogyatkozva pislákolt felettem. A kámfor-sűrű éjszakában vaddisznóra vártam az egyik ülőkén, ahonnan ráláttam két nyiladékra. Tekintetem felváltva ellenőrizte egyiket-másikat, majd mintha hallani véltem volna, ahogy a nád törik, messziről jövő, de egyre közeledő hang motoszkált fülemben. Testemet kezdte elönteni a vadászláz, „végre megjöttek a disznók!”, mikor is a hátam mögötti erdőfoltból mélyöblös bőgés tört át az éjszakán. Majd’ beleremegtem ettől az összetéveszthetetlen elemi erőtől, mely végérvényesen beleégett emlékezetembe. Ez a szarvasbőgés! Ilyenkor az ember egy pillanatra elfelejti a modernizációval járó felgyorsult világ nyűgét-baját, az emberi elidegenedést embertársainktól, a természettől, a társadalmi normatívákat és a politikai játszmákat, a szerepet, amit a sors osztott és amit nap mint nap játszunk, mindent, ami a mindennapokat jelenti.

Hirtelen belecsöppenünk a valóságba, az élet és a világ őszinte ősiségébe, ahol emberként sem vagyunk többek nála, hiszen itt ő, a mi ”csoda”szarvasunk a természet ura.

A szarvasbőgés ünnep!

Nem lehet más, már csak a múltban rejlő hagyományai miatt sem. Bőgéskor, más néven a rigyetés időszakában, a letisztított agancsú bikák csapatai feloszlanak, hogy megkeressék a folyató teheneket és „beálljanak” melléjük. De vajon kié lesz a hárem? Ki örökít, és kinek kell továbbállnia? A csörtét főként a jó kondícióban, kulminációs korban lévő bikák nyerik.

A magas fokon ritualizált párbajok csak nagy ritkán eredményeznek sérülést, esetleg elhullást.

A győztes mindent visz: övé a hárem, az örökítés lehetősége, és ő lesz a hárembika, aki nem enged a tehenek közelébe más „mellékbikákat.” A középkorú és az öreg bikák bőgés idején szinte egyáltalán nem táplálkoznak, és jelentős, akár 20-30 százalékos testtömegvesztést szenvednek el ez idő alatt. És ha a küzdelmeknek az az ára, hogy a következő nemzedékben az ő „vére” is csörgedezzék, ám legyen!

És a vadászok is ezt tartják szem előtt! Olyan bikák elejtésére törekednek, amely golyóérett, azaz a bika agancsfejlődésének csúcsán van, és a következő évben már nem várható tőle nagyobb agancs, hanem az állat a visszarakás (agancsméretének hanyatlása) fázisába lép, vagy pedig selejt agancsot visel (hiányos ágak, torz szár, korához képest fejletlen agancs), esetleg ha az állat rossz kondícióban van, beteg. Ezek a terítékre hozási kritériumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy magas színvonalú, jó minőségű, fenntartható gímszarvas-állománnyal gazdálkodhassanak a jövő vadgazdálkodói. Ez a fajta körforgás pedig éppúgy hasonlatos az ősz percepciójára, ahogyan az élet törvényeinek visszaigazolása ez.

És mégis, legyen szó kis agancstömegű bikáról, vagy kapitális hárembikáról, az igazvadász keze kicsit mindig megremeg, szíve hevesebben ver, mielőtt meghúzza az elsütő billentyűt.

És ez így is van rendjén, miként az is, hogy elejtés után az erdők királyának méltó terítéket készítsünk. Lobogjon fáklya lángja, harsanjon kürtszignál a ravatal mellett, hogy örökké emlékezetes maradjon a gímszarvasbika-vadászat, és méltó végtisztességgel rójuk le tiszteletünket az erdő királya előtt.

Minden természetszerető embernek kívánok bőgésben gazdag szeptembert, a vadászoknak pedig egy nagy „kalappal” a gímbikaidényre! Békesség a vadnak, üdv a vadásznak!

Szarvasbőgés 2018 Gyergyószentmiklós

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

EAGLE: ismerjük meg egymás értékeit

Horvát szakemberek látogattak Pécsre az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Kooperációs Programban megvalósuló EAGLE-projekt keretében. A Mecsekerdő Zrt., a szakmai tanulmányút házigazdájaként bemutatta a vendégeknek az épülő Mecsek Discovery Centert, valamint a kezelésében lévő területek más turisztikai desztinációit.