Az anyapempő a méhanyák nevelését szolgáló, a méhek garatmirigyében keletkező „tej”. Megfelelő összetétele elősegíti, hogy egy méhlárvából anya fejlődjék. Bár még nem teljesen világos, hogy miért pont anya lesz az anyapempővel tartott lárvából, de valószínűsíthető, hogy a méhpempő tisztasága dönti el, vagyis virágportól való mentessége, vagy azzal való „szennyezettsége”, hogy méhanya vagy dolgozó fejlődik egy lárvából.
A méhpempő hatóanyagai
Kétharmada víz és jelentős a fehérje- és szénhidráttartalma is.
Az összetétele régiónként és évszakonként változhat, illetve a tárolás során bizonyos összetevői lebomolhatnak
A méhpempő növelheti az energiaszintet, vagyis fokozhatjuk teljesítőképességünket vagy leküzdhetjük segítségével a krónikus fáradtságot.
Bár a méhpempő számos hormont – tesztoszteront, progeszteront, prolaktint, stb – is tartalmaz egyes kutatók azt feltételezik, hogy a méhpempő hatására a szervezetünk saját hormonokat képes előállítani: ha szükséges, progeszteront, inzulint, kortizolt vagy éppen melatonint.
Például alvászavar esetén: ha szervezetünk nem termel elég alváshormont (melatonint) nehezen alszunk el vagy korán felébredünk.
De ilyen módon jótékony hatással van a termelékenységre vagy különböző menstruációs panaszokra. Azt is jó tudni, hogy kínzó ízületi gyulladások, artritisz vagy porckopás esetén képes a mellékvese kortizol termelését serkenteni.
A méhpempő jótékony hatással lehet az inzulin termelésért felelős Langerhans-szigetekre, fogyasztása tehát diabeteszeseknek és inzulinrezisztenciában szenvedőknek is ajánlott. Persze, ha diabéteszünk van, mindenképp kérdezzük meg erről háziorvosunkat.
A méhpempő egy másik fontos hatóanya az acetilkolin. Ez a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga. Ezért a koncentrációképesség és a memória javításában, Alzheimer-kóros betegek degeneratív folyamatainak megállításában is segítség lehet a méhpempő, amennyiben ezt az anyagot szervezetünk hasznosítani képes.
A méhpempőt érdemes kúraszerűen, tehát nem állandó étrendkiegészítőként, hanem néhány napig, hétig rendszeresen fogyasztani. Szakboltokban olyan méhpempőt válasszunk, melyet hűtőben tároltak és a beszerzés után mi magunk is hűtve tároljuk.
Meg kell azt is említeni, hogy bár nagyon ritkán, de a méhpempő használatának komoly mellékhatásai is lehetnek, mint amilyen az asztma, anafilaxiás sokk, és bőrgyulladás.
Ha valóban helyesen szeretnénk alkalmazni a bennünket érintő panaszok esetén, feltétlenül forduljunk apiterapeutához vagy képzett természetgyógyászhoz, aki tisztában van más szükséges intézkedésekkel is, hogy a gyógyulásunk lehetőleg teljes legyen. Egy apiterapeuta természetesen tanácsot is tud adni a méhpempő beszerzési forrását, tárolását illetően.
Ajánljuk még a témában: