0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Beporzókat a városokba

Vera Joedecke német biológus egy különleges virágos kezdeményezésről számolt be a heidelbergi kertészeti oktatási és kutatóintézet (LVG) által rendezett online konferencián. Nem csupán a vadon élő és termesztett virágzó növényeket mint a beporzók értékes pollenforrásait vizsgálták, hanem a városok számára megfelelő, helytakarékos virágzó felületek különböző megoldásait is tesztelték.

A kutatáshoz két függőleges, 2 × 3 méteres, falhoz rögzített, virágos növényekkel beültetett modult állítottak fel Heidelbergben és Hohen­heimban. A különbség az volt, hogy az egyiken dísznövényeket, a másikon pedig évelő vadnövényeket helyeztek el. A növények mellé különböző rovarhoteleket is fölszereltek. Az összehasonlításhoz ugyanolyan méretű és beültetésű vízszintes virágágyást is kialakítottak, és megfigyelték a beporzók berepüléseinek a számát. Vera Joedecke azt állapította meg, hogy

a mézgyűjtő méhek nem tesznek különbséget a függőleges és vízszintes ágyások között,

a berepült rovarok száma mindkét kivitelben hasonló volt, ám jobban kedvelték a dísznövényes, mint az évelő vadnövényes beültetéseket.

Többéves vizsgálat

A vizsgálat annak a 2019-ben elkezdett és három éven keresztül tartó, BioVa nevet viselő, biodiverzitást vizsgáló projektnek a része, amelynek célja, hogy minél inkább elősegítse Baden-Württemberg tartomány biológiai sokféleségének megőrzését, valamint azt, hogy tudományosan megalapozott ajánlásokat dolgozzanak ki méhlegelő-beültetésekre és élőhely-rendszerekre, és azokat aztán a gyakorlatban is megvalósítsák. A városi területek biológiai sokféleségének növelésére irányuló kezdeményezéssel egyúttal a beporzó rovarok népszerűsítésére és védelmére irányuló terveket is kidolgoznak. Az első tesztév alapján tavaly már eredményeket is fel tudtak mutatni, ami egyértelműen megerősítette a szakemberek feltételezését: a városi tér ma már változatos búvóhelyeket és megfelelő táplálékforrásokat nyújthat a rovarok számára is.

A kutatásban részt vevők szorosan együttműködnek Heidelberg és Eppelheim városával, valamint több tájtervező és kertépítő céggel.

Az elmúlt két évben Vera Joedecke biológus 16 darab, különböző városrészeken professzionálisan kialakított vízszintes beültetést tanulmányozott. A beültetésekben mintegy 190 növényfajt és fajtát helyeztek el önkormányzati, magán- és ipari területeken.

Az egyes tesztfelületek rovarlátogatottságát kéthetente, összesen tizenkét alkalommal rögzítette a szakember a tavaszi és nyári időszakban. Szerinte minden növényfajhoz jellegzetes, teljesen egyedi beporzóegyüttes tartozik, amely jellemzően méhekből, poszméhekből, vadméhekből, lepkékből, pillangókból és más rovarfajokból áll. Vizsgálatai során azt is megállapította, hogy az őshonos és a betelepített, termesztett növények között is van olyan, amelyet a beporzó rovarok különösen kedvelnek. A botanikus a kijelölt vizsgálati területet 15 percen keresztül figyelte és följegyezte, hogy melyik beporzó rovarok mely növényekhez repülnek leginkább. Ezek az adatok a jövőben lehetővé teszik, hogy összesítsék azon növényfajokat, amelyek az egyes beporzó rovarokat, például a vadméheket különösen vonzzák.

A vizsgálatok középpontjában a nemesített, termesztett, illetve a nem őshonos termesztett növények állnak, mivel ezek méhlegelőként való alkalmazhatóságáról nagyon kevés információ áll rendelkezésre.

A kutatás eredményei az éghajlatváltozással összefüggésében is kiemelkedően fontosak, mivel az eredetileg déli, mediterrán területeken élő rovarfajok napjainkban már északabbra is megtalálhatók. A vizsgálatok során megállapították, hogy a termesztett növényeket is előszeretettel látogatják a rovarok, amennyiben a pollenjük vagy nektárjuk számukra hozzáférhető. Előfordultak azonban olyan különleges rovarfajok is, amelyek csak egy-egy őshonos növényt kedvelnek. A megfelelő táplálékellátás mellett a megfelelő búvóhelyek biztosítása elengedhetetlen az állatok számára.

Keverékeket ajánlanak

A három kísérleti év lezárása és az eredmények kiértékelése után a kezdeményezés a városi élőhelyeken használható növénykeverékek ajánlásával zárul majd.

A keverékeket a beporzók berepülési értékei és egyéb feltételek szerint készítik el a felhasználástól függően.

Így például szeretnének növénykeveréket összeállítani speciális beporzókra, bizonyos méhekre vagy hernyókra, a folyamatos virágzású útszegélyező növénysávra, kisméretű virágos területre, de akár az esztétikai megjelenés figyelembevételével is. Ezek a szempontok a városlakók számára mind-mind fontos szerepet játszanak. A biológus szerint a kísérletsorozat kezdetén az emberek még kétkedőek voltak, ám miután megértették a kutatás fő célját, sok kedvező visszajelzést kapott.

Forrás: Kertészet és Szőlészet