Back to top

Beporzókat a városokba

Vera Joedecke német biológus egy különleges virágos kezdeményezésről számolt be a heidelbergi kertészeti oktatási és kutatóintézet (LVG) által rendezett online konferencián. Nem csupán a vadon élő és termesztett virágzó növényeket mint a beporzók értékes pollenforrásait vizsgálták, hanem a városok számára megfelelő, helytakarékos virágzó felületek különböző megoldásait is tesztelték.

A kutatáshoz két függőleges, 2 × 3 méteres, falhoz rögzített, virágos növényekkel beültetett modult állítottak fel Heidelbergben és Hohen­heimban. A különbség az volt, hogy az egyiken dísznövényeket, a másikon pedig évelő vadnövényeket helyeztek el. A növények mellé különböző rovarhoteleket is fölszereltek. Az összehasonlításhoz ugyanolyan méretű és beültetésű vízszintes virágágyást is kialakítottak, és megfigyelték a beporzók berepüléseinek a számát. Vera Joedecke azt állapította meg, hogy

a mézgyűjtő méhek nem tesznek különbséget a függőleges és vízszintes ágyások között,

a berepült rovarok száma mindkét kivitelben hasonló volt, ám jobban kedvelték a dísznövényes, mint az évelő vadnövényes beültetéseket.

Többéves vizsgálat

A vizsgálat annak a 2019-ben elkezdett és három éven keresztül tartó, BioVa nevet viselő, biodiverzitást vizsgáló projektnek a része, amelynek célja, hogy minél inkább elősegítse Baden-Württemberg tartomány biológiai sokféleségének megőrzését, valamint azt, hogy tudományosan megalapozott ajánlásokat dolgozzanak ki méhlegelő-beültetésekre és élőhely-rendszerekre, és azokat aztán a gyakorlatban is megvalósítsák. A városi területek biológiai sokféleségének növelésére irányuló kezdeményezéssel egyúttal a beporzó rovarok népszerűsítésére és védelmére irányuló terveket is kidolgoznak. Az első tesztév alapján tavaly már eredményeket is fel tudtak mutatni, ami egyértelműen megerősítette a szakemberek feltételezését: a városi tér ma már változatos búvóhelyeket és megfelelő táplálékforrásokat nyújthat a rovarok számára is.

A kutatásban részt vevők szorosan együttműködnek Heidelberg és Eppelheim városával, valamint több tájtervező és kertépítő céggel.

Az elmúlt két évben Vera Joedecke biológus 16 darab, különböző városrészeken professzionálisan kialakított vízszintes beültetést tanulmányozott. A beültetésekben mintegy 190 növényfajt és fajtát helyeztek el önkormányzati, magán- és ipari területeken.

Az egyes tesztfelületek rovarlátogatottságát kéthetente, összesen tizenkét alkalommal rögzítette a szakember a tavaszi és nyári időszakban. Szerinte minden növényfajhoz jellegzetes, teljesen egyedi beporzóegyüttes tartozik, amely jellemzően méhekből, poszméhekből, vadméhekből, lepkékből, pillangókból és más rovarfajokból áll. Vizsgálatai során azt is megállapította, hogy az őshonos és a betelepített, termesztett növények között is van olyan, amelyet a beporzó rovarok különösen kedvelnek. A botanikus a kijelölt vizsgálati területet 15 percen keresztül figyelte és följegyezte, hogy melyik beporzó rovarok mely növényekhez repülnek leginkább. Ezek az adatok a jövőben lehetővé teszik, hogy összesítsék azon növényfajokat, amelyek az egyes beporzó rovarokat, például a vadméheket különösen vonzzák.

A vizsgálatok középpontjában a nemesített, termesztett, illetve a nem őshonos termesztett növények állnak, mivel ezek méhlegelőként való alkalmazhatóságáról nagyon kevés információ áll rendelkezésre.

A kutatás eredményei az éghajlatváltozással összefüggésében is kiemelkedően fontosak, mivel az eredetileg déli, mediterrán területeken élő rovarfajok napjainkban már északabbra is megtalálhatók. A vizsgálatok során megállapították, hogy a termesztett növényeket is előszeretettel látogatják a rovarok, amennyiben a pollenjük vagy nektárjuk számukra hozzáférhető. Előfordultak azonban olyan különleges rovarfajok is, amelyek csak egy-egy őshonos növényt kedvelnek. A megfelelő táplálékellátás mellett a megfelelő búvóhelyek biztosítása elengedhetetlen az állatok számára.

Keverékeket ajánlanak

A három kísérleti év lezárása és az eredmények kiértékelése után a kezdeményezés a városi élőhelyeken használható növénykeverékek ajánlásával zárul majd.

A keverékeket a beporzók berepülési értékei és egyéb feltételek szerint készítik el a felhasználástól függően.

Így például szeretnének növénykeveréket összeállítani speciális beporzókra, bizonyos méhekre vagy hernyókra, a folyamatos virágzású útszegélyező növénysávra, kisméretű virágos területre, de akár az esztétikai megjelenés figyelembevételével is. Ezek a szempontok a városlakók számára mind-mind fontos szerepet játszanak. A biológus szerint a kísérletsorozat kezdetén az emberek még kétkedőek voltak, ám miután megértették a kutatás fő célját, sok kedvező visszajelzést kapott.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.