Back to top

Sziklakapu a szabadság felé

A világháborúkban több millió katona esett fogságba távol a hazájától. A szerencsésebbek rövidebb-hosszabb idő elteltével hazatérhettek, azonban a háború borzalmain túl a fogságban elszenvedett kínok, megaláztatások is megtiporták lelküket.

Az elesett munkaerő pótlására a hadifoglyok többségét munkára fogták, így volt ez hazánkban is. Ennek nyomait látjuk egyebek közt a Bükk-fennsíkon, ahol 18 olasz hadifogoly törte át a sziklafalat a faanyag letermelését könnyítő vasúti pálya létrehozásához. Szilvásváradról, a Szalajka-völgyből leágazó Tótfalusi-völgyön keresztül haladva az Olasz-kapun át érjük el a Bükk-fennsíkot.

Gyerekként nagyapám mellé kuporodva oly szívesen hallgattam elbeszéléseit, melyek hercegek, csodatévő manók és beszélő állatok helyett valós történetekről szóltak.

Sokszor mesélt élete egyik legmeghatározóbb időszakáról, a borzalmakkal teli frontról, a szégyenkezésig sújtó fogságról, a végtelen reményről és a szabadulás öröméről. Nagyapám egyike volt a több millió katonának, akik a világháborúk alatt hazájukért küzdve hadifogságba estek. Fegyvereiket eldobva az ég felé emelték kezüket, megadva magukat az ellenséges túlerővel szemben. Jól tudták ők, hogy túlélésük és szabadulásuk onnantól kezdve a fogva tartóiktól függ, akik élet és halál uraivá váltak.

Fogságban

Az I. világháború során a hadifogolykérdés addig még soha nem tapasztalt dimenziókat öltött. A milliós tömeghadseregek megjelenésével a hadifoglyok száma is egyenes arányban növekedett. Összesen mintegy 60 millió katonát mozgósítottak, közülük 8-9 millióan estek hadifogságba. A becslések szerint az Osztrák–Magyar Monarchia területére közel 2 millió fogoly került.

A hadifoglyok helyzetét és a velük való bánásmódot először a hágai nemzetközi egyezményben rögzítik a nagyhatalmak, de a világháborúban fogságba került tömegek kezelésére nem volt felkészülve Európa.

A hadifoglyok stratégiai okból nagyon fontosak voltak az ellenségnek, hiszen alapvető információforrást, bajtársaik számára „jó” példát, és nem utolsósorban munkaerőt jelentettek.

Az éhínséggel, betegséggel, gyakori halálozással körülvett fogolytáborok megszaporodtak minden háborús országban, így hazánkban is, ahol az egyik legnagyobb tábor Esztergom-Kenyérmezőn volt a nagy háború alatt. Az Esztergom című hetilap szerint „…az illetékes hatóságok nem készültek el a hadifoglyok elszállásolására, különösen készületlenül találta őket a beállott hideg esős idő, amikor födél nélkül még a rabságba esett vadnak is sokat kellene szenvednie.”

Tudta-e?

 

A 650 méteres siklópálya 200 méteres szintkülönbséget hidalt át, és gravitációs úton működött, azaz a lefelé közlekedő kocsi húzta fel üres párját. Legnagyobb sebessége 8 km/h volt, és hatszoros túlbiztosítással üzemelt. A Felső-sikló gépháza és a nyomvonal jól kivehető szakasza máig tanúskodik a múltról.

A hadifogolyhelyzet kezelésére a hadba küldött magyar munkaerő pótlása bizonyult hatékony megoldásnak. A nemzetközi egyezmények által sem tiltott munkába vonással, a legénység foglyai fokozatosan kikerültek a táborokból, így az I. világháború vége felé már csak a tisztek, betegek és a munkára alkalmatlanok maradtak a tömegtáborokban.

Idővel a táborok állapota is javult, a tisztek barakk szállásokban kaptak helyet és az időt például sakkal, zenével is mulathatták a szögesdrótok mögött.

Ezzel szemben az egykori legénység tagjait – a hazai munkáskezeket pótolva – különböző üzemekben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a bányákban dolgoztatták. A birtokosok, gyártulajdonosok hadifoglyokat igényelhettek, akiket a saját gazdaságukban szinte bármilyen munkára befoghattak.

Így történt, hogy Szilvásváradra is eljutott 18 olasz hadifogoly Pallavicini Alfonz őrgróf erdőbirtokára, akik a helyiek regéi szerint a nagyvisnyói Elza-lakban lettek elszállásolva.

Kisvasútra fel!

Az iparosodással és a hadi készültséggel az ország nyersanyagigénye megnőtt, melyet Pallavicini őrgróf elődje, Wessely Károly felismert és igyekezett minél hatékonyabban kiszolgálni. Wessely gróf az erdőbirtokán kitermelt faanyag és kő gyorsabb és könnyebb szállítása érdekében feltáróhálózatot fejlesztett, melynek alappillére volt az erdőterületet sűrűn átszővő kisvasúti hálózat.

Szilvásváradon, a legelsőként elkészült Tótfalusi pályaszakaszon 1909-ben indulhatott meg a kisvasúti teherforgalom.

A Bükk-fennsíkon lóvasúti pálya működött, az azon szállított faanyag facsúszdán keresztül érte el a Tótfalusi-völgy végéig közlekedő kisvasúti pályát. Ez a keskeny nyomtávú szerelvény
pedig a faluba, a nagyvasútig szállította a faanyagot. Miután 1912-ben a szilvásváradi birtok Pallavicini őrgróf kezébe került, tovább folytatódott a kisvasúti hálózat fejlesztése.

Fotó: Fialovits Béla

Hatalmas mennyiségű faanyag kellett a MÁV vasúti talpfáihoz, az igény kiszolgálásához már kevésnek bizonyult a lóvontatás és a facsúszdás megoldás. Az erdei hálózat folytatása érdekében az őrgróf megépítette a siklópályát, mely az alsó pályát kötötte össze a magasfennsíki 600 mm-es hálózattal. A lovak helyét pedig felváltották az első gőzmozdonyok.

Pallavicini Alfonz kapuja

A vasúti pálya további fejlesztéséhez és annak megfelelő vonalvezetéséhez szükségessé vált egy sziklafal átvágása, így a nehéz munkában főszerepet kaptak az olasz fogvatartottak.

Thurzó Gáspár B.M. (bányamérnök) irányításával a 18 olasz hadifogoly végezte el az embert próbáló feladatot.

Az olasz származású Pallavicini őrgróf a munkakedv serkentésére azt az ígéretet tette, hogy ha a megszabott határidőre végeznek a szikla átvágásával, akkor kérelmezi mihamarabbi szabadulásukat. A falusiak emlékei alapján a katonák gyors munkája után az őrgróf betartotta ígéretét és eljárt ügyükben.

A hadifoglyok áldozatos munkájának köszönhetően a kisvasút attól kezdve a kapun át robogott a Bükk-fennsík erdői felé. A jellegzetes töbröket kerülgetve, a Fekete-sári talpfaüzemen keresztül az Őserdőn át szállította az ország újjáépítéséhez kulcsfontosságú faanyagot. A fő pálya mellett a fakitermelés helyszíneit ideiglenes kiágazásokkal, a helyiek elnevezése szerint „bajuszokkal” érték el.

A háborúk utáni államosítás új fejlesztéseket hozott, az új útvonal és az egységes nyomtáv kétszer nagyobb forgalmat tett lehetővé.

A kisvasúti teherszállítás ennek ellenére leszálló ágra került az erdészeti utakon zajló tehergépkocsis szállítás miatt. 1967-ben gördült ki az utolsó teherszállító kisvonat Szilvásváradról, és fennmaradásának egyetlen lehetősége az utasforgalom növekedésében rejlett.

A felszedett kisvasúti nyomvonalak – némi térképes segítséggel – máig fellelhetők, több esetben jelzett turistaút vezet rajtuk.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Fotó: Virág Vivien

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már csak két megyére vonatkozik a tűzgyújtási tilalom

A hűvös, csapadékos időjárásnak köszönhetően két megye kivételével megszűnik a tűzgyújtási tilalom 2022. szeptember 20-tól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Fakitermelésből látványsport

Amerikában 1985-ben a STIHL USA az ESPN sportcsatornával karöltve életre hívta a STIHL TIMBERSPORTS Series-t; Európában pedig az ezredforduló óta rendeznek versenyeket. Több mint 20 ország rendez nemzeti bajnokságokat, emellett világbajnokságok és Champions Trophy versenyek is vannak. A Bábolnai Gazdanapok programjában Timbersports versenyt ugyan nem, de bemutatót láthatott a közönség.

Átadták a Pilisi Pálos tematikus utat

A Pilisi Pálos tematikus út kialakítása egy szakrális kötődésű, és mint neve is mutatja, pálos szellemiségű és értéket hordozó, a pálos rendhez szorosan kapcsolódó kezdeményezés. Célja, hogy mindazok számára teremtsen lehetőséget a természetjárásra, akik vallási, lelki, spirituális indíttatásból vagy kulturális érdeklődéssel járják az utat, tegyék azt egyénileg vagy csoportosan.

Elindul a hatósági áras tűzifa program

Elindul a hatósági áras tűzifaprogram, már lehet jelentkezni a vásárlási szándékkal az erdőgazdaságoknál. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni.

Földrajz az egész világ

A Magyar Földrajzi Társaság idén lett 150 éves, mely az egyik legnagyobb múltú földrajzi társaság egész Európában. Tudósai az elmúlt évszázadokban megszámlálhatatlan fehér foltot tüntettek el térképről, vagyis nagyon is sokat tettek a nagy közösbe.

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A legjobb fakitermelők

Erdészetek munkatársai, fakitermeléssel foglalkozó vállalkozások, tűzoltóságok, erdészeti iskolák állítottak ki négyfős csapatokat a Stihl Országos Fakitermelő Versenysorozatra. Közülük a regionális versenyek legjobbjai, összesen 28 csapat jutott be a 35. Bábolnai Gazdanapokon rendezett döntőbe.

Megkezdődött a 2022/2023-as tanév a Soproni Egyetemen

" A Soproni Egyetemen a lehetőségek egész tárháza nyílhat meg hallgatók előtt, de azokkal élni kell! " - hangzott el az egyetem tanévnyitó tanácsülésén. Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! Pénzt a fásnak! Isten éltesse a közgazdászokat és a pedagógusokat!

Díszbogarak - szépek, de árthatnak is

Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.

Szeretni való vérebek és elegáns agarak

Duhaj, Evila, Albert és Toffy várta a gyerekeket és az érdeklődőket a 35. Bábolnai Gazdanapokon. A vérebek barátságosan tűrték a gyerekek szűnni nem akaró simogatását, a nevükkel ellentéten ugyanis békések és fegyelmezettek.